Ötvenezres gyerekkorona és Szűz Mária minden mennyiségben: videón a csatkai cigánybúcsú

– Kérsz egy kis kacsacombot? – kérdezte az egyik árus, miközben a bőséges lakomával teli asztalra mutatott. Jól megfért egymás mellett a félbe vágott ananász, a temérdek sült és a néhány szelet híján teljes csokoládétorta. Úgy vitték is a sülteket, mint a cukrot. Hiába, a cigányok értenek a mulatozáshoz. Ez pedig a zenei kínálatban és a táncoslábú közönség terén is megmutatkozott a csatkai búcsúban, ami a magyarországi romák egyik legnagyobb vallási ünnepe és találkozópontja egyben. 

A búcsúban lehetett kapni műanyag velociraptortól kezdve a kondérban főtt kukoricáig bezáróan mindent. Volt sommás aranygyűrű, feszületek tömkelege, néhány riasztópisztoly, de kétségtelen, hogy az idén is voltak slágertermékek: a Szűz Mária képével ellátott gyertyák és a rózsafüzérek, valamint a műanyag korona. Semmi túlzás nincs abban, hogy minden második kisgyermek fején ott díszelgett a hatalom jelképe, amit jó borsos áron is kínáltak. Az egyik árus 1000 forintot kért érte, a másiknál „ugyanez” a termék 112 euró volt, átszámítva több mint 51 ezer forint. Aranytartalom ide vagy oda, jobb az árrést nem firtatni.

A színes forgatagban ott volt Sztojka Kalapos Zoltán is, aki Bács-Kiskun vármegyéből, Soltvadkertről érkezett. Nevéhez méltóan kalapban jár, hatalmas ékszereket és színes ruhákat visel, valamint megjelenésének elengedhetetlen kelléke a bajusz. Ő egy hagyományőrző cigány ember, az utolsó mohikán, aki 48 évesen elképesztő elhivatottsággal őrzi a Gábor-cigányok hagyományait. Karakteres, filmbeillő megjelenésénél csak humora nagyobb. A Kemma.hu-nak elmondta, nem elég őrizni a hagyományt, legalább olyan fontos átélni és átadni azt az utókornak.

– Mivel nincs írott történelmünk, nem biztos, hogy tudni fogják, hogy a cigányok kuruzslók voltak, lókupecok, mesteremberek. Ne feltétlenül a negatív dolgok jussanak eszünkbe, ha meghalljuk azt a szót, hogy cigány. Ismerjenek meg minket! – mondta a soltvadkerti kártyavető, akihez rengetegen fordulnak egy-két jó szóért, miként tették azt többen is és szombaton is Csatkán. Mi sem voltunk kivételek, lapunknak a 24 Órának és portálunknak is biztató dolgokat mondott. Szerinte lesznek jó és kevésbé jó dolgok, de további szép jövőt kívánt minden médiamunkásnak.

A XIX. század közepe óta vált zarándokhellyé Csatka, emiatt hazánkból és Európa több országából érkeznek zarándokok autókkal és buszokkal egyaránt. Nem csak a Szentkút bír különleges gyógyító hatással, hanem a kegyhelynél lévő Szent György-vonalak is keresztezik egymást, ami szintén jó hatással van a szervezetre. A település különleges szerepet tölt be a hazai és a nemzetközi cigányság életében, mivel az utóbbi évtizedekben itt szervezik meg az éves találkozójukat.

Az idén is több ezren zarándokoltak a szent helyre egy szebb jövő reményében. Sokak szerint energiamező a csatkai helyszín, még többen hisznek az 1800-as évekbeli legendában, miszerint ketten is visszanyerték látásukat az imádságok révén. 2013-ban magunk is beszámoltunk arról, hogy egy asszony állította: eltűnt a daganata, a szentkút vizének hála. Most is percenként megtelt a templom: kerekesszékkel, járókerettel járultak a hatalmas feszület elé, többen pedig lábfejen csókolták Szűz Mária szobrát. Michael Raffael, cigánynevén Citrom, Komárnóból jött. Felesége lebénult, ő pedig betegsége okán elvesztette egyik lábfejét. Mankóval jár, mégsem sajnálta a kilométereket, virágcsokorral a kezében jött a templomba imádkozni az egészségért és a boldogságért, valamint az emberiség jelenéért és jövőjéért.

Korábban egyébként  Tóth Zoltán, a Csatkai Mária Kegyhelyért Alapítvány kuratóriumi elnöke a Kisalföldnek elárulta: Európában mindössze két helyen megengedett ez az óriási búcsúi hangulat: egy francia településen, és  Csatkán – nyilatkozta a Kisalföldnek.