Kutatásokról is lehullt a lepel, a Pilisi Parkerdő is ott volt a nemzetközi konferencián

Az EFUF fókuszában az európai nagyvárosok és az azokban található, azokat övező erdőterületek kapcsolata áll. A csaknem negyed évszázada, 1998-ban először a Ruhr-vidéki Wuppertalban megrendezett esemény célja, hogy a városi erdők kérdésköre által érintett szakterületek folyamatos kapcsolatban és párbeszédben legyenek egymással. A Pilisi Parkerdő Zrt. már a kezdetektől részt vett az együttműködésben, amit az is bizonyít, hogy a harmadik fórumot 2000-ben, az ezredfordulón Budapesten, a Pilisi Parkerdő rendezésében tartották. 

– Már az ezredfordulón is egy tartalmas konferenciát és szakmai programot sikerült szerveznünk, melyre még most is emlékeznek az akkori résztvevők. A Pilisi Parkerdő elődjét már 1969-ben a városierdő-gazdálkodás elődjének tekinthető közjóléti erdőgazdálkodás megteremtése céljából hívták életre. Ennek köszönhetően már akkor is volt mit a szakközönség elé tárnunk – emlékezett vissza a már akkor is jelenlévő Csépányi Péter. 

Azóta minden évben összegyűlnek a városi erdők szakértői – az elmúlt két év kivételével, amikor a járvány miatt elmaradtak az összejövetelek. Éppen ezért különösen fontos volt az idei belgrádi fórum, hiszen egy rendkívül dinamikusan változó szituációban, a látványosan felgyorsult klímaváltozás időszakában több évnyi tapasztalat és kutatási eredmény vált megoszthatóvá. Erre a helyzetre reflektált az idei EFUF címe és fő témája is: „Adaptive Measures in Urban Forests”, azaz „A városi erdőkben alkalmazott intézkedések”. 

A konferencián hat szekcióban közel ötven előadás és prezentáció hangzott el, melyeket kerekasztal-beszélgetések és rövid tanulmányutak egészítettek ki. Jóformán az összes európai ország képviseltette magát, de jelen voltak kanadai, brazíliai vagy ruandai szakemberek is. 

– A konferencia nagyszerű lehetőséget nyújtott a városi erdőkkel kapcsolatos legújabb és élvonalbeli kutatások megismerésére, továbbá a témában jártas gyakorlati szakemberekkel, haladó kutatókkal folytatott tapasztalatcserére, hogyan lehet fenntartani a városi erdőket és fejleszteni a városierdő-gazdálkodást a gyorsan változó világban – mondta el Csépányi Péter. 

Természetes környezet - A Pilisi Parkerdő Budapesten és környékén csaknem 65 ezer hektár állami tulajdonú erdőt kezel: a Budai-hegység, a Pilis, a Visegrádi-hegység, a Gödöllői-dombság, a Gerecse egy részének és nem utolsósorban a főváros erdői több mint 3 millió itt lakó számára nyújtanak természetes környezetet a kikapcsolódáshoz és rekreációhoz, biztosítanak tiszta ivóvizet és jó levegőt. A cég szakmai tevékenységének kiemelt fókusza a területek sajátosan városierdő-funkcióinak erősítése. Ezek közé tartozik a hagyományos gazdálkodási formák, mindenekelőtt a fakitermelés háttérbe szorulása, ezzel szemben az erdő esztétikai, rekreációs, egészségügyi és klímavédelmi funkcióinak előtérbe helyezése. 

A fórum belgrádi helyszínéből adódóan ezúttal hangsúlyosak voltak a délkelet-európai, balkáni és adriai területek. Számos szerbiai, szlovéniai, horvátországi vagy akár törökországi példa és esettanulmány szerepelt a programban.

Elhangzottak előadások a városi erdők jellegzetes kártevőitől a megfelelő fafajták kiválasztásáig, de éppígy bemutattak esettanulmányokat az erdei kommunikációs eszközöktől a faültetési kampányok lebonyolításán át az ökológiai designig, vagy a távvezérelt érzékelőkkel ellátott „okoserdő”-megoldásokig. Dr. Csépányi Péter nagy érdeklődéssel kísért angol nyelvű előadásában a 2000-ben tartott budapesti konferencia óta eltelt bő húsz év fővárosi és főváros környéki városierdő-fejlesztéseit foglalta össze. 

– Az egyre gyorsuló változások – köztük leginkább a klímaváltozás – újabb kihívásokat jelentenek az erdők számára. Feladatunk megfelelni ezeknek a kihívásoknak, a szükséges szakmai előkészítő munkák összeállítása, a városi erdők felkészítése a változásokra, és a feladat fontosságának tudatosítása – foglalta össze Csépányi Péter.