Kedvező statisztika, keserédes valóság: itt kéne fociznia a Bányásznak és a Komáromnak

Az élvonalban kétszeresen felülreprezentált a főváros, hiszen a jelenlegi szezonban négy budapesti csapat is az NB I-ben játszik. A további tíz legnagyobb település közül azonban csak Debrecen, Győr és Székesfehérvár ad első osztályú csapatot, ami a legnagyobb városokat illetően 36 százalékot jelent (4/11), az
általuk indított csapatok számát tekintve viszont már 58-at (7/12, természetesen elsősorban Budapestnek köszönhetően).

A másodosztályban éppen a helyén van a főváros, hiszen a számára „jutó” négy helyet pontosan elfoglalja az NB II-ben. A további 16 település közül azonban csak kettő, Békéscsaba és Szolnok szerepelteti itt csapatát. A városok számát illetően 18 százalék (3/17) az arány, az általuk indított csapatok alapján már magasabb (30 százalék, 6/20) – elsősorban ismét a fővárosnak köszönhetően. 

Az NB III-ban a Budapestnek „járó” 11 helyből kilencet tölt be a főváros, emellett Vác, Salgótarján, Szekszárd, Pápa, Jászberény, Kazincbarcika, Hajdúszoboszló, Makó, Komárom, Törökszentmiklós, Monor és Paks (a második csapatával) szerepel még itt a méretének megfelelően. A nyolc legnagyobb vidéki város közül Debrecen, Győr (egyaránt kettővel), Miskolc és Székesfehérvár rendelkezik harmadosztályú csapattal is. A települések számát tekintve az arány itt 34 százalék (17/50), a csapatokét tekintve pedig 45 százalék (27/60, itt is Budapest „dobja meg” az arányt).

Ha a három NB-s osztályt egyszerre vizsgáljuk, már kedvezőbb képet kapunk. Az élvonalba sorolt városok mindegyikének legjobbjai a három legmagasabb osztály valamelyikében játszanak (100 százalék, 11/11), igaz, közülük hatan (Szeged, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Kecskemét és Szombathely) egy, Érd pedig két osztállyal lejjebb. A másodosztályban ez az arány 82 százalék (14/17, Zalaegerszeg élvonalbeli, Tatabánya, Sopron, Kaposvár, Veszprém, Eger, Nagykanizsa, Hódmezővásárhely, Dunaújváros, Cegléd és Mosonmagyaróvár harmadosztályú, Dunakeszi, Szigetszentmiklós és Baja pedig megyei szinten szerepel), a két osztály településeit összesítve 89 százalék (25/28), Budapesttel csak egyszer számolva pedig 93 százalék (25/27). 

A harmadik vonalban már nyílik az olló, hiszen ez az érték itt már csak 48 százalék (24/50). A lakosságszámuk alapján ide (is) tartozó települések közül (Budapest és a további nyolc legnagyobb város élvonalbeli és másodosztályú csapatai mellett) az NB II-ben szerepel Budaörs, Ajka és Siófok. A három NB-s osztályban 63 százalék (49/78) az arány, ha a fővárost ezúttal is csak egyszer vesszük figyelembe, 64 százalékot kapunk (49/76). A 68 legnagyobb hazai település közül (ennyinek „jut hely” az NB I-től az NB III-ig az általuk indítható csapatok számától függetlenül) összesen 39 delegál csapatot a három legmagasabb osztályba (57 százalék).

A többség egy osztállyal lejjebb

Hazánk 27 legnagyobb (az élvonalba és a másodosztályba sorolható) települése közül 24 rendelkezik NB-s csapattal (a 20 legnagyobb közül pedig mindegyik), ami ugyan jó arány (89 százalék), de közülük 17 (71 százalék) lejjebb szerepel a lakosságszáma által elvártnál (16 település egy, Érd pedig két osztállyal), 6 (Budapest, Debrecen, Győr, Székesfehérvár, Békéscsaba és Szolnok) a „helyén” van (25 százalék), és mindössze az egymaga 4 százalékot képviselő Zalaegerszeg játszik feljebb (ez összesen -17 osztályt jelent esetükben).

A harmadik részben egyenként vizsgáljuk meg az NB-s szinten szereplő, illetve az elméleti beosztásunk alapján oda tartozó településeket.