Amikor a „minden” nem elég: így kutatott a halálzónában Suhajda Szilárd után a keresőcsapat

A legjobb serpákból összeállított, rutinos keresőcsapat hosszú órákon át kutatott a Mount Evesest halálzónájában lévő Hillary-lépcső kibővített területén, ott, ahol a hegymászót utoljára életben látták. A serpák többször fel-alá másztak a 8750 méter és a 8848 méteres csúcs között, Szilárd nyomai után kutatva. Végül, bár mindent megtettek, nem jártak sikerrel.

– olvasható a Szilárd sportolói Facebook-oldalán közzétett közleményben, amely azt is felidézi, hogy a hazai háttércsapat május 25-én, csütörtökön kora este értesült a reménysugárként megragadott hírről: egy másik expedíció serpája a reggeli órákban körülbelül 8780 méteren, a Hillary-lépcső aljában látta Szilárdot. Mivel a serpa korábbról személyesen ismerte a magyar alpinistát, így kétség sem fért hozzá, hogy valóan őt látta az említett helyen.

Ahogyan arról korábban mi is beszámoltunk, amikor elhaladtak mellette, Szilárd életjeleket mutatott, de fagyási sérülések nyomai és a magashegyi agyödéma jelei látszottak rajta. A serpa vezető ekkor rendkívül legyengült állapotú kínai kliensét támogatta lefelé a csúcsról, ezért semmilyen lehetősége nem volt arra, hogy segítsen a hegmászónak, aki ekkor a mászóúttól valamivel távolabb feküdt, ezért nem is kapcsolódott a rögzített biztosító kötélhez. Kötélbiztosítás nélkül pedig életveszélyes lett volna megközelíteni őt.  

A háttércsapat, miután értesült erről, helyzetértékelést tartott, majd azonnal megkezdte a mentés szervezését. Az esti órákban meg is állapodtak a Szilárd alaptábori hátterét biztosító nepáli ügynökséggel abban, hogy 26-án, pénteken reggel helikopterrel megkísérelnek felrepülni olyan magasságba, ahonnan láthatják Szilárdot. És ezzel egy időben a bajba jutott magyar hegymászóért három serpát is elindítanak, akik optimális esetben már május 26-án a késői órákban felérhetnek Szilárdhoz.

A mentésre szervezett három fős csapat 26-án reggel el is indult felfelé. Köztük volt a téli K2-t elsőként megmászó Gelje Sherpa is. Simone Moro, neves olasz hegymászó és helikopter-pilóta a gépével Katmanduból egyenesen a 2-es táborba vitte őket, majd egy felderítő repülésre indult, hogy átvizsgálja a hegy déli oldalát, kizárva annak esélyét, hogy Szilárd közben lezuhant.

A három serpa 26-án nepáli idő szerint délelőtt 10 órakor indult el a 6400 méteren lévő 2-es táborból. Tapasztaltságukról is árulkodik, hogy rendkívül gyorsan, mindössze 7 óra alatt érték el a 7950 méteren lévő 4-es tábort.

A 4-es táborban egy negyedik serpa és egy segítő várta őket egy sátorban. A serpa csatlakozni tervezett a keresőkhöz, a másikuk feladata az volt, hogy a többieket étellel és itallal lássa el.

Rövid pihenőt követően, mindössze két órával a felérkezésük után, nepáli idő szerint negyed 8-kor a háromfős csapat elindult a Hillary-lépcső felé. A negyedik serpa később indult utánuk.

A keresőcsapat tagjai egész éjjel másztak, a Hillary-lépcsőt hajnalhasadáskor érték el. A megadott helyen azonban nem találták Suhajda Szilárdot, ezért elkezdték szisztematikusan átkutatni a területet.

Először felmásztak egészen a csúcsig, majd vissza a Hillary-lépcsőhöz. A lépcső környékét tüzetesen, minden lehetséges esésvonalat számításba véve átvizsgálták, az úttól jobbra és balra, a nepáli és a tibeti oldalon is, ameddig csak le tudtak ereszkedni a rögzített kötelektől. 

Ezután még a lépcső alatti, Déli-csúcsig (8750 m) vezető szakaszt és annak belátható környékét is átvizsgálták, ám ennek során sem jártak eredménnyel.

– olvasható a háttércsapat részletes beszámolójában, amely így folytatódik:

Az Everest palack nélküli megmászása világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény. Az elmúlt 45 évben olyan kiváló magyar alpinisták próbálták elérni a csúcsot oxigénpalack nélkül, mint Várkonyi László, Klein Dávid vagy a legendás Erőss Zsolt. A statisztikák szerint a sikeres megmászások kevesebb mint 2 százaléka történik oxigénpalack nélkül, és még ennél is kevesebben másznak serpák segítsége nélkül.