Józsi, az utolsó tatabányai bányaló és kilenc akna története (PODCAST)

Síkvölgyön működött a tizenhármas, amelyet nem a szám, hanem az elhelyezkedése alapján neveztek meg. Nem volt túl szerencsés akna, hiszen vízbetörés volt itt 1953-ban, „befulladt” a bánya. Két évvel később szivattyúkat telepítettek, és ismét megnyitották, majd 1964-ig működött. Később a Vadorzó felől közelítették meg a még itt rejlő szénvagyont, ám a Síkvölgyi aknából indult ki az 1978-as súlyos robbanás is, amelynek áldozatai is voltak.

A XIV-es aknánál van egy emléktábla, mert itt működött a valamikori rabtárbor is. A XIV/A pedig vízakna, amely máig is biztosítja az ivóvizet a városnak. A XV-ös pedig ma már Bányászati és Ipari Skanzenként működik. A működésének 25. évében, az évfordulón több fotó is készült. Ezeket is elhozta Dallos István. 
A képek között volt egy különlegesség: látható rajta Józsi, a bányaló. A kép 1967-ben készült. Ez volt a tatabányai bányászkodás utolsó bányalova. Dallos István szólt a Rákosi Mátyás aknáról is, amely szerepelt filmhíradóban. 

Az első képen a síkvölgyi akna van 1939-ben, az aknatorony és a szellőztető is látható a második képen. A XV-ös akna építésén készült a harmadik kép, ahol látszik Mente János aknász, dr. Mohi Rezső tatabányai igazgató és Szennovich Dezső főbányamester is. A következő fotó a bánya ünnepélyes átadásán készült 1942. augusztusában. Dr. Mohi mellett Domokos és Lignay is látszik. 

A XV-ös akna lejtaknája szerepel a következő képen, a névadó ünnepségen 1946.06.06-án, amikor Rákosi Mátyás nevét vette fel. A következő kép 2000-es évek elején készült a kapuzatról. Sajnos ezt nem sokkal később elbontották. 

A hetediken a XV-ös akna 25 éves jubileumi ünnepsége látszik: ekkor egy külszíni kiállítást is rendeztek a bánya belsejéről. S az utolsó képen a tatabányai bányászat utolsó bányalova szerepel: Józsi 1967-ben már a külszínen teljesített szolgálatot.