Történelem

2024.03.09. 13:00

Valóságos időutazásra indít a hitújító mozgalomhoz kötődő életregény

Igazi közösségi ember volt, tevékenykedésével milliók életére is jelentős hatást gyakorolt. Immár a reformáció mindkét nagy alakjáról született hiánypótló életregény.

Walczer Patrik

Luther Márton után Kálvin Jánosról is életregényt írt Cs. Szabó Sándor, a kötet tavaly ősz végén jelent meg. A csolnoki író szerint a történelmi regények elolvasása felér egy igazi időutazással és bízik a „reformáció trilógia harmadik kötetének” sikerességében.

Igazi közösségi ember volt, tevékenykedésével milliók életére is jelentős hatást gyakorolt. Immár a reformáció mindkét nagy alakjáról született hiánypótló életregény.
Újabb érdekes, olvasmányos életregény született Cs. Szabó Sándor tollából
Fotó: W.P. / Forrás: 24 Óra

A reformáció, mint hitújító mozgalom jelentős változást hozott a 16. századi Európa életében, a római katolikus egyház megreformálására számos kísérletet láthattunk. Az újonnan létrejött evangélikus és református egyházak az öreg kontinensen évszázadok alatt meghatározóvá váltak. Előbbi Luther Márton német teológus, míg utóbbi Kálvin János svájci reformátor tevékenysége nyomán született meg és terjedt el a világban.

Cs. Szabó Sándor az elmúlt években kétrészes életregényt írt Lutherről, a kötetekkel kapcsolatban számos pozitív visszajelzést kapott az olvasóktól és a kiadótól is. Ennél fogva lényegében adott volt, hogy a reformáció másik kiemelkedő alakjának életét is papírra veti. A tematika, a koncepció is azonos, ráadásul ugyanúgy a történelmi hitelességet tartotta a szem előtt. Jellemzően a forrásokra támaszkodott, a képzelőerejét pedig csak ott vetette be, ahol feltétlenül szükség volt rá. Ennek tudatában nem formálta át Kálvin életét sem „akciódúsabbá” és izgalmasabbá sem. Mindkét kötetet egyháztörténészek lektorálták, akik kellően hitelesnek tartották a műveket.

– Luther volt a reformáció korszakának első generációs képviselője, Kálvin pedig a második. Mivel kortársak voltak, akár találkozhattak is volna, de még levelet sem váltottak egymással. Volt azonban közös ismerősük, Luther munkatársa, Melanchthon Fülöp, aki Kálvin jó barátja is volt egyben. Ő mindkét életregényben szerepel – árulta el a szerző.

Kellően hiteles az életregény

Cs. Szabó Sándor a regénybeli szereplők, levelezőtársak neveit a kornak megfelelő módon jelenítette meg, mert az adott korszakot felidéző műben furcsán hangzottak volna a mai formájukban ismert, népszerű nevek.

– Vannak életrajzok, melyek nagyon pontosak, de közben „szárazak”, mert ontják magukból az adatokat. Az anyaggyűjtés mellett arra törekedtem, hogy az életutaknak meglegyen a dramaturgiája, feszültsége, íve, az emberi karaktereken is sokat gondolkodtam. A nagy írói feladat az, hogy fogyasztható regény szülessen a rengeteg információból – vélekedett.

A csolnoki író alaposan utánaolvasott Genfnek, számos térképet, fényképet is megnézett, hogy pontosan el tudja képzelni és hitelesen tudja ábrázolni a középkori városképet, ami sokkal jobban hasonlított egy mai falura.

– Mindenki ismert mindenkit, tudták, hogy ki mit és hogyan cselekszik, egymás „szájában” éltek az emberek. A mai városok ehhez képest elidegenedettek – tette hozzá.

A cselekmény végigvezeti az olvasót Kálvin életútján, a történet egy fontos gyermekkori élménnyel kezdődik. A későbbi reformátort az édesanyja elvitte egy helyre, ahol megtekintettek egy Szent Anna-ereklyét. Cs. Szabó Sándor megjegyezte, hogy Kálvin Lutherrel ellentétben nagyon keveset írt saját családjáról és magáról, a Bibliát viszont végigkommentálta.

– Ezt úgy hidaltam át, hogy kerestem olyan szentírási fejezeteket, melyek hasonlítanak az ő élethelyzetéhez. Például a halálos beteg édesanyjához a vérfolyásos asszony történetét párosítottam. Van négy kötetnyi Kálvin-levelezés, de a magánjellegű dolgokról nem nagyon írt. A reformátor viszont lejegyezte, hogy ugyan szívesen elrejtőzött a világ elől és dolgozott az íróasztalánál, viszont Isten kérésére egy mozgalom élére állt – mondta.

Szerencsejáték
Cs. Szabó Sándor a regény kapcsán elmondta, hogy az egyik kedvenc fejezete a Clement Marot nevű udvari költőhöz fűződik, akit Kálvin még Genfben fogadott fel arra, hogy szedje versbe a genfi zsoltároskönyv zsoltárait. Marot miközben e nemes feladaton dolgozott, titokban kártyázni és kockázni járt a kocsmákba, ami akkoriban tiltott dolognak számított. Tudóstalárban járt ezekre a titkos összejövetelekre, amely alapján az egyik résztvevő lelkésznek hitte őt. Hamar híre ment a városban és nyomozás indult, hogy ki lehet az a személy. Így tudódott ki, hogy az udvari költő jár kockázni és kártyázni, melyből akkora botrány kerekedett, hogy végül száműzték a városból Érdekesség, hogy mind a mai napig az ő átírása alapján éneklik a zsoltárokat. A csolnoki író megjegyezte: személy szerint azért szereti a történelmi regényeket, mert elolvasásuk felér egy időutazással. Egyúttal bízik abban, hogy a „reformáció trilógia” utolsó kötete is legalább olyan sikeres lesz, mint a Lutherről szóló kétrészes életregény.

Kálvin hivatalosan sosem tanult teológiát, jogász végzettsége, íráskészsége és intellektusa tette őt naggyá. Olyan korszakban élt, amikor a teológiai kérdések még a kocsmákban is központi szerepet játszottak. Saját magával volt a legszigorúbb, ám nem mindenki tudott az ő szabályai szerint élni. Viszont egy olyan rendszert alkotott meg, ami később a politikában és a közgazdaságtanban is meghatározóvá vált.

– Genfben hittételei miatt megégettek Szervét Mihály teológust, az esethez Kálvinnak is volt köze. Ez a történet is szerepel a kötetben. Emellett egész Franciaországot „felfordította”, a részben Kálvin miatt megerősödő francia protestánsok nyomán kirobbant vallásháborúk több millió áldozattal jártak. Érdekesség, hogy a második világháborúban a francia ellenállás a kálvini titkos missziós információs hálózat mintáját követte. Az egykor Genfben kiképzett, majd francia földre küldött „lelkészügynökök” sikereit lemásolva tevékenykedett az ellenállás a megszálló nácikkal szemben – magyarázta.

A szerző megjegyezte: sokáig egy mogorva, magányos harcosnak képzelt el Kálvint, de az anyaggyűjtés közben jött rá, hogy valójában családos és igazi közösségi ember volt. Strasbourgban, ahol lelkész volt, gazdag polgárcsaládok álltak sorban azért, hogy a lányaikat elvegye feleségül, az asszonyjelölteket név szerint nem ismerjük, az író vértezte fel őket emberi tulajdonságokkal. Cs. Szabó Sándor szerint ezek az információk, érdekességek is hozzájárultak ahhoz, hogy egy olvasmányos, érdekes kötet születhessen.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában