Görgényi forradalmi képei és ami mögöttük van

– Nem lehet elválasztani a műveket a művész jellemétől – vallja a hagyaték kezelője, az Eurotrade Kft. ügyvezető-igazgatója, Szücs Attila. – Ezért törekeszem arra, hogy Görgényi István életét is minél alaposabban megismerjem. Sok még a homályos részlet, de arra törekszünk, hogy egyre több tényadat kiderüljön az életútról.

Azt tudni lehet, hogy a művész nagyon szegény bányászcsaládban nőtt fel Bánhidán és sosem ismerte el a rendszer a művészetét. Szücs Attila szerint nagyon sokat elárul Görgényi István tehetségéről, hogy egyedülálló módon négy elemivel, a helyi közösség támogatásával került be a Képzőművészeti Főiskolára, ahol aztán Rudnay Gyula lett közvetlen mestere. Ám ahogy mesterét, így őt sem ismerték el. Nemzeti és hívő emberként többszörösen üldözött, tiltott volt a szocreáltól a lehető legtávolabb álló művészete. Bár folyamatosan festett, többször kellett bányászként dolgoznia.

– Mindent elárul a múlt század második felének egyik legjelentősebb festőművész jelleméről, hogy a kétkezi munkát sem vetette meg – mondta Szücs Attila. – Ennek amúgy az lett az eredménye, hogy számos bányászportrét készített. Ez is erősítette tatabányai identitását. Egy rövidebb ideig a Bányász Képzőművészeti Kör vezetője is volt, majd rajztanárként dolgozott.

A hagyaték kezelője szerint a forradalmat megörökítő festmények arról tanúskodnak, hogy bátor hazafi üzent a jövőnek. Vékony fedőfestéket használt az eredeti művek eltakarására a művész, tehát tudta, hogy az utókor egyszer felfedezi üzenetét. A dohos pincéből kalandos úton, Rigó Erik gyűjtő által kimentett képekről Kerti Károly György restaurátor tisztította le a fedőfestéket. Tóth Enikő művészettörténész felfedezte ugyanis, hogy az egyik, fákat ábrázoló festmény mögött mintha emberalakok tűnnének fel. A gyanú igazolást nyert, és még több mint ötven forradalmi témájú Görgényi-mű került elő a fedőfesték alól.

– A Kádár-korszak elején ennél sokkal kisebb tettért is hosszú börtönévek jártak volna, így külön említést érdemel, hogy egyedüliként Görgényi vállalkozott arra, hogy a forradalom kitörésétől a megtorlásig és a menekülés időszakáig megmutassa az eseményeket. Mindezt úgy, hogy sejtette, életében már nem kerülnek napvilágra művei – tette hozzá Szücs Attila, aki szerint ezekből a képekből is sugárzik a művész megélt, mély szakralitása.

A hagyaték gondozója elárulta: a sok felkérés ellenére is csak ritkán rendeznek tárlatot a képekből, hiszen most az életút feldolgozásán van a fő hangsúly. Ugyanakkor Bánhida különleges helyszín a festőművész életében, így a november 16-ig látható kiállítás is az lesz, amit a Bánhidai Baráti Kör a bánhidai festőművész halálának 50. évfordulója alkalmából rendez meg. A művészetről, a forradalmi festményekről és a képek fogadtatásáról podcast beszélgetést is hallhatnak olvasóink Szücs Attilával hamarosan a portálunkon.