Közel-keleti konfliktus

2024.05.03. 08:39

OCHA: tömegmészárláshoz vezetne a Rafah elleni szárazföldi offenzíva

Az izraeli–palesztin háború 210. napjának eseményeit ismertető hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner, a Világgazdaság és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Izraeli tank járőrözik a Gázai övezet határán 2024. április 25-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Atef Szafadi

Cikkünk frissül!

Koránt égettek a svédországi Malmőben

Egy férfi és egy nő pénteken elégette a muszlimok szent könyvének, a Koránnak egy példányát Svédország harmadik legnépesebb városában, Malmőben, a történtekről a sajtóban helyszíni videofelvételeket is közzétettek.

A svéd rendőrség már előző nap jelezte, hogy engedélyezik a tiltakozó akciót, amelynek során egy palesztin zászlót is elégettek a belvárosban. A hatóságot ezért bírálat érte, különös tekintettel arra, hogy a városban szombattól egy héten át az Eurovíziós dalfesztivált tartják, amelyre több mint százezer látogatót várnak.

PUBLIC GATHERING MALMÖ SWEDEN
Egy férfi és egy nő pénteken elégette a muszlimok szent könyvének, a Koránnak egy példányát Svédország harmadik legnépesebb városában, Malmőben 
Fotó: Johan Nilsson / Forrás: TT News Agency / AFP

A következő napokra a Gázai övezeti fegyveres konfliktussal kapcsolatos - Izrael-, valamint palesztinpárti - tüntetéseket is bejelentettek.

Az izraeli biztonsági tanács csütörtökön utazási figyelmeztetést adott ki az ország állampolgárainak a svéd nagyvárosra vonatkozóan.

London újabb izraeli telepesek ellen jelentett be szankciókat

Szankciókat jelentett be pénteken a londoni külügyminisztérium olyan szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen. Néhány héten belül ez a második hasonló szankciócsomag a brit kormány részéről.

A bejelentéshez fűzött minisztériumi közlemény szerint az utóbbi egy évben példátlan mértéket öltöttek a szélsőséges izraeli telepesek által elkövetett erőszakcselekmények.

A tárca idézi az ENSZ statisztikáját, amely szerint csak tavaly október óta legalább nyolcszáz ilyen incidens történt a ciszjordániai palesztin területeken.

 London által pénteken bejelentett szankciók két szélsőséges csoportot és négy embert érintenek.

Az egyik csoport, amely a minisztérium tájékoztatásában a Hilltop Youth angol néven szerepel - héberül Noar Hagvaot -, a tárca szerint keményvonalas izraeli ifjúsági szerveződés, amely illegális telepeket létesít szerte Ciszjordániában, és meghirdetett célja a teljes palesztin lakosság elűzése a megszállt területekről.

A brit kormány által büntetőintézkedésekkel sújtott másik izraeli szerveződés a Lehava (Láng) nevű szélsőjobboldali csoport, amely a londoni külügyminisztérium indoklása szerint erőszakcselekményeket szervez, illetve ilyen cselekmények végrehajtását propagálja az arab és a palesztin közösségek ellen.

Az új brit szankcióktól érintett négy izraeli magánszemély között van Noam Federman, aki a londoni külügyminisztérium ismertetése szerint radikális telepes aktivista, a szélsőségesen arabellenes nézeteiről ismert néhai Meir Kahane rabbi alapította, nyíltan rasszista, erőszakra uszító egykori Kah párt volt vezetője és szóvivője.

Federman a külügyi tájékoztatás szerint palesztinok elleni erőszakcselekmények végrehajtására és az izraeli hatóságok büntetőintézkedéseinek elkerülésére képzett ki telepes csoportokat.

A pénteken meghozott szankciók a két csoport és a négy személy esetében pénzügyi és beutazási korlátozásokat tartalmaznak.

A brit kormány legutóbb februárban jelentett be szankciókat olyan izraeli telepesek ellen, akik Ciszjordániában erőszakos cselekményeket követtek el a palesztin lakosság ellen.

