Ha azok a falak mesélni tudnának - 70 éves a Tatai Edzőtábor

Ha azt mondjuk, hogy Északnyugat-magyarországi Általános Olimpiai Központ, valószínűleg nem sok mindenkinek ugrik be azonnal, hogy melyik hazai létesítményről is van szó. Ha viszont azt, hogy Tatai Edzőtábor, a sport iránt érdeklődőknek (és talán nem csak nekik) nyilvánvalóan azonnal bevillan a magyar sportélet egyik ikonikus fellegvára. 

Az 1948-ban megkezdett építkezések után 1951-ben adták át az edzőtábort, így minden idők legsikeresebb olimpiájára, a Helsinkiben rendezett játékokra már itt készülhettek a magyar sportolók (a négy évvel korábbi, londonira is, de akkor még kizárólag szabadtéren, ráadásul nem is a tábor területén laktak).

A december 14-e keddi ünnepségen, ahol egyébként a hivatalos elnevezés egyszer sem, a közismert Tatai Edzőtábor viszont annál többször került elő, Tompa Andor korábbi igazgató köszöntötte a megjelent vendégeket. 

Nyitóbeszédében dr. Bukta Zsuzsanna, a Magyar Olimpiai Akadémia elnöke némi humorral kiemelte, hogy az edzőtábornak köszönhetően hazánkban minden bizonnyal Tatán a legnagyobb az egy négyzetméterre eső kiváló sportolók száma.

Külföldiek is szívesen jöttek A Tatai Edzőtábornak három tatai igazgatója is volt az elmúlt évtizedekben. Reining István 1986 és 2000 között vezette az intézményt, igazgatósága idején folyamatosan fejlődött az edzőtábor, javultak a feltételek és a színvonal. Utódja Horváthy Lóránt (2000 és 2002 között) lett, aki egy átmeneti időszakban állt az intézmény élén, melynek során a működtetést kiszervezték. – A nehézkesebb működtetés ellenére rangja volt az edzőtábornak, továbbra is szívesen jöttek ide a külföldi sportolók is – tudtuk meg tőle. Tompa Andor (2009 és 2015 között) nagy megtiszteltetésnek tartotta az itteni munkát, hiszen mint elmondta, abban az időben két igazán nagy létesítmény volt Magyarországon: a Tatai Edzőtábor és a Népstadion.

Michl József polgármester arról is szólt, hogy ugyan Tata városának nincs sok ráhatása a létesítmény működésére, de bízik benne, hogy a központ hosszú életű lesz a városban. Ezt követően egy kisfilmet tekinthettek meg az érdeklődők az '50-es és '60-as évek itteni életéről.

Ezután igazgató kérdezett igazgatókat: Tompa Andor beszélgetőtársa két elődje, a vezetői pozíciót korábban betöltő Reining István és Horváthy Lóránt voltak.

 A korábbi igazgatók visszaemlékezését két előadás következett az ELTE doktoranduszai, Tabi Norbert, illetve Rigó Balázs részéről az Aranycsapat magyar mindennapokra gyakorolt hatásáról, illetve az edzőtáborban 1955-ben megtartott országos sportértekezletről és annak előzményeiről. 

Az előadásokat követően az olimpiai és ötszörös világbajnok tőrvívó, a világbajnok és kétszeres olimpiai ezüstérmes (ugyancsak tőrvívó) dr. Kamuti Jenő, valamint két öttusázó, az olimpiai és hatszoros világbajnok Fábián László, valamint a kétszeres olimpiai bajnok és négyszeres világbajnok Martinek János mesélt itteni felejthetetlen élményeiről – amelyek nem mindig csak a kemény munkáról szóltak...