Teljes pompájában őrzi az időt a Batthyány-rezidencia

 Az eső elállt, és szinte hétágra sütött le a nap az ünneplő közönségre, akik nagy számban gyűltek össze a Batthyány Kázmér egykori rezidenciája előtti szépen felújított, rendezett parkban. Maga az épületét teljes pompájában „mutatta meg magát”. Nem csoda, hiszen több mint 462 millió forintot fordítottak egyebek mellett e kastély restaurálására is.

Az épületegyüttes múzeumként a helytörténeti kiállításnak ad helyet a századok alatt a város nevével összefonódott Kisbéri Magyar Királyi Ménes történetét is bemutatja.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Hegedűs Pál helytörténész, Czunyiné dr. Bertalan Judit, dr.Dzsinich Csaba és dr. Udvardi Erzsébet vágták át a nemzetiszínű szalagot. (Fotó: K. T. J.)
[/caption]

A himnusz hangjait követően az ünnep beszédek következtek.
Futó Lajos, a Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás alelnöke kiemelte, hogy a „Turisztikai desztináció létrehozása a Bakonyalja felzárkózásáért ” projektjének keretében több mint 367 millió forintos európai uniós támogatással a kistérséghez tartozó öt településen valósulnak meg olyan beruházások, amelyek a térség turisztikai vonzerejét hivatottak növelni.

A kistérség központjának kiemelkedő épületegyüttese a kastély és az ahhoz kapcsolódó létesítmények. A Kiskastély helyén már az 1760-as években is uradalmi épület állott. Az épület 1853-tól, a Kisbéri Magyar Királyi Ménes megalakulásától a ménesparancsnokok lakása volt. Mai formáját 1904-ben Bárány Pál helyi építőmester tervei alapján nyerte el.

– A kastély országos jelentőségű helytörténeti, néprajzi és lovas gyűjteménynek ad helyet – mondta az alelnök. – A szabadtéren pedig a lovas múlthoz kötődő társult szakmák emlékeit – kötélverő, kovács – láthatja majd a nagyérdemű. Ünnepi beszédét egy Juhász Ferenc idézettel zárta Futó Lajos: „Én hiszek a múzeumok értelmében. Értelmében és hivatásában. Hivatásában és szépségében. Nem az idő kriptái a múzeumok! Nem a történelem halottas-könyvei!...”

Ezt erősítette meg a következő szónok, Czunyiné dr. Bertalan Judit, a térség országgyűlési képviselője is, aki anya és pedagógusként is kiemelte, a gyerekeknek meg kell ismerniük, hogy honnan jöttünk, mert csak így határozható meg, hogy merre tartunk. Amikor ugyanis a múltunkat őrizzük, ápoljuk, a jelent és egyben a jövőt is építjük. A múzeumokban éppen ez az időjáték a legérdekesebb.

Az elmúlt év őszén kezdődött felújítási munkák során a helyi honismereti kör kutatásai nyomán a külső homlokzatot az eredeti állapotba állították vissza. Cseréptetőre cserélték a korábbi eternitet, az épület toronyrésze pedig az eredetinek megfelelően horganylemez borítást kapott.

Dr. Udvardi Erzsébet, a város polgármestere köszönetet mondott az építőknek, tervezőknek, kivitelezőknek, alkotóknak.
– Építettünk és ma ünnepelünk – hangsúlyozta Kisbér első embere. – Valami igazán szép született sok-sok kutatásból, a fiókok mélyén őrzött ereklyékből, a faragásokból.

A Bakonyalja gyöngyszemének is tartott kisbéri történelmi városközpont valóban egy ékszerdobozzal lett gazdagabb. Nem véletlen, hogy mindenki nagy örömére vágták át nemzetiszínű szalagot, ezzel hivatalosan is megnyitva az intézményt a nagyközönség, az érdeklődők előtt.