A móri mészárlás nyomravezetője új könyvvel jelentkezett

Szebenyi István könyvének bemutatóját Kőhányáson tartották, az eseményről a feol.hu számolt be. A könyvet Ruszin-Szendi Romolusz, altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka méltatta és Ádám Barnabás, ezredes, a Honvéd Huszár Díszegység parancsnoka mutatta be a hallgatóságnak

– A huszárhadosztály elesettjeinek sírjai viszonylag kis számban találhatók meg a térség falvainak temetőiben, illetve a Vértest övező erdőkben. A Gánton, Kápolnapusztán, Kőhányáson, Majkon, Vérteskozmán, Csákányos-pusztán, Körtvélyesen, Kapberek-pusztán, Csákváron található sírok árulkodnak csupán arról, hogy a huszárság itt fejezte be a haza védelmében utolsó hősies harcait…” – hangzott el a bemutatón. 

Mint arról korábban beszámoltunk Szebenyi István hadisírkutató szívén viseli a megyénkben elesett katonák sírjait. Kezdeményezésére 2021-ben emléktábla került a majki, Madárhegyi sírkertbe. A feljegyzések között olvashatóak Majkpuszta második világháborús eseményei. Szebenyi a térségben végzett munkásságának elismeréseként idén átvehette a Rákóczi Szövetség legrangosabb díját Oroszlányban. 

Szebenyi István nem csak a hadisírokkal kapcsolatosan ismert: ő találta meg a móri bankrablás egyik perdöntő bizonyítékát. Világháborús ereklyéket kutatni indult a tarjáni erdőbe, de olyan bizonyítékokat talált, ami először a veszprémi postásgyilkossághoz, majd közvetve a móri bankrablókhoz vezetett. A nyolc ember életét követelő móri mészárlásért 2002-ben ártatlanul elítélt Kaiser Ede is Szebenyinek köszönheti szabadulását.