2024.03.15. 06:55
A 12 pont és a helyi nemzetőrség is kapcsolódik a tatai Hamary Dánielhez
Nemzeti ünnepeink közül kiemelkedő március 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc vármegyei hőseiről,kapcsolódásukat a 12 ponthoz, erről már kevesebb szó estik. Gyüszi László helytörténész a tatai vonatkozásokra világított rá.
Egy vidéki kisvárosban is történhetnek „világraszóló” események – vallja ifj. Gyüszi László. Március 15-e kapcsán a 12 pontról is szólt, s a nemzetőrségről.
Forrás: Beküldött
– A kor talán legvitatottabb és legjelentősebb intézménye volt a nemzetőrség, amelyet minden településen megszerveztek. A nemzetőrség létrehozásának gondolata az Ellenzéki Kör március 9-i tanácskozásán felmerült. A tizenkét pontban felsorolt törekvések között szerepelt először írásban egy nemzeti őrsereg felállításának szükségessége. Lényegében e program jelent meg az 1848. március 15-én a Mit kíván a magyar nemzet? címmel nyomtatásban, amely a sajtószabadság egyik első eredménye volt – mondta ifj. Gyüszi László. Hozzátette: a pesti események sorát, egymásutániságát jól ismerjük. Arról viszont kevesen tudnak, hogy a Pilvax Kávéházban ott volt egy tatai orvostanhallgató is, aki részt vett a 12 pont megfogalmazásában. A forradalmi ifjak között találjuk Hamar (Hamary) Dánielt is, akinek a későbbiekben nagy szerepe volt a tatai nemzetőrség megszervezésében.
A 12 pont lelkes beszédekben lett fejtegetve
Ifj. Gyüszi László felidézte Rohrbacher Miklós, Tata történetírójának e jeles nap kapcsán írt mondatait: „1848. március 15-én … Petőfi, Jókai, Bulyovszky, Sebő és Gaál mellett egy tatai ifjú nevét is ott találjuk: Hamary Dániel orvosnövendékét, és a jeles ifjúval Tatának is kijutott a dicsőség a 12 pont felejthetetlen megalkotásából … Hamary utóbb hazajővén, itt is megindította a mozgalmakat Torda György, Takácsy Miklós és Ferenc testvérekkel szövetkezve népgyűléseket tartottak, s lelkes beszédekben fejtegették a 12 pontot.”
- Az 1848. március 15-i események után hamarosan Tatára érkezett Hamar(y) Dani és a szintén tatai születésű Fittler Gyula joghallgató. Ők ketten voltak, akik a városban népgyűléseket rendeztek, s ezeken lelkes beszédekben fejtegették és magyarázták a 12 pontot. A szervezkedésben segítségükre volt a helyi ifjúság több lelkes tagja: Torda György és a Takácsy fivérek is. Fittler lelkesedésében még németesen hangzó nevét is megmagyarosította Hangay-ra. Hamary lelkesültsége családját is magával ragadta. Atyja a műhelyében készült kalapok belsejébe Kossuth képével, a magyar címerrel és saját cégének feliratával emblémákat ragasztott – mondta a helytörténész.
Dobpergés hangja szólt ezekben a napokban
A városi hatóságok is több ízben tartottak népgyűléseket ekkor Tatán. Ezekben a napokban az utcákon, a tereken folytonos dobpergés hallatszott, s a polgárok nemzetőrségekbe szervezkedve a fegyverforgatást gyakorolták. A tanulók is követték a felnőttek példáját, és tanáruk, Roditzky Ede vezetésével katonai gyakorlatokat tartottak.
A nemzetőrség feladata
Az 1848. évi XXII. Törvénycikk határozta meg a nemzetőrség feladatát, a belépés feltételeit. A nemzetőrségbe a fegyveres szolgálatra kötelezetteken kívül „még más olyan honpolgárokat is besorozhattak, kiket az alkotmányos rend fenntartásában érdekeltetnek és a kitüntetésre méltónak ítélnek.”
Az országos felhívásokra Tatán is elkezdődött a nemzetőrség szervezése. Nem volt jelentős polgárőrség, ezért teljes egészében csak az országgyűlés törvényeire, a különböző határozatokra és utasításokra hivatkozhattak, illetve ezek alapján cselekedhettek – írta egy korábbi tanulmányában ifj. Gyüszi László.
Forrás: Beküldött
A tatai nemzetőrség megszervezésében nagy szerepe volt Hamary Dánielnek. Ő maga is belépett, ahova magával vitte atyját és két testvérét is. Ott volt Fittler Gyula, s a tatai nemzetőrök sorába találjuk Eszterházy Miklós gróf tatai és gesztesi uradalmának igazgatóját, a későbbi országgyűlési képviselőt, Ghyczy Ignácot is. A március 31-i összeírásokban már mintegy négyszáz tatai nemzetőrt találunk.
Tatán az elsők között alakult meg a nemzeti őrsereg. A tisztikar jelentős része az uradalmi tisztek közül került ki. Nem szokványos, sőt talán kirívónak is mondható, hogy Tatán a nemzetőrség élére gróf Eszterházy Pál állt, az uradalom birtokosának középső fia, aki a szabadságharc alatt hazafias szerepet játszott.
Bujdosóként, idegen hatalom elől menekülve
Az utolsó napokról így írt Hamary egy visszaemlékezésben: „Bujdosóként kellette az idegen hatalom elől menekülni, a közeli falvakban, s a szőlőhegyekben, pincékben tartózkodtam, míg 1849-ben a Tatában alakult 99. honvédzászlóalja csapta be közhonvédnek, innen azonban áthelyeztettem magamat a komáromi vártüzérséghez, hol Kramper Sándor volt parancsnokom, akkor újonc tüzéreket oktattam az irányzásban én, ki első éves orvostanhallgató volta ez idő előtt.”
A 99. honvédzászlóalj megalakulásával megszűnt a tatai nemzetőri alakulat. Tagjai a honvédzászlóaljakban, vagy másutt harcoltak a szabadságért.
– Nem önkényesen állt a tisztikar élére, hanem a köznép kérésére. „Tata-Tóváros ikerváros” nemzetőrsége 1848. június 5-én Mészáros Lázár honvédelmi miniszterhez fordult kérvénnyel, amelyben kérték Eszterházy Pál nemzetőri őrnaggyá való kinevezését. A kérvényt 135 nemzetőr írta alá. A nádor engedélye pár nap múlva megérkezett. Az ünnepélyes zászlószentelés 1848. július 23-án volt a tóvárosi Angolkertben, ahol zenés mise keretében áldották meg a zászlót és az összegyűlt nemzetőröket. Az ünnepségen beszédet mondott Miller Károly prépostplébános, Vecsey Károly református lelkész, majd Eszterházy Pál, a nemzetőrök kinevezett parancsnoka. Erről az eseményről a korbeli Közlöny is beszámolt, ahogy a nemzetőrség tatai szervezésének nehézségeiről is. Az önkéntes mobilizáció, valamint a schwechati vereségnél, a megfutamodás során végkép megpecsételődött a tatai nemzetőrség sorsa is.
