2012.03.09. 10:30

Deme Imre kék-fehér tervei

A Duna FC Tatabánya középpályása, Deme Imre 2009 óta tagja újra a Bányásznak. A ferencvárosi nevelésű középpályás mindenképp vissza szeretné verekedni magát a kezdő tizenegybe tavasszal, és a jövőjét is a kék-fehéreknél képzeli el.

Hamburger Kinga

A Tatabánya középpályásának szíve csücske a zöld-fehér csapat marad, de a Bányásznál is mindig jól érezte magát. Korosztályos válogatottként együtt rúgta a bőrt Juhász Rolanddal, Huszti Szabolccsal, és Czitkovics Péterrel. Deme mindenképp a kék-fehérekkel szeretné kiharcolni, hogy újra az élvonalba kerüljön a csapat.

– Tavasszal, a Szigetszentmiklós ellen csak csereként, a tizenhetedik fordulóban a Győri ETO második csapatával játszott találkozón azonban nem lépett pályára. Ősszel még stabil kezdő volt, mi az oka most ennek?
– Az őszi idény első fele jól sikerült, azonban a második részében történtek olyan magánéleti, lelki problémák, amiket nehezen dolgoztam fel, így a szezon vége kicsit felemásan alakult. Nem úgy jöttek össze a dolgok a pályán, amit magamtól általában elvárok. Aztán a téli alapozás alatt megsérült a bokám, hát az sem jött épp jókor. Így a Győrben rendezett Alcufer teremlabdarúgó tornát is kihagytam sajnos, ezeknek tulajdonítom most, hogy mellőzve vagyok. De képesnek tartom magam arra, hogy vissza tudjak kerülni a kezdőcsapatba, és újra stabil tagja legyek az együttesnek. Minden erőmmel azon leszek, hogy ez minél előbb bekövetkezzen.

– Túl az első két fordulón, félig "külső szemmel", a kispadról hogy tűnt a csapat teljesítménye?
– A Szigetszentmiklós elleni meccs, tipikus első fordulós, döntetlenszagú mérkőzés, igazából kiegyenlített volt a játék. Az elmúlt hétvégén, a Győri ETO II. ellen az első húsz-huszonöt perc nem a miénk volt, aztán átvettük a játék irányítását, és úgy gondolom, fölényes győzelmet arattunk.

Névjegy
Deme Imre
Született: 1983. 08. 03.
Poszt: középpályás
Pályafutása:
Ferencváros: 1996-1999
Újpest: 1999-2002
Eger, kölcsönadási szerződés:
2001-2002
Marcali, kölcsönadási szerződés:
2001-2002
FC Tatabánya: 2002-2005
Ferencváros: 2005-2009
FC Tatabánya: 2009- jelenleg is

– Korosztályos válogatott volt, 1999 és 2002 között. Miként emlékszik vissza erre az időszakra?
– Nagyon jó emlékeim vannak, hiszen az összes korosztályos válogatottban szerepeltem, és büszke is vagyok rá. Kétszer voltam Európa-bajnoki selejtezőn, egyszer ki is jutottunk a kontinensviadalra, mondjuk ott a csoportból kiestünk. Kiváló futballistákkal játszottam együtt anno, akik közül jó néhányan már külföldi csapat tagjai. Gondolok itt Juhász Rolandra, Huszti Szabolcsra, és Czitkovics Petire.

– Tudomásom szerint minden egyes bajnoki mérkőzésen visel egy olyan ruhadarabot, ami igencsak közel áll a szívéhez.
– Ennek sajnos elég szomorú háttere van, két éve elvesztettem az édesanyámat. Egy felirat van csak a fehér ujjatlan mezen, egészen pontosan az, hogy "Édesanyámnak". Így minden alkalommal, még közelebb van hozzám ezáltal, azóta nem is volt olyan bajnoki mérkőzés, hogy ezt ne viseltem volna a szerelésem alatt.

– Mezszámának van valami különleges jelentősége, vagy csupán szimplán a véletlen műve, hogy a 32-es jutott?
– Hetessel kezdtem Tatabányán, amikor először játszottam itt 2005-ig. Huszonhárom esztendősen kerültem a Fradiba, ezért került ott a huszonhármas szám a hátamra, amit megkedveltem aztán. Amikor visszatértem a Bányászhoz 2009-ben, akkor pont foglalt volt ez a szám, így maradt a fordítottja.

– A 2010/2011-es idény végén több csapat élvonalbeli csapat – Siófok, Budapest Honvéd – érdeklődött Ön iránt. Miért döntött mégis úgy, hogy marad a Tatabányánál?
– Talán küldetésnek érzem, hogy ezzel a csapattal vívjam ki az NB I-et. Nem éreztem azt, hogy akkor váltanom kellene. Mindenképpen szeretnék maradni a szezon végét követően is.

– Pályafutása alatt megfordult jó néhány csapatnál. Melyik áll a legközelebb a szívéhez?
– Gyerekkorom óta Fradista vagyok, és ugye ott is nevelkedtem, így értelemszerűen a zöld-fehérek állnak a legközelebb hozzám, a szívem csücske marad ez a csapat. De amikor először kerültem a Bányászhoz, akkor is jól éreztem magam, és 2009-től sem változott a helyzet. Bár elég sok anyagi nehézséggel is meg kellett küzdeni itt, de azóta rendeződött a pénzügyi helyzet, így nyugodtabb körülmények között sokkal könnyebb tenni a dolgunkat.

– Nagy kutyabarát hírében áll...
– Igen, ez így van. Rozi december elsején volt három éves, basset hound fajtájú kutyus. Úgy van törzskönyvezve, vagyis becsületes neve: Deme Rozi.