A februári, illetve a pénteken érvénybe léptetett újabb szankciók előzményeként London már tavaly decemberben bejelentette, hogy megtiltja olyan izraeli telepesek nagy-britanniai beutazását, akik palesztin civilekre támadtak.

David Cameron brit külügyminiszter az új szankciócsomag pénteki ismertetéséhez fűzött nyilatkozatában kijelentette: az izraeli hatóságoknak fel kell lépniük a palesztinok elleni erőszakcselekmények felelőseivel szemben.

Cameron hangsúlyozta: London szükség esetén kész habozás nélkül további lépésekre, köztük újabb szankciók bevezetésére.

Halottnak nyilvánítottak egy október 7-én elhurcolt izraelit, és megtalálták egy túsznak vélt áldozat holttestét Izraelben

Izraelben pénteken halottnak nyilvánítottak egy október 7-én elhurcolt izraelit, és bejelentették, hogy megtalálták egy eddig túsznak vélt áldozat holttestét.

Beeri kibuc lakói pénteken bejelentették, hogy a velük közölt információk alapján Dror Or nevű tagjukat a palesztin iszlamista Hamász szervezet terroristái már az október 7-i támadásban megölték, és a holttestét hurcolták magukkal a Gázai övezetbe.

A Hamász támadásakor Dror Or feleségét is megölték, és három gyermekük közül kettőt, egy 13 és egy 17 éveset túszul ejtettek és az övezetbe vittek, ahonnan a november végi fegyverszüneti egyezménnyel szabadították ki őket. Harmadik gyermekük azon a napon Izrael északi részén tartózkodott, és nem esett bántódása.

Dror Or szakács volt, a kibuc díjnyertes kézműves sajtkészítő műhelyét alapította és vezette.

Pénteken azt is bejelentették, hogy megtalálták az eddig túszként nyilvántartott Elijakim Libman holttestét, amelyet tévedésből egy másik áldozattal együtt temettek el.

Libman biztonsági őrként dolgozott azon a sivatagi zenei fesztiválon, amelynek számos résztvevőjét a Hamász terroristái megsebesítették, megölték vagy elrabolták. Családja szerint órákon át a sebesülteket mentette. Rokonai eddig azt hitték, hogy túszul ejtették, mert nem találták meg a holttestét, azonban kiderült, hogy maradványait tévedésből egy másik áldozat mellé temették.

Ennek következtében nem 253, hanem 252 élő vagy holt túszt ejtettek október 7-én a gázai iszlamista támadók.

Rendőrök távolították el a párizsi politikatudományi egyetemről a palesztinbarát tüntetőket

Rendőrök hatoltak be péntek délben a párizsi politikatudományi egyetemre (Sciences Po), majd erőszak alkalmazása nélkül kitessékelték az épületből a palesztinbarát, tüntető diákokat.

A tüntetők csütörtök este hirdettek békés ülődemonstrációt, miután sikertelennek nevezték az egyetem vezetése által összehívott vitát a Közel-Keletről. A vita során az egyetem vezetése visszautasította, hogy felülvizsgálják az intézmény izraeli egyetemekkel fennálló kapcsolatait. A beszélgetés után hat egyetemista éhségsztrájkba kezdett a gázai övezeti palesztin áldozatok melletti szolidaritása kifejezéseként.

A szemtanú diákok beszámolói szerint az egyetem vezetése csütörtök este távozásra szólította fel a demonstrálókat, és bejelentette hogy az intézmény központi épületeit bezárják, ezért otthoni távmunka végzésére kérte meg péntektől az egyetem hallgatóit és dolgozóit.

A pénteki hatósági beavatkozás kezdetekor már csak mintegy 50 tüntető volt az épületben. A rendőrök az egyetem főépületéhez vezető utcát már a délelőtt folyamán lezárták. A diákok a rendőri intézkedést eltúlzottnak nevezték, és azt is elmondták, hogy hiányolták az egészségügyi támogatást az éhségsztrájkot folytató diáktársaik mellől.

A rendőri fellépést az tette lehetővé, hogy erre országszerte engedélyt adtak a tüntetésekben érintett intézmények vezetői; így már csütörtök este kiürítettek 23 egyetemi épületet. Több helyen pedig rendőri beavatkozás nélkül is sikerült rábeszélni a demonstrálókat a helyszín elhagyására.

