Labdarúgás

2022.05.11. 09:08

Lakosságarányosan a Tatabánya az NB II.-ben, a Tata az NB III.-ban szerepelne

Vajon hogyan festene az NB-s felnőtt férfi labdarúgó-bajnokságok mezőnye, ha a magyarországi településeket kizárólag lakónépességük nagysága alapján sorolnánk be a három legmagasabb bajnoki osztályba? Cikksorozatunkban ennek járunk utána, emellett megvizsgáljuk, hogy a valóság mennyire vág egybe az alábbi elméleti beosztással. Természetesen kitérünk a megyei felnőttbajnokságok helyzetére is.

K. A.

Fotós: Novotni Ákos

Fotós: Novotni Ákos

Túl sok a fővárosi csapat az NB I-ben! Ekkora lakossággal magasabb osztályban kellene játszani! Ők feljebb vannak, pedig mennyivel kisebbek mint mi!
A fenti észrevételek évtizedek óta hallhatóak a magyar labdarúgó-bajnoksággal kapcsolatban (de ne legyenek kétségeink afelől, hogy más sportágakban és országokban is felmerült, illetve felmerül ez a téma), lássuk tehát, hogy a jelenleg futó, 2021-22-es szezonra mennyire igazak ezek a megállapítások. Bár nyilvánvaló, hogy egy település esetében a gazdasági háttér és az adott sportág társadalmi beágyazottsága legalább akkora (ha nem nagyobb) súllyal bír, mint a lakosság száma, ezúttal azonban csak az utóbbira koncentrálunk.

Módszertan

A Magyar Labdarúgó Szövetség a 2021-22-es bajnoki szezonra érvényes versenykiírásai alapján a férfi felnőtt nagypályás NB I-es bajnokságban 12, az NB II-ben 20, az NB III-ban pedig 60 csapat szerepelhet. A települések népességére vonatkozó adatok a Központi Statisztikai Hivatal Helységnévtárának 2021. január 1-i állapotát tükrözik.

Hazánk legnagyobb települése 1 millió 723 ezer 836 lakójával Budapest, a főváros Magyarország lakosságának (9 millió 730 ezer 772) 17,7 százalékát adja. Ez a kerekítés szabályait figyelembe véve az élvonalra (12 csapat) vetítve 2 fővárosi csapatot jelent (1 millió 723 ezer 836/9 millió 730 ezer 772*12=2,13), a másodosztályra (20) még éppen 4-et (3,54), az NB III-ra (60) pedig 11-et (10,63). Mivel második legnagyobb településünk, Debrecen (200 ezer 974 lakos) az első (0,25), és a másodosztályra (0,41) sem tud csapatot delegálni, így nyilvánvaló, hogy az élvonalban és az NB II-ben csak a főváros indíthat egynél több együttest lakosainak száma alapján. 

A harmadosztályban azonban már más a helyzet: 60 csapatra vetítve 81 ezer 90 (9 millió 730 ezer 772/60*0,5) lakosnál húzható meg az a határ, amelynél a kerekítés szabályai szerint egy település még itt is indíthat csapatot az élvonal mellett. Az NB I-ben ez a szám egyébként 405 ezer 449, a másodosztályban pedig 243 ezer 269 fő – ezeket az értékeket azonban Budapesten kívül egyik településünk sem éri el (ha nem is lőjük le, de legalábbis „megsebesítjük” a poént: 70 ezer lakos felett jelenleg mindegyik településünk az élvonalba „való”).

Az „ideális” piramiscsúcs építőkövei

Lássuk tehát, hogy mely településeink férnek be a három legmagasabb osztály valamelyikébe (a településeket a lakosságuk sorrendjében közöljük, zárójelben a lakosok száma szerepel).

NB I (12 csapat, 11 település):

Budapest (1 millió 723 ezer 836 lakos, 2 csapat), Debrecen (200 ezer 974), Szeged (159 ezer 74), Miskolc (150 ezer 695), Pécs (140 ezer 237), Győr (132 ezer 735), Nyíregyháza (116 ezer 554), Kecskemét (109 ezer 651), Székesfehérvár (95 ezer 545 – még a harmadosztályban is indíthat egy csapatot), Szombathely (78 ezer 324 – a harmadosztályban már nem indíthat csapatot), Érd (70 ezer 63).

NB II (20 csapat, 17 település):

Budapest (4 csapat), Szolnok (69 ezer 725), Tatabánya (65 ezer 145), Sopron (62 ezer 900), Kaposvár (59 ezer 777), Veszprém (58 ezer 153), Békéscsaba (58 ezer 2), Zalaegerszeg (55 ezer 470), Eger (51 ezer 168), Nagykanizsa (45 ezer 428), Dunakeszi (43 ezer 990), Hódmezővásárhely (42 ezer 691), Dunaújváros (42 ezer 136), Szigetszentmiklós (40 ezer 519), Cegléd (35 ezer 334), Mosonmagyaróvár (34 ezer 439), Baja (33 ezer 893).

NB III (60 csapat, 50 település):

Budapest (11 csapat), Debrecen (200 ezer 974), Szeged (159 ezer 74), Miskolc (159 ezer 74), Pécs (140 ezer 237), Győr (132 ezer 735), Nyíregyháza (116 ezer 554), Kecskemét (109 ezer 651), Székesfehérvár (95 ezer 545), Vác (32 ezer 927), Salgótarján (32 ezer 304), Gödöllő (31 ezer 779), Ózd (31 ezer 234), Szekszárd (30 ezer 963), Hajdúböszörmény (29 ezer 962), Pápa (29 ezer 387), Budaörs (29 ezer 18), Kiskunfélegyháza (28 ezer 851), Gyula (28 ezer 602), Gyöngyös (28 ezer 179), Esztergom (28 ezer 26), Szentendre (27 ezer 534), Ajka (26 ezer 963), Kiskunhalas (26 ezer 584), Jászberény (26 ezer 540), Orosháza (26 ezer 528), Siófok (26 ezer 451), Szentes (26 ezer 218), Kazincbarcika (24 ezer 905), Gyál (24 ezer 193), Hajdúszoboszló (24 ezer 175), Dunaharaszti (23 ezer 536), Tata (23 ezer 479), Nagykőrös (23 ezer 424), Makó (22 ezer 289), Komló (22 ezer 235), Vecsés (21 ezer 529), Göd (20 ezer 799), Fót (20 ezer 568), Veresegyház (20 ezer 236), Hatvan (20 ezer 79), Gyömrő (20 ezer 10), Komárom (19 ezer 656), Törökszentmiklós (19 ezer 400), Várpalota (19 ezer 382), Keszthely (19 ezer 74), Karcag (18 ezer 940), Monor (18 ezer 476), Szigethalom (18 ezer 352), Paks (18 eezr 224). Az NB III-ról éppencsak lemarad Békés (17 ezer 998).

Cikksorozatunk második részében azt vizsgáljuk meg, hogy a fenti elméleti beosztással szemben mi a helyzet a valóságban.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában