2011.10.06. 11:55

Dombai András, a csatárból lett hálóőr

Az ismert sportoló család sarja, Dombai András tizenkét évesen csatárként kezdte, csak később került a kapuba. Dombai pályafutása legemlékezetesebb momentumának azt tartja, amikor a címeres mezt is magára ölthette.

Hamburger Kinga

– Miért éppen a labdarúgás mellett döntött gyerekként, amikor sportágat választott? A szintén futballista apa, és nagyapa terelte ebbe az irányba?
– Egyáltalán nem erről van szó, nekik csak az volt a lényeges, hogy mozogjak, sportoljak rendszeresen valamit. Aprótalpúként az úszással indultam, aztán következtek a különféle küzdősportok, majd 1991-ben a foci. Persze nem hálóőrként kezdtem, először csatár voltam, és az idő előrehaladtával egyre hátrébb kerültem, míg végül a kapuban kötöttem ki. Egy teremtornán történt, hogy akkori trénerem, Dupai János úgy vélte, elég nagy darab vagyok ahhoz, hogy elakadjon bennem a labda, és beállított, hogy őrizzem a kaput.
A büntetőpárbajban jól teljesítettem, és így úgymond "rajtam ragadt" ez a poszt.

– Eddigi pályafutása során mit tart a legemlékezetesebb pillanatnak, amit a sportnak köszönhetően átélt? Ha tovább szűkítjük a kört, a kék-fehéreknél volt-e ilyen felejthetetlen momentum?
– A 2010/2011-es szezon végén az NB II-es ligaválogatottban kaptam szerepet a Magyarország – Szerbia mérkőzésen, ahol 5-1-re nyertünk. Azért maradandó élmény nekem, mert akkor ölthettem magamra először a címeres mezt, és velem kezdődött az összeállítás. Bár U21-es kerettag is voltam, de nemzetközi tétmeccsen nem léptem pályára. Ami a Tatabányát illeti, már rögtön az idei őszi bajnoki rajtot említeném meg. Épphogy a Szigetszentmiklós elleni meccs elkezdődött, már a 2. percben befújtak nekünk egy büntetőt, amit sikerült hárítanom, a találkozót pedig 1-0-ra meg is nyertük. Hazai pályán, amióta itt játszom, nem sikerült tizenegyest kivédenem. Úgyhogy ezt mindig szívesen idézem fel.

Dombai András

Született: 1979. szeptember 17.

Pályafutása:

Tatabányai Football Club: 1991-2000

Dorog FC: 2000-2001

Lombard FC Tatabánya: 2001-2002

Lombard FC Haladás: 2002-2004 NB II.

Mosonmagyaróvár: 2004-2005 NB II.

Lombard FC Pápa: 2005-2006 NB I.

Budafoki LC: 2005-2006 NB II.

Újpest: 2006-2009 NB I.

Duna FC Tatabánya: 2009 – jelenleg is

Család: nős

– Teljesen új szakmai stáb vette át a nyáron a csapat vezetését. A kapusedző is változott, miként fogadta Kiss Imre érkezését?
– Örültem neki, hiszen régi a kontaktus közöttünk, az édesapám révén is. Amikor idekerült most, akkor nosztalgiáztunk is, hogy egykor, úgy 14-15 esztendős lehettem, már volt az utánpótlás edzőm. Imre játékosként igazi "tizenegyes ölőnek" számított, úgyhogy van mit tanulni tőle. A Józsival és a Piluval is nagyszerű együtt dolgozni, jó hangulatban telik a napi munka, jelenlétük lökést ad a csapatnak, hiszen a városban is elismert szakemberek.

– A Tatabányához 2009 nyarán érkezett vissza újra, elégedett eddigi teljesítményével?
– Az előző idényem – a külső körülményeket, problémákat, amik a csapat körül történtek – szerintem eredményes volt. Most például a BKV Előre elleni meccs miatt van hiányérzetem, akkor jobbat is produkálhattam volna, főleg, hogy a derbi a stadionnévadóval volt egybekötve. A komoly sérülések eddig elkerültek, amíg tudok, és amíg számítanak rám a Tatabányánál, addig itt maradok. Szeretnék NB I-ben védeni, és a legjobb lenne, ha a Bányászban tehetném rövid időn belül. Az öcsém, Dombai Viktor, aki jó ideig itt rúgta a labdát velem együtt, az idei nyártól már az Újpest futballistája. Itt nem biztos, hogy stabil kezdő lett volna, tehát jót tett neki a környezetváltozás.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Dombai András már gyerekeknek is tart edzéseket
[/caption]

– Egy ideje már a TASK fiataljainak is átadja tudását. Mióta foglalkozik a kapuspalántákkal?
– Nemrég óta, de élvezem ezt a szerepet. Érdekes látni a lurkókon, hogy mennyit fejlődnek edzésről-edzésre. A Bányász régi kapusedzőjével, Kovács Lórival foglalkozunk ketten a gyerekekkel, és az összes kapus fiatal, 7-19 éves korig, mindenki hozzánk tartozik. Az én feladatom leginkább a 8-14 esztendősek okítása. Örülök, hogy ebben részt vehetek, hiszen néhány hónap múlva a mi családunkban is megérkezik a "kapus utánpótlás"...