A Franciaországban egy hete kezdődött palesztinbarát tiltakozások központja továbbra is a Sciences Po párizsi, valamint vidéki épületei, és a megmozdulások ezenkívül csak néhány más egyetemre terjedtek ki. Pénteken nemcsak a párizsi Science Pón, hanem az intézmény lyoni fakultásán és a lille-i újságíró-iskolában sem volt tanítás, mivel ott is megszállták az oktatási épületeket a palesztinbarát tüntetők.

Az olaszországi egyetemeken is kiemelten veszélyes a helyzet a terrorizmus elleni hatóságok szerint

A terrorizmusellenes olasz hatóságok kiemelten magas biztonsági veszélyre figyelmeztettek, ezért a milánói egyetemen lemondták az Izraelről tervezett találkozót, miközben majdnem minden felsőoktatási intézményt palesztinbarát tüntetők foglaltak el.

Giuseppe Sala milánói polgármester közölte, hogy a város állami egyetemén lemondani kényszerültek az Izrael–Olaszország egyesület jövő keddre tervezett találkozóját.

„Feszült a helyzet” – hangoztatta Sala. Hozzátette: vasárnap a Scala operaház előtti téren viszont megtartják a „terjedő antiszemitizmus” ellen meghirdetett megmozdulást, amelyhez majdnem minden politikai párt csatlakozott.

A demonstrációt az úgynevezett Zsidó Dandár hirdette meg, melynek tagjait április 25-én, a fasizmus alóli felszabadulás nemzeti ünnepén támadás érte palesztinbarát csoportok és arab fiatalok részéről a milánói Dóm téren.

A Zsidó Dandár 1944-től aktív szerepet vállalt az olaszországi ellenállásban.

A milánói egyetemen „Izrael: egy támadás alatti demokrácia története. Terrorizmus, propaganda és antiszemitizmus 4.0. Kihívás a Nyugatnak” címmel akartak találkozót rendezni. A szervezők azután döntöttek az esemény lemondásáról, hogy a terrorizmusellenes nyomozó igazgatóság (Digos) „kiemelten magas” veszélyre figyelmeztetett.

Az egyik szervező, Alessandro Litta Modigliani úgy nyilatkozott, nem tehették ki veszélynek az esetleges résztvevőket, és nem akarták kockáztatni a találkozó biztonságát garantáló rendőrök személyi épségét a palesztinbarát tüntetőcsoportok esetleges támadásai miatt. Azt mondta, a találkozó lemondása a demokrácia kudarca.

A milánói egyetem rektora felajánlotta, hogy a találkozót interneten tartsák meg, de ezt a szervezők elutasították.

Az esemény másik szervezője, Cristina Franco az oktatási és a belügyminiszter fellépését szorgalmazta. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy „néhány iszlamista fasiszta zsarolja azokat, akik békésen akarnak megvitatni kérdéseket”. Davide Romano, a milánói zsidó múzeum igazgatója az olaszországi kulturális élet és sajtó képviselőivel szembeni antiszemita támadásokra emlékeztetett, melyek a holoakauszttúlélőket sem kímélték a Hamász palesztin terroristaszervezet októberi Izrael-ellenes támadása óta.

Az olaszországi állami egyetemeket hónapok óta a szélsőbaloldali jelszavakat hangoztató, palesztinbarát hallgatói mozgalmak foglalják el azt követelve, hogy az intézmények szakítsák meg kapcsolataikat az izraeli egyetemekkel és kutatóközpontokkal, amire a rektori tanács nemet mondott.

Matteo Piantedosi belügyminiszter pénteken azt mondta, az egyetemeken a hatóságok „nehéz feladatot” teljesítenek, mivel egyensúlyt igyekeznek teremteni a véleménynyilvánítási jog és az erőszak bármilyen formájának elutasítása között. Az egyetemek mindig is a demokratikus vita bölcsői voltak, de azt mások jogainak tiszteletben tartásával kell gyakorolni – hangoztatta Piantedosi. A belügyi tárcavezető kiemelte, hogy a hatóságok rendkívül nagy szakmai hozzáértéssel kezelik a helyzetet.

