2023.07.13. 07:10

Ezért nagyon veszélyesek a kazettás bombák, amelyeket Amerika Kijevnek adna (videó)

Az egyébként számos országban betiltott robbanóeszközök hatalmas veszélyt jelentenek a civilekre, a gyerekekre - hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzet cikke.

Kazettás bomba talált el egy iskolát a szíriai Idlib deeszkalációs zónájában található Saraqib kerületben 2020. január 1-jén

Forrás: Anadolu Agency via AFP

Fotó: Izeddin Idilbi

„Ahogy a gép ereszkedni kezdett csak bámultam magam elé, mély bánatot érezve. A rengeteg kráter emlékeztetett Amerika halálos hibájára, a rengeteg életre, melyet elvettünk” – emlékezett vissza az USA Today amerikai hírportálon a minap megjelent véleménycikkében Mike Burton. Az amerikai veterán még a vietnámi háború idején szolgált a légierőnél, azóta pedig a kazettás bombák végleges betiltásáért és a készletek megsemmisítéséért folytatott küzdelem egyik legfőbb szószólója lett.

Az ország, melyről a visszaemlékezésben szó esik nem más, mint Laosz. A délkelet-ázsiai állam a vietnámi háború idején az amerikai bombázók egyik fő célpontjává vált, a légierő célja a Laosz és Észak-Vietnám közötti utánpótlásvonalak elvágása volt.

Ez az elképzelés – mint azt Burton írja cikkében – nem járt sikerrel, azonban az amerikai tevékenység több százezer laoszi életét tette tönkre és teszi tönkre a mai napig.

1964 és 1973 között az amerikai légierő csaknem hatszázezer bombázást hajtott végre Laoszban, ez azt jelenti, hogy átlagosan nyolc percenként dobtak le valamilyen robbanószerkezetet közel egy évtizeden keresztül - ismerteti a Magyar Nemzet.

Tiltott fegyvereket adna Washington Ukrajnának

2023.07.01. 07:24

Az összes robbanószerkezet közül a legnagyobb pusztítást a kazettás bombák okozták, mintegy 260 milliót dobtak le csak Laoszra, ebből 80 millió a mai napig nem robbant fel, ami elképesztő veszélyt jelent a civilekre, s legfőképp a gyermekekre. A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint évente 300 civil hal meg a délkelet-ázsiai országban a fel nem robbant kazettás bombák miatt, melyek ellepik a rizsföldeket, játszótereket és más területeket országszerte.

Vietnámban, Laoszban és a bombázások által szintén érintett Kambodzsában – itt egyébként mintegy húszezren haltak meg emiatt 1979–2023 között – a civil áldozatok mintegy negyven százaléka gyermek.

Az említetteken felül az Egyesült Államok még számos országban, például Koszovóban, Szerbiában, Montenegróban, Irakban, vagy éppen Afganisztánban is bevetette az egyébként több mint száz ország által betiltott fegyvereket.

A kazettás bombák alkalmazását és gyártását nem véletlenül tiltotta be több mint száz ország. Ezek olyan robbanószerkezetek, melyeket általában repülőgépekről – de tüzérségi rendszerekről is indíthatók – dobnak le, a hordozóeszköz pedig több száz kisebb robbanótöltetet rejt magában. Amint eléri a megfelelő magasságot, a hordozóeszköz kiengedi ezeket a robbanófejeket, melyek egy ejtőernyőszerű szerkezet segítségével érik el a célterületet. Itt a becsapódást követően repeszeket szórnak szét. Már ha felrobbannak.

A legnagyobb veszélyt ugyanis azok a bombák jelentik, melyek nem robbantak fel, ezek úgy funkcionálnak, mint a taposóaknák: a vétlen civilek bármikor rájuk léphetnek, vagy más módon érintkezhetnek velük, ekkor pedig már elkerülhetetlen a tragédia.

Július 7-én a Fehér Ház megerősítette a pár napja sajtóértesülésekből már várható hírt: az Egyesült Államok kazettás bombákat fog szállítani Ukrajnának. Azóta oldaltól függetlenül a világsajtó és a világ kormányainak túlnyomó része fejezte ki nemtetszését a döntéssel kapcsolatban, folyamatosan próbálják meg lebeszélni Joe Biden amerikai elnököt az ukrán civilek életét hosszú évekre megkeserítő fegyverek szállításáról, kevés sikerrel.

A teljes cikk a részletekkel ITT érhető el.