2024.04.28. 07:14
Az amerikai segélycsomag nem oldja meg Ukrajna problémáit
795. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.
A frontszolgálat ésszerű időtartamának egyértelmű meghatározását, a harcoló alakulatokban szolgáló katonák igazságos váltását követelik katonák hozzátartozói Kijevben 2024. április 27-én, az Ukrajna elleni orosz háború idején
Forrás: MTI/EPA
Fotó: Szerhij Dolzsenko
Novobahmutivka bevételéről tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium
A donyecki régióban lévő Novobahmutivka község bevételéről tett bejelentést vasárnap az orosz védelmi minisztérium az ukrajnai háborúban.
A hadijelentés szerint az orosz hadseregnek négy frontszakaszon sikerült előretörnie, miközben 17 ukrán ellenrohamot vert vissza; közülük tízet Avgyijivka körzetében. Az ukrán hadseregnek több mint ezer embere esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A minisztérium az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett több, harci drónokat valamint repülőgép-lőszereket és -felszerelést tartalmazó raktárt, egy harckocsit, három páncélozott harcjárművet, egy amerikai M109-es Paladin és egy német PanzerHaubitze 2000-es önjáró valamint három amerikai M777-es vontatott tarackot, öt amerikai ATACAMS operatív-harcászati rakétát, továbbá 46 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
A Zaporizzsja megyei Pologi településen két civil életét vesztette ukrán belövések következtében.
Igor Kimakovszkij, az Oroszországhoz csatolt "Donyecki Népköztársaság" vezetőjének tanácsadója a TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában közölte, hogy
Avgyijivkában az orosz katonák az aknamentesítés során hátra kötözött kezű és megkötözött lábú áldozatok holttestére bukkantak.
Orosz drónok borítottak lángba egy szállodát Mikolajivban
Orosz drónok találtak el és borítottak lángba vasárnap kora reggel egy szállodát a dél-ukrajnai Mikolajiv városában, illetve károkat okoztak a helyi energetikai infrastruktúrában is - közölte Vitalij Kim, Mikolajiv megye kormányzója.
Kim szerint
a drónok komoly károkat okoztak az épületben, de a tüzet időközben sikerült eloltani.
Hozzátette, hogy a támadásban megrongálódott a távhőszolgáltatás is, de részleteket erről nem közölt. A kormányzó szerint nem voltak áldozatok.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség szerint a csapás célpontja egy mikolajivi hajógyár volt, amelyben távirányítású tengeri drónokat szereltek össze. Az orosz közlés szerint
célpont volt egy hotel is, amelyben az ukrán erők oldalán harcoló, "angolul beszélő zsoldosokat" szállásoltak el.
A jelentés Szergej Lebegyevre hivatkozott, akit a hírügynökség a térségben működő oroszbarát gerillák tevékenységének koordinátoraként mutatott be.
Ukrán tisztségviselők szerint legkevesebb hét civil sebesült meg a vasárnapra virradóra végrehajtott orosz tüzérségi támadásokban.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról számolt be, hogy
a helyzet a frontvonalon súlyosbodott, az ukrán erőknek legalább három helyen - Berdicsitől, Szemenyivkától és Novomihajlivkától nyugatra - új hadállásokba kellett visszavonulniuk.
A több mint ezer kilométer hosszú frontvonalon az utóbbi hetekben a leghevesebb harcok Donyeck és Harkiv régiókban dúltak.
Az ukrán elnök azért hazudott az áldozatok számáról, hogy könnyebb legyen „toborozni”
Míg Ukrajna nyugati szövetségesei extázisban ünneplik, hogy az amerikai törvényhozás végül elfogadta a Joe Biden elnök által erőltetett segélycsomagot, a józanabb hangok arra figyelmeztetnek, hogy ez nem fogja egy csapásra megoldani az ukránok problémáit – írja a Magyar Nemzet.
Rob Lee volt tengerészgyalogos, a Foreign Policy Research Institute philadelphiai agytröszt munkatársa arra hívta fel a figyelmet a The Washington Post amerikai napilapban, hogy
a létszámprobléma a növekvő gond. És ha ezt nem oldják meg, ez a segélycsomag nem fogja megoldani Ukrajna összes problémáját.
Egy névtelenül nyilatkozó ukrán képviselő szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök februári értékelése, amely szerint 31 ezer ukrán katona esett el a harcok addigi két éve során jelentősen elmarad a valós számoktól.
A törvényhozó szerint az elnök azért hazudott, hogy az amúgy is nehézségekbe ütköző mozgósítást ne nehezítse még jobban – olvasható a cikkben.
Kitálalt a CIA egykori specialistája az Északi Áramlat felrobbantásáról
Larry Johnson, a CIA és az amerikai külügyminisztérium korábbi szakértője az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt arról vallott: minden bizonyíték egy ország irányába mutat. Ha a nemzetközi közösség tényleg ki akarná vizsgálni az Északi Áramlat 2 felrobbantását, akkor meglennének rá az eszközeik – idézi a Mandiner.
