60 másodperc alatt akár 12 lövésre is képes a tatai dandár nagyvasa +VIDEÓ

A Kemma.hu korábbi cikkében megmutattuk, hogy milyen hihetetlen teljesítményre is képesek a tatai dandár Panzerhaubitze 2000 (PzH) típusú önjáró lövegei. Ezek alapján bátran elmondhatjuk, hogy a régi D-20-as vontatott ágyútarackokhoz képest a német Panzerhaubitze 2000-es önjáró löveg igazi generációs ugrás. A honvedelem.hu cikkében pedig ennek pontos okát is elárulták. 

Mint írták, a tábori tüzérség – és az ehhez kapcsolódóan a tüzérségi tűztámogatás – három elemből álló rendszer, ahol mindegyik komponensnek nélkülözhetetlen szerepe van. A felderítés feladata, hogy vizuális vagy más módszerekkel felderítse a célokat és meghatározza azok pontos helyzetét. Ezt az információt egy vezetési pontra kell eljuttatni, majd innen érkeznek a megfelelő adatok a lövő alegységhez, mely ezek alapján hajtja végre a kijelölt célok pusztítását. 

Ahhoz, hogy a PzH 2000-esek képességeit ki lehessen használni, a felderítési adatokat az eddig megszokotthoz képest sokkal nagyobb távolságból kell eljuttatni a vezetési ponthoz. Ráadásul a közelmúlt fegyveres konfliktusainak tapasztalatai alapján mindezt nagyon gyorsan kell megtenni. 

Így a korábban használt analóg módszerek, a hagyományos rádiókommunikáció már nem felelnek meg a modern kor katonai kihívásainak: technikai felderítő képesség és digitális tűzvezető rendszer áll az új lövegek szolgálatában. A technikai felderítő eszközök megjelenése egyben azt is jelenti, hogy az optikai felderítés – ahol a figyelőpont vagy az a felderítő alegység, vizuális megfigyeléssel deríti fel a célokat – csak az egyik módszer lesz. A hagyományos értelemben vett optikai felderítés hatékonyságát természetesen a köd, az eső, az éjszaka nagy mértékben befolyásolhatják. A beszerzések során olyan rádiólokációs felderítő eszközöket vásárolt meg a Magyar Honvédség, melyek vizuálisan nem megfigyelhető célokat is képes felderíteni és azonosítani. 

Az új rendszer másik fontos képessége a tűzeszköz felderítés lesz: olyan radarok is érkeztek, érkeznek, amelyek a kilőtt tüzérségi lövedékek röppályáját elemezve képesek lesznek meghatározni, hogy honnan lőtték ki azokat. Így a digitális tűzvezető rendszer segítségével a tűzeszközfelderítő lokátor felderítési adatai alapján a szemben álló fél tüzérségi eszközeit a saját PzH 2000-esekkel nagyon gyors reagáló képességgel lehet majd pusztítani. Emellett az új tüzérségi radarok egyfajta riasztórendszerként is funkcionálnak majd: a röppálya kiszámítása alapján képesek lesznek figyelmeztetni a veszélyeztetett területen lévő alegységeket a közelgő ellenséges tüzérségi tűzcsapásra.

A korábban már megemlített időjárási viszonyok nem csak a láthatóságot és ezzel a felderítést befolyásolják. A kilőtt lövedék repülését a célba csapódásig számos hatás érheti, mint például a szél sebessége és iránya, a légnyomásváltozás, vagy a hőmérséklet. Ezen hatások eltéríthetik a lövedéket a röppályán. Az eltérés okozta hibák kiküszöbölésére az MH Klapka György 1. Páncélosdandár, vitéz Barankay József 1. Önjáró Tüzérosztálya rendelkezik a megfelelő meteorológiai állomással, amely ballonok segítségével lesz képes megállapítani mindazon adatokat, amelyek figyelembevételével növelhetik a hatástűz pontosságát.

Mint említettük, a gyorsaság alapja az informatika: a tüzérosztály digitalizációjának alapját egy saját tűzvezető rendszer, a lövegeket is gyártó Krauss-Maffei Wegmann (KMW) cégtől érkezett iC2 Artillery névre hallgat. Ez egy tűzvezető és egy korlátozott képességű harcvezető-rendszer, így a tüzérosztály önállóan végre tudja hajtani a tűz- és a harc vezetését is.

A PzH 2000-es hungarikuma többek között az a két, kívül elhelyezett tárolóláda, ami csak a magyar lövegeken jelenik meg.

Az új önjáró tüzérségi eszközök a közelmúltban a Bakonyban többször is éleslövészeten bizonyították képességeiket - noha hazánk gyakorló- és lőtereinek mérete, és elhelyezkedése „csak” tíz kilométeres lőtávokon engedi kibontakozni a Panzerhaubitzék képességeit. A magas fokú pontosság és hatótáv mellé pedig társul a sebesség is, ami nem csak az egymás után leadható lövésekben, de a lánctalpasok mobilitásában is megmutatkozik. Laikus szemmel jól begyakorolt, rutinszerű mozzanatok egész sorát vonultatták fel a tüzérosztály katonái azzal, ahogy immáron üteg szinten, nyolc eszköz összehangolt irányítása mellett törtek előre a kijelölt tüzelőállásba, bemérték a célterületet, gyors egymásutánban tüzeltek, majd a következő pillanatban már el is tűntek a fák takarása mögött.

Tovább árnyalva e megállapítást, a tüzérek elmondták, hogy bár már ez is szép tempó, valójában a cél az, hogy elérjék azt a szintet, amikor már 60 másodperc leforgása alatt akár 12 lövést is elvégeznek és az utolsó „malac”, azaz töltet útnak indítását követő harmincadik másodpercben már útnak is indulnak a következő tüzelőállás, vagy épp a készenléti hely irányába. Akárhogy is, a kezdet büszkeségre és bizakodásra ad okot és az eddig elért eredmények jól bizonyítják, hogy a haditechnikai eszközök valóban akkor remekelnek igazán, ha jól felkészült, elhivatott szakemberek keze alatt működhetnek.

Ugyancsak a PzH-val kapcsolatos érdekesség, hogy kiképzést a Panzerhaubitze 2000 DTT (Driver Trainer Tank) nevű vezetéstechnikai kiképzési eszköz segíti. A különleges jármű egy PzH 2000 alvázból és egy vezető kiképző kabinból áll. A lövegtorony helyén kialakított kabinban foglal helyet a vezetéstechnikai kiképző, illetve két további személy. Az alváz teljes mértékben azonos a PzH 2000 önjáró lövegével, a minimális különbséget csak a kezelőszervek dualitása jelenti, amelynek köszönhetően az instruktor bármikor át tudja venni a jármű irányítását. Az eszköznek köszönhetően a kiképzendő harcjárművezetők közel valós körülmények között készülhetnek fel a PzH 2000 önjáró lövegek vezetésére.