Elképesztő fogyás: 65 kilótól szabadult meg a tatabányai taxisofőr

Időben ugorjunk vissza körülbelül másfél évvel ezelőttig. Kiss András ekkor 136 kilogrammot nyomott, mindössze 24 éves volt és 171 centiméter magas. A fiatalember egy reggel belenézett a tükörbe és elszörnyülködve látta, ez így nem mehet tovább. Úgy döntött, mindegy, milyen áron, de meg kell szabadulni a súlyfeleslegtől. Kemény diétába kezdett, alapos utánajárást és hosszas tanulmányozást követően a Ketogén mellett tette le a voksát.

– Őszintén megmondom, rengeteget éheztem – kezdi mesélni történetét Kiss András. – Voltak napok, hogy korgó gyomorral feküdtem le, de csak az lebegett a szemeim előtt, hogy minden egyes lépéssel közelebb kerülök a célom felé – meséli a mára már izmos testű tatabányai, akinek a diétája során minden héten volt olyan nap, mikor semmit sem evett.

Beszélgettünk a nem várt sikerről is, mert nagyon rövid idő – mindössze néhány hónap alatt – megindult a fogyás, gyorsan peregtek róla a kilók. Összesen 65-től sikerült megválni. Ruhatárát teljesen lecserélte, a nyolc XL-es méretet M-esre cserélte. – Annyira szembetűnő volt a változás, hogy a törzsutasaim sem ismertek meg. Soha nem éreztem magam ilyen jól a saját bőrömben – teszi hozzá.

– Szerintem nem is a súlyvesztés a legnehezebb feladat, hanem a megtartás. Átállni a napi kilenc étkezésről a napi négy-ötszöri táplálkozásra. Ráadásul nem mindegy, hogy milyen minőségű élelmet viszünk be a szervezetbe. Hát nem könnyű – hívja fel a figyelmet. Nem rejti véka alá nézeteit, hogy az ember hiába jár sokszor edzőterembe, ha nem figyel a táplálkozásra. – Igaz a mondás, miszerint 30 százalékban az edzés, 70 százalékban pedig az étkezés a felelős a testsúlyért. Kedvenceim közé tartozik a hamburger, fénykoromban kilencet megettem.

Ma már rá sem tudok nézni a zsírban tocsogó ételekre, valahogy nem kívánom őket – mondja András, aki a mai napig számolja a kalóriamennyiséget, amit nap mint nap elfogyaszt. – Nem vagyok rá büszke, de az is előfordult, hogy 1500-1600 kalóriát vittem be. Pont annyit, ami egy 50 kilós hölgy napi szükséglete. Gyorsan szerettem volna elérni a látványos változást. Ezért mindent megtettem...

András mérlege ma 71-et mutat. Azt mondja, hatalmas köszönet jár édesanyjának és kedvesének, hiszen az ő támogatásuk nélkül nem sikerült volna elérni ezt a látványos eredményt ennyire rövid idő alatt. Ezalatt arra a hatalmas mentális teherre gondol, amit az éhség okozott, és amin szerettei átsegítették, de az ételek elkészítésében is fontos szerep jutott nekik. Környezete reakciója eléggé változó, van, aki pártolja a változást és büszkeséggel tölti el András kitartása.

– Sokak szerint most nézek ki jól, de még többen vannak, akik szerint most már elég a fogyásból. A barátnőm szerint plusz 10 kilóval jobban néznék ki – nevet fel András, aki halkan megjegyzi, hogy messzemenőkig egyetért a céllal, de zsír helyett inkább izom formájában szeretné a pluszokat.

András mindenkit egészséges életmódra biztat

András súlya folyamatosan gyarapodott, ami mindig is zavarta őt. A túlsúly elsősorban a munkából és a mozgásszegény életmódból következett, másodsorban pedig az evés szeretetének volt köszönhető a felesleges kilók száma. Mára mindezt súlyzózással és kerékpározással próbálja kompenzálni. András naponta jár a Dinamic Fitness Club edzőtermébe, de nagyon szeret a tatai Öreg-tó körül futni, amelyet már bőven 35 perc alatt teljesít.

Szerinte nem érdemes halogatni a napot, nincsen jó kifogás. – Fogyókúránál vagy diétánál nem létezik a tegnap vagy a holnap. Olyan nincs, hogy el kellett volna kezdeni a diétát. Mint ahogyan az sem létezik, hogy majd egyszer nekiállok – hangzik a jó tanács a sorstársaknak.

András mindenkit arra biztat, sosem késő elkezdeni az egészséges táplálkozást és a mozgást.

– Hatalmas motiváló tényező volt Kathi Béla testépítő-, erőemelő-világbajnok. Gyengébb pillanataimban, mert bevallom férfiasan, még most is vannak, fülemben csengenek a szavai. Szerinte, egyetlen dolgot kell mérlegelni, ha nagyon megkíván valaki egy ételt: hozzásegít-e a célomhoz, vagy csak hátráltat benne – mondja András, aki bízik abban, hogy történetével szintén tud segíteni a sorstársakon. Mert – szavait idézve –, ha csak egyetlen emberben is elindul valamilyen változás a sorok láttán, már megérte a sok erőfeszítés.