Egy sport, ami közben nem tilos inni, de fejszámolóművésszé tesz bárkit: a darts

Ahogyan arról már beszámoltunk, a napokban a tatabányai Bányászati és Ipari Skanzenben rendezte meg a Sport-Hotel Darts Club egykori elnöke, lapunk korábbi munkatársa, a tavaly elhunyt Roznai István "Rozi" tiszteletére az I. Roznai István Emlékversenyt. A rendezvényen tiszteletét tette Tekauer Norbert, a Magyar Darts Szövetség alelnöke is. Vele beszélgettünk.

– Milyen kapcsolatok fűzik a Sport-Hotel Darts Clubhoz?
– Az egyesület a magyar dartsport alappillérei közé tartozik. Hosszú történet az övék, amely alatt sikerült egy jól működő bázist kiépíteni, így az utánpótlásuk is biztosított. A klubnak jó híre van Magyarországon, sok a tehetséges sportolója, a válogatottságig jutó ifj. Sárai Levente példája pedig mindent elmond arról, hogy honnan is jön a tatabányai minőség. Örömteli, hogy Tatabányán jól működik ez a sportág. Az egyesület tavaly elhunyt elnökével, Roznai Istvánnal egyébként egyszer találkoztam, amikor bemutatták nekem Rozit. A jelenlegi ügyvezetővel, Horváth Szabolccsal jó a kapcsolatom, nagy megtiszteltetés számomra, hogy meghívtak erre a versenyre. 

– Három éve tagja a Magyar Darts Szövetség elnökségének, május óta pedig a szervezet alelnöke. Miként látja a sportág hazai helyzetét?
– A magyar dartssport fejlődése a '90-es években indult meg, de aztán ez a fellendülés egy gyors fellángolást követően megállt. Az elmúlt 6-8 évben viszont újra erőre kapott a sportág. A klubok száma 40-ről 80-ra nőtt, az országos csapatbajnokságban négy osztályban pedig mintegy 200 csapat versenyez. Az országos szövetség emellett évente több, mint 100 versenyt rendez. Az igazolt versenyzők száma 3000 körüli. Ennél természetesen többen játszanak Magyarországon, de az egyesületi szint már komolyabb kihívás, ezt kevesebben vállalják és megmaradnak inkább hobbi szinten.

– Hogyan állunk nemzetközi viszonylatban?
– Több világszervezet is létezik, a Magyar Darts Szövetség a World Darts Federation-höz tartozik. Ahhoz, hogy ez a kapcsolat működjön, évente 8-10 nemzetközi versenyt kell szerveznünk, de ezt tudjuk vállalni. A hazai WDF-versenyek egyébként nagy segítséget jelentenek a magyar játékosoknak, hiszen ezek segítségével a nemzetközi mezőnyben is próbára tehetik a tudásukat. Tavaly már eljutottunk oda, hogy Ihász Veronika révén előszőr szerepelt magyar játékos a WDF világbajnokságán. Veronika mérkőzést is nyert, ráadásul egy 164-es kiszállója a legmagasabb volt a nők között az egész világbajnokságon, de a férfiakkal együtt is holtversenyes rekord volt. Érdekesség, hogy a világbajnokságot mindig a londoni Lakeside-ban rendezik, ahol minden a dartsról szól, komoly elismerést jelent ide eljutni. A férfiaknál Kovács Patrik és Takács Gábor tartozik a nemzetközi élvonalhoz, a hölgyek közül pedig Ihász Veronika mellett még az ifjúsági korosztályú Turai Krisztina nevét kell megemlíteni. A nemzetközi élmezőnybe egyébként nagyon nehéz betörni. Ahhoz hogy valaki profivá válhasson, évente több, mint 10 millió forintra van szükség, elsősorban az utazások és a versenyek költségei miatt. Ez sem garantálja azonban, hogy valaki a legjobbak közé kerülhessen. 