Tizenkilenc hónap telt el az Északi Áramlat 2 felrobbantása óta, de hivatalosan még mindig nem derült fény arra, hogy pontosan kik álltak a támadás mögött. A napokban több diplomata is vizsgálatot követelt az ügyben. Larry C. Johnson politikai kommentátor, a terrorizmus elleni küzdelem szakértője a héten az ENSZ BT előtt a gázvezeték szabotázsának körülményeit boncolgatta és kijelentette: a Biztonsági Tanács által vezetett átfogó és átlátható vizsgálatra van szükség.
Legalább egy nemzetállam pénzügyi és anyagi támogatásával hajtották végre (a robbantást). Vannak írásos feljegyzések, amelyek szinte biztosan szigorúan titkosak, és nagyon korlátozott hozzáféréssel tárolják őket. De az ilyen titkos feljegyzéseken kívül is lehetnek rendelkezésre álló bizonyítékok, amelyek megvilágíthatják az esetet, ha nem is oldják meg a rejtélyt. A mai üzenetem egyszerű. Kövessék a pénzt! Kérdezzék meg azt is, hogy ki profitál ebből?
– mondta Johnson.
Németország jelenleg átfogó vizsgálatot folytat a gázvezeték felrobbantásának ügyében. Ukrajna nyugati szövetségesei az ENSZ BT-ben reményüket fejezték ki, hogy Berlin nyomozása egyértelműen választ fog adni arra, ki volt a felelős a szabotázsért.
A teljes cikkért kattintson ide.
Orosz válasz a litván hadüzenetre
Linas Linkevicius volt litván külügyminiszter célzása a krími híd elleni újabb csapásra „szakmai skizofrénia” – jelentette ki Grigorij Karasin, az orosz Szövetségi Tanács nemzetközi ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke – közölte a Lenta.ru nyomán a Magyr Nemzet..
Valójában ez a litván – ha szabad így mondanom –, diplomata folytatja azt, ami botrányt okozott a nemzetközi közösségben, amikor német tisztek a krími híd lerombolásának lehetőségeiről tárgyaltak. Csak ő naivabb és gyerekesebb módon tette, de abszolút ugyanazok a téveszmék járnak a fejében
– jegyezte meg Karasin.
Zelenszkij megtiltja a katonáknak az online szerencsejátékot
Az elnök levélben kérte a Google-t és az Apple-t, hogy Ukrajna területén távolítsa el a kaszinóalkalmazásokat a szolgáltatásaik közül – írja a Mandiner.
Zelenszkij egy rendeletben külön engedélyhez kötötte mind az online, mind a fizikai szerencsejátékot: az elnök a hanyatló morálra és a kirívó biztonsági kockázatokra hivatkozott döntése meghozatalakor.
A betiltási folyamatot egyébként éppen egy (azóta már elhunyt) ukrán katona, Pavlo Petricsenko indította el. Ő volt az, aki petíciót fogalmazott meg az ügyben, rámutatva, hogy a fronton lévő katonák a fizetésük (nagyjából 2500 dollárnyi hrivnya) tekintélyes részét online szerencsejátékokra verik el, miközben mobiloznak.
A beadvány szerint a helyzet időnként annyira súlyossá válik, hogy a pénz nélkül maradt játékfüggők már nemcsak kölcsönt kérnek másoktól, de feketén eladogatják a katonai felszerelést is – köztük hőkamerákat és drónokat –, és az így szerzett összegből folytatják a játékot.
Sokuk számára a szerencsejáték a stressz kezelésének egyetlen módja, ami azonban gyorsan rombolja a morált
– fogalmazott Petricsenko a petícióban, amelyre össze is gyűlt az elnöki elbírásláshoz szükséges 25 ezer aláírás.
Lengyel külügyminiszter: Németország adjon robotrepülőgépeket Kijevnek
A nagy hatótávolságú amerikai rakéták Ukrajnába szállítása után Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter azt reméli, hogy Olaf Scholz német kancellár meggondolja magát, és ad Taurus típusú robotrepülőgépeket a megtámadott országnak.
Remélem, hogy a kancellár bátorítást érez az elmúlt napok eseményei nyomán
– mondta Sikorski a Bild am Sonntag című német lapnak és más Axel Springer médiumoknak Varsóban adott interjújában.
Sikorski az amerikai ATACMS rakéták Ukrajnába történő szállítását "az ukrajnai orosz eszkalációra adott reakciónak" nevezte, amelyre Németországnak is reagálnia kell.
Néhány napja vált ismertté, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú ATACMS rakétákat kapott az Egyesült Államoktól. A Pentagon azonban nem közölt konkrétumokat arról, hogy 300 kilométer körüli hatótávolságú vagy rövidebb hatótávolságú modellekről van-e szó.
A média arról számolt be, hogy a nagyobb hatótávolságú modellekről van szó. Az Egyesült Államok már tavaly is küldött rövidebb hatótávolságú ATACMS rakétákat.
