Előkelő pozícióban a Dorog, méltatlan helyen az Esztergom és a Tatabánya

„Eminensek és jó tanulók”

Az alábbiakban azon NB-s csapatot (vagy csapatokat) kiállító településeket vesszük sorra, amelyek a lélekszámukhoz képest magasabb osztályokban szerepelnek.

Plusz 5 osztály

Megyei III. osztály helyett NB I.
Felcsút (1913 lakos/2 NB-s csapat)
A Fejér megyei községnek a lélekszáma (és a Fejér megyei bajnokság a jelenlegi szezonra vonatkozó versenykiírása) alapján a megyei III. osztályban kellene szerepelnie, ehelyett a település legnagyobb egyesületének legmagasabban rangsorolt csapata NB I-es, a második NB III-as, a harmadik pedig megyei II. osztályú. Ezt nehéz überelni...

Plusz 3 osztály

Megyei I. osztály helyett NB I.
Mezőkövesd (16098 lakos)
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei város lélekszáma alapján a legnagyobb település lenne a helyi megye I-ben, ehhez képest elsőszámú csapata élvonalbeli, a megyei első osztályban pedig a második számú csapata szerepel.

Kisvárda (15 ezer 432 lakos/ 2 csapat)
A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei város lélekszáma alapján Mátészalka után a megye második legnagyobb, a megyei első osztályhoz tartozó települése, ehhez képest NB I-es NB III-as csapata is van.

Megyei III. osztály helyett NB III.
Tállya (1646 lakos)
Újabb erőn felül teljesítő Borsod-Abaúj-Zemplén megyei megyei település: lélekszám alapján megye III, egyébként NB III.

Sényő (1374 lakos)
Ha már az élvonalban megvan a párhuzam Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg között, legyen meg a harmadosztályban is: lélekszáma alapján a nyírségi Sényő is megyei harmadosztályú, ahogyan Tállyához hasonlóan valójában NB III-as.

Gerjen (1159 lakos)
A Tolna megyei községnek is a megyei harmadosztályban lenne a helye a lakossága alapján, de ők is NB III-asok.

Hidasnémeti (1089 lakos)
Vissza Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, a helyzet ugyanaz, mint Tállyánál.

Plusz 2 osztály

NB III. helyett NB I.
Paks (18 ezer 224 lakos, 2 csapat)
Az „atomváros” lakónépessége alapján a harmadosztályban is a legkisebb településnek számítana, ehelyett nemcsak, hogy élvonalbeli csapata van, de az NB III-ban is indít egy együttest.

Megyei első osztály helyett NB II.
Tiszakécske (Bács-Kiskun, 12 ezer 96 lakos), Dorog (Komárom-Esztergom, 11 ezer 225 lakos), Szentlőrinc (Baranya, 6036 lakos), Csákvár (Fejér, 5529 lakos)

Megyei másodosztály helyett NB III
Iváncsa (Fejér, 2831 lakos)

Plusz 1 osztály

NB II. helyett NB I.
Zalaegerszeg (plusz két NB III-as csapat)

NB III. helyett NB II.
Budaörs, Ajka, Siófok.

Megyei I. osztály helyett NB III.
Dabas (Pest, 17 ezer481 lakos, 2 csapat), Mohács (Baranya, 16 ezer 993 lakos), Tiszaújváros (Borsod-Abaúj-Zemplén, 14 ezer 649 lakos), Balassagyarmat (Nógrád, 14 ezer 262 lakos), Balatonfüred (Veszprém, 12 ezer 966 lakos), Gárdony (Fejér, 12 ezer 832 lakos), Bicske (Fejér, 11 ezer 437 lakos), Tiszafüred (Jász-Nagykun-Szolnok, 10 ezer 576 lakos), Putnok (Borsod-Abaúj-Zemplén, 6398 lakos), Kozármisleny (Baranya, 6036 lakos), Füzesgyarmat (Békés, 5321 lakos).

„Bukdácsolók”

Mínusz 1 osztály

NB I. helyett NB II.
Szeged, Miskolc, Pécs, Nyíregyháza, Kecskemét, Szombathely.

NB II. helyett NB III.
Tatabánya, Sopron, Kaposvár, Veszprém, Eger, Nagykanizsa, Hódmezővásárhely, Dunaújváros, Cegléd, Mosonmagyaróvár.

NB III. helyett megyei I. osztály
Gödöllő, Hajdúböszörmény, Kiskunfélegyháza, Gyula, Gyöngyös, Esztergom, Kiskunhalas, Orosháza, Szentes, Dunaharaszti, Tata, Komló, Vecsés, Veresegyház, Hatvan, Várpalota, Karcag.

Mínusz 2 osztály

NB I. helyett NB III.
Érd.

NB III. helyett megyei II. osztály
Ózd, Szentendre, Göd, Gyömrő, Keszthely, Szigethalom.

Mínusz 3 osztály

NB II. helyett megyei II. Osztály
Dunakeszi.

NB III. helyett megyei III. osztály
Gyál.

Mínusz 4 osztály

NB II. helyett megyei III. osztály
Szigetszentmiklós, Baja.

NB III. helyett megyei IV. osztály
Nagykőrös, Fót.

És végül, de nem utolsósorban Budapest: ahogyan azt már említettük, a főváros az élvonalban valóban felülreprezentált (két csapat helyett négyet indít), a másodosztályban azonban már nem, hiszen itt éppen a számára “jutó” négy csapatot szerepeltet. A két legmagasabb osztályban tehát a hat helyre nyolc csapatuk jut, ami már egészséges aránynak nevezhető. Az NB III-ban a 11 helyből 9-et tölt be Budapest, így az NB-s osztályokban a számára jutó 17 helyből éppen 17-et visz. A három legmagasabb osztályra vetítve tökéletes az arány...

Összességében tehát 28 olyan település van hazánkban, melyek legjobb csapatai a méretüknél „elvártnál” magasabb osztályban, és NB-s bajnokságban szerepelnek (a második csapatokkal együtt ez esetükben összesen +50 osztályt jelent), ezzel szemben 46, lakónépessége alapján a három legmagasabb osztály valamelyikéhez tartozó település csapatai szerepelnek alacsonyabb szinten a 2021-22-es szezonban (-69 osztály). 

Hazánk 45000 főnél nagyobb települései (Dunakeszitől „felfelé” összesen húszan vannak) közül mindegyik rendelkezik NB-s csapattal, a 30000-nél népesebbek (32) közül pedig 27 (84 százalék). Lefelé haladva a már említett 57 százalékra romlik az arány. És hogy röviden válaszoljunk a cikk elején olvasható felvetésekre: Budapesten valóban túl sok az NB I-es csapat? Igen, kétszeresen! (Bár NB-s szinten a főváros éppen méretének megfelelően reprezentálja magát.) Ekkora lakossággal magasabb osztályban kellene játszani? Legnagyobb városaink többségében ugyancsak igen a válasz, bár legnagyobb részük „mindössze” egy osztállyal játszik lejjebb az „elvártnál”.

A negyedik részben Budapestet és a megyéket vesszük górcső alá.