– A darts fejlődése világszinten töretlen, a legjobbak tornáit világszerte követik a médiában, a helyszíneken pedig általában telt ház van. Mi a sportág titka?
– Egyrészt a darts látványos és pörgős, másrészt amatőr szinten nem kell hozzá komolyabb felkészültség és anyagi befektetés, gyakorlatilag bárki űzheti. Érdekesség, hogy a sportág szervezeti része viszonylag későn, csak a '70-es években jött létre, ráadásul a londoni törvényhozás csak 2002-ben minősítette sportnak a dartsot. Nagy lökést adott a sportágnak a PDC (Professional Darts Corporation - a szerk.), a profi szakág létrehozása, amely világszinten is népszerűvé tette ezt a sportot.

– Miért ajánlaná a dartsot?
– Ahogyan már említettem, hobbiszinten nincs szükség komolyabb fizikai felkészültségre, így bárkinek ajánlható, emellett soha nem késő elkezdeni. A megmérettetés és a versenyszituáció is sokak számára vonzó lehet. Nem számít az iskolai végzettség és a szakma sem, a darts-IQ ugyanis eltér a hagyományos értelemben vett játékintelligenciától, itt bármilyen háttérrel sokra lehet vinni, ha az ember elég kitartó. Kiemelném, hogy a dartsosok nagyon megtanulnak számolni, amelynek a hétköznapokban is komoly hasznát vehetik. Hollandiában például a dartstáblát az általános iskolai matematika-oktatásban is használják, mind a négy alapművelet elsajátítható vele és játékos formában, a darts segítségével ez könnyebben is megy. Nem véletlen, hogy a holland dartsiskola mára felnőtt a brit mellé és ma már Hollandia a sportág egyik nagyhatalmának számít a sportág őshazájának számító Egyesült Királyság mellett. Érdekesség, hogy a mindenhol elfogadott londoni mellett létezik az úgynevezett Yorkshire-i tábla is, amelynek más a számozása. Utóbbi ugyan nem annyira elfogadott, de az Egyesült Királyságban így is 20 ezer igazolt versenyzője van.  

– Minden sportágak megvannak a maga veszélyei. A dartsnál mik ezek?
– A legmagasabb szinten a darts komoly mentális megterhelést jelent, amelyet nem könnyű kezelni. Egy mérkőzés egy mentális háború is egyben, ahol hiába a csapattársak és a szurkolók, a versenyző mégiscsak egyedül áll a tábla előtt az ellenfelével szemben. Köztudott, hogy a darts kocsmasportként indult, és az alkoholfogyasztás a mai napig nagyon sok versenyen megengedett a sportolók számára is. Sokan nem élnek vele, mások azonban igen. Vannak, akiknél bizonyos mennyiségű alkohol elfogyasztása kell ahhoz, hogy megfelelően bemelegedjenek, de sajnos több olyan példa is van, amikor a túlzott mértéket öltő ivászat ígéretes karriereket tört ketté. Az alkoholos befolyásoltság ráadásul magatartásbeli problémákhoz is vezethet a versenyeken, emiatt komoly etikai és viselkedési szabályokat hoztak be a nemzetközi viadalokon. Nehéz kérdés, hogy folytassuk-e a hagyományokat, miszerint mindenki annyit igyon, amennyit akar, vagy tiltsuk be a versenyeken való alkoholfogyasztást. A magyar szövetség mindenesetre csatlakozott egy kelet-európai kezdeményezéshez, amely alkoholmentes versenyek rendezéséről szól. 

– Szakmailag mik lehetnek a buktatók?
– Elsősorban a kiégés. A dartsot már egészen fiatalon, 10 éves kor után el lehet kezdeni, de 10-15 év folyamatos versenyzésbe könnyen bele lehet fáradni. 20-25 éves kor körül ráadásul döntő változások állnak be az ember életébe, gondolok itt akár a lak-és munkahelyválasztásra vagy a családalapításra. Ekkor sokan abbahagyják a dartsot, de a későbbiekben, miután rendeződött az életük és életkorukból adódóan is nyugodtabbá, érettebbé válnak, visszatérnek hozzá. Nem véletlen, hogy a dartsban inkább az idősebb generáció tagjai a sikeresebbek.