A hős várvédő 202. születésnapjáról emlékeztek meg Komáromban

A vár híres védőjének emlékét mindkét Komárom a mai napig őrzi. A déli városrészben Klapka György nevét napjainkban a múzeum, a lakásszövetkezet és a főút viseli, korábban termelőszövetkezet és általános iskola is a tábornok nevét kapta.

Az északi oldalon a Klapkáról elnevezett tér a város főtere. Meghatározó épülete a városháza, előtte a tér névadójának, Komárom hős védőjének, Klapka György tábornoknak egész alakos szobra áll, melyet 1896-ban állítottak fel, majd – miután 1945-ben eltávolították – 1991-ben került vissza a térre. A szobor egyben a város egyik szimbóluma is.

Észak-és Dél-Komárom ünnepein, sportrendezvényein rendszeresen felcsendül a Klapka-induló is, amely a hős várvédő nevét már a szabadságharc idején ismertté tette. Az indulót 1849-ben a várban komponálta Egressy Béni. Nyilvánosan 1849. augusztus 4-én, a sikeres kitörés utáni díszszemlén csendült fel először, és ezt játszották a vár átadásakor is.

Klapka 1820 áprilisában született Temesváron. Egy ideig papnak szerették volna nevelni, de őt a katonai pálya érdekelte, amely mellett ki is tartott. 1849 májusában nevezték ki a komáromi vár parancsnokává. A fegyverletétel után emigrált, 1852-ben Genfben telepedett le. Svájci állampolgár lett, és a genfi Nagytanács tagjai lett, csak a kiegyezés után tért haza. Negyvennégy évesen nősült meg, Martha Inéz d'Arbouint vette feleségül, akitől három gyermeke született. Kisebbik fiának született csak gyermeke, az ő révén leszármazottjai ma is élnek, igaz, Franciaországban.

Budapesten, de komáromi földben - Klapka 1892. május 7-én halt meg, sírja felett 30 ezren énekelték az indulót. Budapesten temették el, de sokan azt mondják, hogy komáromi földben nyugszik, ugyanis a város földjét szórták a koporsójára.