2024.01.27. 11:30
Változatos öregedési index a vármegyében
A Központi Statisztikai Hivatal a minap nyilvánosságra hozta a népesség korösszetételének alakulását, melyet sok más szegmens mellett szintén vizsgáltak a 2022-es népszámláláskor. Vármegyénk nagy általánosságban nem mondható különösebben idős(ödő)nek, kilengések ugyanakkor Komárom-Esztergomban is akadnak.
Ha egy település korösszetételéről beszélünk, az egyik fontos mutató az öregedési index. Ez azt fejezi ki, hogy hány időskorú (64 év feletti) személy jut száz gyermekkorúra, vagyis 14 év alattira. Értelemszerűen minél magasabb ez az index, annál több idős ember jut száz fiatalra, vagyis annál idősebb, elöregedőben lévő a vizsgált település. Érdekesség, hogy míg 1870-ben száz gyermekkorúra mindössze 8 idős ember jutott, addig 2022-ben már 142. Ennek természetesen számtalan oka van, a csökkenő gyermekvállalási hajlandóságtól kezdve egészen az orvosi ellátás, ezzel együtt pedig az általános egészségi állapot javulásáig, ami együtt jár az életkor kitolódásával is.
A KSH Magyarország-térképen is szemléltette a települések korösszetételét. Általánosságban elmondható, hogy az idősödő korösszetétel fokozottan jellemző a fiatalok elvándorlásával terhelt délkeleti országrészben, valamint az időskorúak betelepülése miatt a Balaton környékén is. Ezzel szemben az északkeleti és a délnyugati aprófalvas térségekben a magas termékenység és a várható rövidebb élettartam mérséklik az index értékét. Hasonló a helyzet a nagyvárosok agglomerációjában és az Észak-Dunántúlon az odavándorló fiatalok miatt.
A nagyobb városok adatai
Megnéztük vármegyénk járásközpontjait is, mi a helyzet az öregedési mutató szempontjából. Ha csak ezeket a városokat vizsgáljuk, a „legidősebb” Tata 161,9, százalékkal. Kisbéren 155, 7 százalékot, Komáromban 151,4-et, a vármegyeszékhely esetében 150,5 százalékot regisztráltak, Esztergomban 149,5, míg Oroszlányban 133,2 százalékos az öregedési index. Utóbbi város tehát a legfiatalabb a járásközpontokat tekintve. Ha kitekintünk az ország többi településére is, Somogysimonyi kereken 3600-as indexszel rendelkezik, Tiszabőn azonban igencsak markáns túlsúlyban vannak a fiatalok, ugyanis 10,1 százalékos az öregedési indexe. Magyarország lakossága egyébként az optimista forgatókönyv szerint is 8 millió alá csökken 2070-re.
Ami Komárom-Esztergom vármegyét illeti, általánosságban elmondható, hogy szűkebb hazánk nem számít különösebben idősödőnek, ennek egyik fő okára néhány sorral fentebb már kitértünk: a munkalehetőségekben bővelkedő országrész (és Budapest közelsége) nagy számban csábít ide fiatalokat az ország más részeiből.
Az index hét tartományra oszlik, a legkevésbé idős települések az 5,0-100,0-s, míg a leginkább elöregedőek az 1000,1-3600,0-százalékos tartományban vannak. Vármegyénket vizsgálva a legtöbb település a középérték kategóriába esik, vagyis 100,1-150,0, a 150,1-200,0 és a 200,1-250-es szegmensbe. Utóbbiba sorolható a vármegyei „öregedési rekorder” Bársonyos is, a maga 216,5 százalékos mutatójával. A skála másik végpontját vármegyénkben Súr jelenti, mindössze 77,5 százalékkal, vagyis utóbbi településen a fiatalok túlsúlyban vannak az idősekkel szemben.
