Sokan válnak a megyéből, másodikak lettünk a listán

A második legmagasabb kategóriába estünk a válások szempontjából a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzése alapján. A válások terén a megyei különbségeket az ezer házas nőre jutó válások számával jellemezzük, amely egyetlen értékkel fejezi ki az adott területen élő összes házas nő válási gyakoriságát. A legfrissebb feldolgozott, a 2017-es esztendőre vonatkozó adatok szerint Budapesten és Pest megyében, valamint Baranyában volt a leggyakoribb a válás, 10,9-11,7 ezrelékes értékkel.

Nem sokkal van lemaradva Komárom-Esztergom sem, ahol 10,5-10,8 ez a szám. A legkevesebb frigy egyébként az ország nyugati részében bontódott fel, Győr-Moson-Sopronban, Zalában és Vasban a 8,9-9,5 ezrelékes tartományban maradt a válások száma.

Az aránylag magasnak számító Komárom-Esztergom megyei adatokról Kovács Orsolya pszichológus-szociológust kérdeztük.

– A viszonylag sok felbontott házasság magyarázható azzal is, hogy Komárom-Esztergom fejlett megye, így az emberek jobban felvállalhatják a válást, ami a legtöbb esetben ugyebár életszínvonal-csökkenéssel is járhat – mutatott rá a szakember. Hozzátette: az is magyarázat lehet, hogy megyénk településszerkezete kevéssé aprófalvas, így bátrabban bontják fel a frigyeket, mint azokban a megyékben, ahol sok a kis falu, utóbbiakban élőket „jobban szájára veszi” a lakóhelyük.

Nem a hét, hanem a hat év a kritikus

A házassági kapcsolatok felbontása szempontjából a közhiedelemmel szemben nem a hetedik, hanem a hatodik év számít a legkritikusabbnak Magyarországon, a bíróságok ekkor bontják fel relatíve a legtöbb frigyet – derül ki a KSH kutatásából. Érdekesség, hogy a rendszerváltás idején még a harmadik esztendő bizonyult a leggyakoribbnak. Amennyiben több évtizedre tekintünk vissza, az is kiderül, hogy a gazdasági krí­zisek, illetve a nagy társadalmi átalakulások alkalmával nemritkán háttérbe szorult a házasságok felbontása. A válások száma visszaesett az 1927–1931-es és a 2008-ban kezdődő gazdasági válság, továbbá a rendszerváltás időszakában is.

Kovács Orsolyát megkérdeztük arról is, hogy melyek a válások jellemző okai és azok milyen életszakaszban fordulnak elő leginkább.

– Hozzám olyanok is fordulnak, akik már eldöntötték, hogy nem folytatják együtt tovább, de a kapcsolat lezárását „jól akarják csinálni”. Azt szeretnék, hogy egyik fél se jöjjön ki rosszul ebből, és a gyerekek se lássák kárát. Természetesen olyan emberek is jönnek, akik bizonytalanok, és tanácsot kérnek, hogy a válás-e a járható út, vagy netán van más megoldás is – fogalmazott.

Kovács Orsolya azt is elmondta: az embereknek fontos az érzelmi közelség a partnerrel. Amennyiben ez kiüresedik, sokan döntenek a válás mellett. Gyakori az is, amikor a gyerekek már „kirepülnek a fészekből”, és a felek nem tudnak egymással mit kezdeni. Ez is okozhatja egy házasság lezárását.