A szülő-gyermek kapcsolat elmélyítését segíti a két éves tatai programsorozat

Elég jó szülő vagyok-e? Mit is szeretnék? Mitől leszek jó szülő? Ezek a leggyakoribb kérdések, amit a szülők feltesznek maguknak. Ezekre a kérdésekre próbálnak választ találni a Magyary Zoltán Népfőiskolai Társaság szervezésében, részben EU-s, részben hazai finanszírozású „Elég jó szülő vagyok-e” című eseménysorozaton. A foglalkozásoknak a Háztűz-őrző Nők és Anyák Egyesülete ad otthont.

Sokan úgy gondolják, a gyereknevelés egy könnyű dolog. Nagyszüleinknek sem volt szüksége szakemberekre, hogy helytálljanak otthon. Azonban az elmúlt században nagyon megváltozott a világ és sokkal nehezebb benne helytállni szülőként is. Ebben próbál segíteni Forgó Pál klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus, a Komárom-Esztergom megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottságának pszichológusa.

– Az elmúlt időszak társadalmi, gazdasági változásai nagy hatással voltak az évszázadok alatt kialakult családi rendszerekre. Jelentősen megváltoztak, azt is mondhatjuk, szinte teljesen megszűntek a többgenerációs családok, ahol a fiatal házasok közös fedél alatt laktak a szülőkkel. Másrészt minden család, családi rendszer része egy nagyobb közösségnek, társadalomnak. Hatással van a gyermeknevelésre az adott kor, a kor technikai színvonala, az információs, kommunikációs lehetőségek, az adott ország, az azon belüli földrajzi elhelyezkedés biztosította kulturális és gazdasági lehetőségek, a munka és mobilizációs lehetőségek is – magyarázta a változás okait Forgó Pál, aki emlékeztetett arra is, hogy a „régi időkben” az együtt élő többgenerációs családok egy szorosabban vett gazdasági közösséget is alkottak és a gyermeknevelés is közös feladat volt. Ráadásul – mint fogalmazott – a családok jelentős része a régi időkben az egész életét egy viszonylag szűk földrajzi környezetben élte le.

– A fiatal anyák legtöbbje saját édesanyjától tanulta meg, hogy miként válhat jó anyává. Az együtt élő generációk pedig lehetővé tették, hogy legyen egy „mentor”, aki a felmerülő problémákra megoldást tud javasolni. Az ilyen, ösztönös fejlesztés során nem kérdőjeleződött meg az eddig bevált módszerek hatékonysága. Ha jó volt édesanyámnak és nagyanyámnak, akkor jó lesz nekem is – beszélt a múltról a pszichológus, aki szerint fordulatot a társadalmi, gazdasági változások, a női szerepek fokozatos megváltozása idézett elő.

– A felgyorsult fejlődés során nőtt az emberek élettere, valamint változott a családi munkamegosztás, immár a nők is munkavállalásra kényszerültek. A fiatal családok gyakran a szüleiktől távoli településeken kezdik meg új életüket. Ezáltal megszűnik a több nagycsaládon belüli közös nevelés. A nagyszülők a legtöbb esetben nem tudják kivenni részüket a család mindennapi életéből – sorolta lapunknak az okokat a szakember.

Információk a foglalkozásokról

– Célunk a szülő-gyermek kapcsolat támogatása, a szülői alapkompetencia fejlesztése egy korábban nem tapasztalt élethelyzetben. Ilyenek az alkalmazkodási nehézségek, az eddig nem tapasztalt elvárások, korlátozások által kialakuló betegségek – mondta a szakpszichológus. – A klasszikus szülői viselkedés kialakítása, amely segítségével a szülő képes tudatosan olyan pozitív megerősítéseken alapuló módszereket alkalmazni, amellyel biztosíthatók a gyermek harmonikus kapcsolatai a családban, és hozzájárul a szociális képességek, készségek, viselkedések fejlődéséhez és megszilárdításához. Célunk, hogy a tréning résztvevőinek segítsünk a bennük lévő bizonytalanság csökkentésében új ismeretek átadásával, a meglévők megerősítésével, pontosításával, esetleges tévhitek eloszlatásával. Ez 24 hónapon át havonta egy három órás kötetlen, csoportos foglalkozást jelent. A program nyitott, a csatlakozás folyamatosan biztosított és ingyenes. Nem csak anyukákat, az apukákat is várjuk sok szeretettel, a gyermeket is hozhatja magával.