Scholz eddig határozottan elutasította a Taurus robotrepülőgépek szállítását Ukrajnának. Attól tart, hogy Németországot is bevonhatják a háborúba, ha az 500 kilométeres hatótávolságú rakétákat leszállítják.
Az oroszok már leállították Ukrajna áramtermelő kapacitásának 70 százalékát. Ez tulajdonképpen háborús bűncselekmény
– folytatta Sikorski.
Berlinben konferenciát tartottak Ukrajna háború utáni újjáépítéséről. Jobb lenne azonban eleve megelőzni az ország pusztulását – mutatott rá a lengyel külügyminiszter.
Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, mint az ukrajnai háború agresszorával szemben keménynek kell lenni – tette hozzá.
Azt hiszem, most már mindannyian tudjuk, hogy Putyin csak a nyomásra, a nyers erő legdurvább érveire reagál.
Volodimir Zelenszkij elnök elítélte az ukrán gázinfrastruktúra elleni orosz támadásokat
A politikus szombaton este Kijevben sugárzott videoüzenetében azt mondta, hogy támadások érték azokat az infrastruktúrákat, amelyeken keresztül Ukrajnán át a gázt az Európai Unióba irányítják.
A több mint két éve tartó orosz invázió ellenére az orosz gáz továbbra is áramlik az országon keresztül – bár jóval kisebb mennyiségben.
A Naftohaz ukrán állami gázipari vállalat korábban szintén panaszkodott a vezetékhálózatot ért orosz támadásokra, anélkül, hogy részleteket közölt volna. A cég nemrég bejelentette, hogy 2025-től nem szállít többé orosz gázt nyugatra – a Gazprom orosz állami vállalattal kötött jelenlegi szerződések az év végén lejárnak.
Oroszország szombaton a kora reggeli órákban ismét rakétatámadásokkal sújtotta Ukrajnát, amelynek célpontja elsősorban energetikai létesítmények voltak. A DTEK helyi energetikai vállalat szerint négy hőerőmű megsérült.
A légicsapásokat követően Zelenszkij ismét felszólította a Nyugatot, hogy nyújtson több légvédelmi támogatást. Videobeszédében kifejtette, hogy Oroszország kiterjesztette masszív támadásai hatósugarát, ami most még inkább megnehezíti az ukrán légvédelem munkáját.
Az államfő hozzátette, hogy megkezdődött az újabb orosz támadások által okozott károk helyreállítása.
Hadüzenetet küldött Putyinnak Litvánia?
Linas Linkevicius litván politikus az X-en egy kollázst tett közzé a hídról és a rakétaindításról készült fotóval, a következő képaláírással: „Ha valakinek még nem volt alkalma lefotózni a kercsi hidat, még mindig itt az ideje.” Litvánia svédországi nagykövete, aki volt honvédelmi miniszter és a külügyminiszter is volt, a krími híd elleni közelgő csapásra utalhatott ezzel – írja a Magyar Nemzet.
Káosz alakult ki az ukrán konzulátuson
Az ukrán konzulátusokat ostromolják azok a dühös katonakorú ukránok, akik egy nemrég hozott kormányzati döntés miatt nem kapnak ukrán úti okmányokat, és az útleveleik érvényességét sem hosszabbíthatják meg – írja a Magyar Nemzet.
Egyre nagyobb a félelem, hogy a külföldre, Lengyelországba költözött ukrán férfiakat arra kényszerítik, hogy visszatérjenek az országba és részt vegyenek az orosz–ukrán háborúban.
Az ukrán hatóságok úgy döntöttek, hogy a katonaköteles korú férfiaknak csak olyan okmányokat adnak ki, amelyek lehetővé teszik, hogy visszatérjenek Ukrajnába.
A döntést április 23-án hirtelen hozták meg, és másnap már végre is hajtották – írja a Remix News hírportál. Az egyik videón felháborodott ukránok kiabálnak:
Adjátok ide az iratokat! Csesszétek meg! Menjetek ti Ukrajnába, és szolgáljatok!
Videón, ahogy ukrán Szu–25 vadászrepülők orosz állásokat semmisítenek meg
Egyre több olyan videó kerül ki az internetre, amelyben az ukránok hadereje orosz állásokat pusztít el.
Az orosz–ukrán háborúban a felek egyre inkább a drónokra hagyatkozik, a következő videóban egy ilyen drón robbant fel egy orosz katonai járművet.
Magyarország segít
Magyarország területére 2024. április 27-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5286 fő lépett be. A román-–magyar határszakaszon belépők közül 6085 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 33 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A szombati hírfolyamunkat itt olvashatja:
Ukrán válság
- Ki is Oroszország vezetője, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin? (videó)
- Zelenszkij módosította a háború lezárásával kapcsolatos retorikáját
- A dezertálások száma rekordot döntött Ukrajnában
- Scholz bejelentette: újabb légvédelmi eszközöket szállítanak Ukrajnába
- Dömötör Csaba: az unió vezetői háborúba sodorhatják Európát