2022.02.04. 14:14
Horror a Pilisben: máig nem tudni, miért kellett meghalnia a túrázóknak és öt gyereknek
Az 1947. augusztus 17-i események egyedülállóak voltak Magyarország történetében. Mindenki a gyilkost kereste, aki hét embert mészárolt le egyetlen nap alatt.
Forrás: Fortepan / Chuckyeager
Hátborzongató múltidéző sorozatunkban ezúttal egy kegyetlen, Komárom-Esztergom megye közelében történt pilisi mészárlást mutatunk be, amely két helyszínen, a bölcső-hegyi Kékvíz-forrásnál és a közeli Büki-pusztán történt. A megrázó történetet Dulai Péter osztotta meg Facebook-oldalán. A kriminalista évek óta publikálja megszállottan hátborzongató kutatásainak eredményeit, a Gyilkosság a panel tetején című könyvét a közelmúltban Tatabányán is bemutatta.
A magyar bűntörténetben egyedülálló napként szerepel 1947. augusztus 17. A nyári nap, ami akár csendes és idilli is lehetett volna a Pilisben, egy vasárnap , amikor mégis sokak rémálma valósult meg. Két felnőttet és öt gyereket ölt meg kegyetlenül ezen a napon egy ismeretlen gyilkos, aki a korabeli híreket visszaolvasva akár harmadmagával is lehetett. A különös mészárlás után példátlan hajtóvadászat és átfogó razziák indultak: rendőrök, ávósok, magyar és szovjet katonák keresték a véreskezű tettest. Rengeteg embert el is fogtak, de a gyilkost vagy gyilkosokat mintha a föld nyelte volna el.
Hétszeres köztörvényes gyilkos volt menekülőben.
A korabeli napilapok többsége hangzatos címekkel és harsány címlappal számolt be a tragédiákról. A helyszínre küldött, új fejleményekre vadászó tudósítók sokszor egymásnak ellentmondó forgatókönyvekkel álltak elő.
A drámai napon három budapesti pár kirándult a Pilisben. A hatfős társaság délelőtt a Bölcső-hegynél lévő Kékvíz-forrásnál telepedett le. Itt botlott beléjük egy sajátos kinézetű, furcsán viselkedő szőke, rövidnadrágos fiatalember, aki kora délután visszatért hozzájuk, és némi társalgás után, előkapva a fegyverét, lövöldözni kezdett.
A férfi megölte Denke Lajost és feleségét. Délelőtti és délutáni felbukkanása között, déltájban a közeli Büki-pusztán is mészárlás történt. Zboray Kálmán gazdálkodó pajtájában fejszével és géppisztollyal gyilkoltak meg öt gyereket, köztük a gazdálkodó két fiát. Feltételezhető, hogy a gyerekek gyilkosa ugyanaz volt, mint az a férfi, aki a kirándulókra támadt. Talán azért akart végezni velük, hogy ne vezethessék nyomára az őt keresőket-
Az újságok egymásnak ellent mondva adták elő és színezték ki a történteket.
A lapok mást írtak arról, hogy ki talált rá a meggyilkolt gyerekekre, azt azonban egyik sem vonta kétségbe, hogy a gyilkosságokat Németországból Magyarországra szökött volt SS-katona vagy katonák követték el. A Kékvíz-forrásnál feltűnt alak németül beszélt, a hat kiránduló egyike pedig tudott valamennyire németül. Ő vallotta, hogy a huszonéves fiatalember azt mesélte neki, hogy SS-katona volt.
A nyomozást a legmagasabb szintről vezényelték. Münnich Ferenc rendőr-altábornagy, fővárosi rendőrfőkapitány, későbbi miniszterelnök és Péter Gábor rendőr-vezérőrnagy, a rettegett államvédelem, az ÁVO vezetője irányította személyesen a nyomozást és a hajtóvadászatot. A 3000 fővel lefolytatott 3 napos hajsza eredménytelen volt. De a vele egy időben, a fővárosban és környékén tartott nagyszabású razzia tartottak több száz rendőrrel ás szovjet katonákkal.
Rengeteg embert előállítottak, ám a gyilkos nem volt közöttük.
Egy Gertler Károly nevű rendőri felügyelet álló volt SS-katona keveredett gyanúba, aki azután önként jelentkezett a rendőrségen és igazolta, hogy a gyilkosság napján jó messze volt a helyszíntől. Miután a Pilisben nem találtak szökött SS-banditákat, szélesebb körben folytatták a razziázást.
Szerencsen tűzpárbaj és autós üldözés után elfogtak egy SS-tisztet, aki éppen Csehszlovákiába akart menekülni. Krauss Waltert a fővárosba szállították, ahol a rendőrség azonnal megkezdte kihallgatását. Ám lyukra futottak: mégsem ő volt a hidegvérű gyilkos. Később egy újság arról számolt be, hogy a fóti erdőben kapták el a tettest, majd Somogy megyei erdőben elfogott SS-katonák egyikében látták a gyilkost, aztán káposztásmegyeri kutak környékén vélték felbukkanni az igazit. Személyét és gyilkosságok indítékát azonban máig homály fedi. Az újságok pedig rávetítették a mészárlást a sváb kisebbségre. Így vált a svábok jogfosztásának és deportálásának ürügyévé ez a szörnyű és példa nélküli bűntény.