Fertőzéshez és a vizek szennyezéséhez vezethet a madarak etetése nyáron

Nyáron gyakorta töltjük szabadidőnket vízpartok mellett akár üdülés, akár kirándulások alkalmával. Nem ritka, sőt elég gyakori, hogy ezen kikapcsolódásaink egyik ékes eleme a vízimadarak etetése, főleg, ha kisgyermekkel vagyunk ezeken a helyeken. Bár nem gondolunk bele és csak a jó szándék vezérel ilyenkor bennünket, azonban ez sokkal károsabb tevékenység mint azt gondolnánk. A vízimadarak etetéséről, ennek veszélyeiről, következményeiről Szabó Mátéval, a a Magyar Madártani Egyesület, Komárom-Esztergom Megyei Helyi Csoport titkárával beszélgettünk.

A szakember elmondása szerint a nyári madáretetés egy teljesen felesleges tevékenység. Ekkor bőven rendelkezésre állnak azok a táplálékbázisok, amiből fent tudják tartani magukat. Ez ugyanúgy igaz az énekes- és vízimadarakra is. Lényegében ez egy öngerjesztő folyamat.

– Az emberek segítőkészsége mellett bizton állítható, hogy a tudatlanság jócskán szerepet játszik a nyári etetésben. Ettől még nem lesznek rossz emberek, csak el kell magyarázni, hogy mit, miért nem szabad és kell. Ha egy család látja, hogy egy másik család eteti a hattyúkat akkor ők is odamennek és dobálják az „eleséget” – fogalmaz Máté.

A titkár hangsúlyozta, hogy jellemzően azokon a frekventált helyeken jelentkezik ez a tevékenység, ahol sok ember van. A legjobb példa erre a tatai Öreg-tó és Cseke-tó. Országos szinten pedig a nagyobb állóvizeinknél figyelhető ez meg, mint a Balaton, Velencei-tó, Fertő-tó. Arra, hogy mely madarakat érinti a leginkább konkrét kimutatás nincs, de megyénkben is az országos mintához hasonlóan a bütykös hattyú, tőkés réce és a szárcsa a legérintettebb.

Furcsa, hiszen számtalan olyan tóval lehet találkozni országos szinten, amelyek partján konkrétan a madarak etetését szolgáló automaták vannak kihelyezve. A szakember ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ezen esetek többségében ezeket a helyi önkormányzatok helyezik ki, akik nem egyeztetnek a megfelelő szervezetekkel. Ezzel pedig a madaraknak óriási problémákat okozunk, amely gyakori esetben a pusztulásukhoz is vezethet.

– Az etetés élettanilag és viselkedéstorzító hatását tekintve különösen hátrányosan hat a fiókákra. A nem megfelelő táplálék miatt visszafordíthatatlan csont- és tollnövekedési rendellenességet szenvednek el, úgynevezett angyalszárny-betegség ami röpképtelenséget, közvetve vagy közvetlenül pedig a madár elhullását okozza. Az elkényelmesített, tapasztalatlan fiatalok a tél közeledtével nem vonulnak el, ami újabb veszélyforrást jelent számukra. További betegség lehet a nagy tömegben és szűk helyen gyülekező madarak körében a madárinfluenza is – mondja Máté.

Szabó Máté kiemelte, hogy a legnagyobb problémát a pékségben készült ételek okozzák, de sajnos már arra is láttak példát, hogy chipset dobáltak a madaraknak. Ezek az életek a madarak számára teljesen életszerűtlenek, nem beszélve arról, hogy tápanyagok dúsulnak fel a vizekben és könnyebben elszaporodnak a baktériumok és kórokozók.

A szakember elmondta, hogy A Magyar Madártani Egyesület néhány évvel ezelőtt kezdett el egy „Ne etessük a vízimadarakat!” nevű kampányt, amiben a lakosság figyelmét próbálják felhívni erre a helytelen tevékenységre. Az áttörést pedig az jelentené, ha az emberek megértenék, hogy a madarak nyári etetése nem segítség, hanem egy nagyon káros és veszélyes tevékenység.

Fertőzést is okozhat

Az etetés kapcsán meg kell említeni ennek humán-egészségügyi és balesetvédelmi veszélyeit is. A vadon élő állatok és az emberek ilyen nagyságrendű és ennyire testközeli érintkezése nem általános, ezért is különösen veszélyes. Az egyik legfontosabb veszélyforrást a normál esetben csak madarakat megbetegítő madárinfluenza jelenti. A betegség terjedésének legfontosabb feltétele a zsúfoltság és gyakori érintkezés. A járványügyi szakemberek félelme, hogy a madár- és az emberinfluenza kórokozóit egyaránt hordozó beteg ember szervezetében a két törzs mutálódik, és így útjára indul egy „szupervírus” okozta világméretű járvány. Ezért a madárinfluenza elleni védekezés egyik legfontosabb eleme, hogy a lakosság lehetőleg ne kerüljön közvetlen fizikai kapcsolatba vízimadarakkal. Normál körülmények között ez nem is lenne probléma, hiszen a vízimadárfajok élettere és az emberek lakóhelye különböző. Csakhogy a vízimadár-etetés ezt a természetes elszigeteltséget és védelmet alapvetően teszi semmissé.