250 év után is kitűnő a tatai Kristály, amit díjjal ismertek el

Huszonnyolc szálloda és tizenegy étterem szerepelt eredményesen a Magyar Turizmus Minőségi Díj legutóbbi pályázatán, és vehette át a kimagasló minőséget tanúsító védjegyet ezen a héten. A Magyar Turisztikai Ügynökség tájékoztatása szerint a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 céljait szolgálandó (mint például, hogy a magyar turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása 10-ről 16 százalékra növekedjen 2030-ra, a vendégéjszakák száma elérje az ötvenmilliót, a magyar turizmus nemzetközi versenyképessége pedig jelentősen erősödjön) kiemelten fontosnak tartják a szolgáltatók szemléletformálását, a minőségtudatosság erősítését, és ennek fontos eszköze a Magyar Turizmus Minőségi Díj program is.

A 2018-as kiírás alkalmával 41-en mérették meg magukat, a mezőnyből 28 szálloda és 11 étterem érdemelte ki a védjegyet. A nyertesek közül tizenegyen első ízben vettek részt a megmérettetésen, a többiek megújítóként nyerték el újra a három évig érvényes minősítést. A frissen díjazottakkal együtt jelenleg 104 szolgáltató, köztük 75 szálloda és 29 étterem jogosult a védjegy használatára.

Nem csak hazai pályán

A Magyar Turizmus Minőségi Díj önkéntes jelentkezésen alapuló tanúsító rendszer, amely éttermek és szállodák részére kínál magas színvonalú, európai minőségirányítási elvek alapján működő minősítési lehetőséget. A díj három évig érvényes, nyertese ez idő alatt jogosult a Q-logó, és a cím használatára. Az érvényességi idő alatt a díjazottaknál bármikor végezhetnek utóellenőrzést, indokolt esetben a díj vissza is vonható.Nemzetközi ismertségét, elismertségét jelzi, hogy a Szállodák és Vendéglátóhelyek Európai Szövetsége (HOTREC) is akkreditálta, ezáltal a tanúsítás megszerzése versenyelőnyt jelent a vállalkozások számára a nemzetközi piacokon is.

A tatai Kristály megújította a díját. Mint megtudtuk, a minőségi szolgáltatás a turizmusban és vendéglátásban egyaránt fontos az 1770 óta működő hotelben, és éppen ezért nagy megtiszteltetés volt számukra, hogy az utóellenőrzések során sem tapasztaltak az ellenőrök minőségi visszaesést, és szállodát továbbra is a magyar hotelek élvonalában tudhatják.

A hotel 1766-1769 között az Esterházy család megbízásából Fellner Jakab tervei alapján épült. A kezdetben Szarka Fogadó, majd Esterházy Szálloda nevű pihenőhely a Bécs és Budapest közötti útvonal egyik fogadóállomása volt. Első ismert irodalmi említése Kazinczy Ferenc nevéhez fűződik, aki 1803-ban Budáról Bécsbe menet kocsis balesetet szenvedett, így kényszerűségből nyolc napot töltött a fogadóban.

Teleky Blanka, Blaha Lujza, Jókai Mór, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály, Percel Mór, Feszty Árpád, Ferencz Ferdinánd főherceg, Heltai Jenő, Jávor Pál, Csortos Gyula, Dajka Margit, Kabos Gyula és Habsburg Ottó is tiszteletét tette itt. Görgey Artúr fővezér az 1848-1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején a fogadóban levő főhadiszállásáról indult 1849. május 3-án Buda ostromára. A közelmúltban itt forgatták az Oltári Csajok című televíziós sorozat első jeleneteit, és itt esküdött Kiss Ádám humorista is.

A szálloda a megyei értéktárba is bekerült. Az indoklásban kiemelik: az épületben a múlt és az Esterházyak emlékét őrzik az eredeti épületszerkezetek, a címeres téglák, a borbárrá alakított Esterházy pince, a Magnólia konferenciaterem mestergerendái és látványos császároszlopa.

A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a szálloda épülete nemcsak fennmaradt az utókor számára, hanem stílusában és jellegében az eredeti épülethez illő, funkciókban gazdag terekkel, további bővítésekkel is gazdagodott, valamint a megye legnívósabb szállodájaként gazdasági jelentősége is számot tevő.

.