OCHA: tömegmészárláshoz vezetne a Rafah elleni szárazföldi offenzíva

Tömegmészárláshoz vezetne Izrael Rafah elleni szárazföldi offenzívája, és hatalmas csapás lenne a Gázai övezeti humanitárius segítségre – figyelmeztetett pénteken az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala (OCHA).

Az övezet déli részén, az egyiptomi határ mentén lévő Rafahban a háború előtt körülbelül 280 ezren éltek, de a harcok miatt az övezet többi részéből oda menekültekkel együtt már több mint 1,5 millióan zsúfolódnak össze a városban.

Genfi sajtótájékoztatóján a szervezet szóvivője, Jens Laerke kiemelte: egy ilyen hadművelet több százezer palesztin életét veszélyeztetné. Hangsúlyozta, hogy a segélyszervezetek Rafahból irányítják az élelmiszersegélyek elosztását.

A sajtótájékoztatón az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) gázai és ciszjordániai képviseletét ellátó Rik Peeperkorn videóüzenetében mindazonáltal rámutatott arra, hogy ez a humanitárius segítség „csepp a tengerben, és egyáltalán nem tudná csökkenteni egy szárazföldi hadművelet halálos áldozatainak számát”. Nagyon aggasztónak nevezte továbbá, hogy egy ilyen offenzíva miatt Egyiptom teljesen lezárná a területére Gázából vezető rafahi átkelőt, amelyen keresztül eddig áramolhatott a segély az övezetbe.

Hangsúlyozta, hogy az élelemhiány kissé enyhült az utóbbi napokban, nagyobb mennyiségű és többféle élelmiszer jelent meg a piacokon, nem csupán Rafahban, hanem a térség északi részében is.

Eközben csütörtök éjjel a várost ismét izraeli légitámadás érte, amelyben a WAFA palesztin hírügynökség szerint legkevesebb hatan, köztük négy gyerek meghalt.

A hírügynökség helyszíni beszámolókra hivatkozva hozzátette, hogy a légicsapás egy lakóépületet ért.

Izraeli légitámadásokat jelentettek az övezet középső részén lévő Tell esz-Szultánból is, ahol ennek következtében kilenc civil megsebesült.

Húszik: Jemenben folytathatnák tanulmányaikat a felfüggesztett amerikai diákok

A húszi lázadók felajánlották, hogy Jemenben folytathatják tanulmányaikat azok az egyesült államokbeli diákok, akiket az Izrael-ellenes tüntetésekkel kapcsolatban egyetemük felfüggesztett – mondta a szanaai egyetem egy tisztségviselője pénteken a Reuters hírügynökségnek.

Az utóbbi hetekben az Egyesült Államok több száz egyetemén tartottak palesztinbarát megmozdulásokat, számos helyen nyíltan zsidó- vagy Izrael-ellenes megnyilvánulásokkal a Gázai övezeti fegyveres konfliktus miatt. A tüntetők azt követelik az intézmények vezetésétől, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel, valamint olyan anyagi támogatókkal, amelyek Izraelhez köthetők. A tüntetések többször erőszakossá váltak, rendőrségi beavatkozás vált szükségessé, és a részt vevő diákok egy részét egyetemük felfüggesztette.

Az Irán által támogatott jemeni húszi felkelők hónapok óta drónokkal és rakétákkal támadják a Vörös-tengeren közlekedő – tudomásuk szerint Izrael felé tartó vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajókat a palesztinok melletti kiállásként a konfliktusban, amelyet az váltott ki, hogy a Hamász palesztin szélsőséges iszlamista szervezet tavaly október 7-én átfogó terrortámadást követett el dél-izraeli települések ellen.

Komolyan gondoljuk, hogy fogadjuk azokat a diákokat, akiket a palesztinok támogatása miatt függesztettek fel az amerikai egyetemeken

– mondta a húszik által üzemeltetett szanaai egyetem tisztségviselője.

Az egyetem közleményben üdvözölte, hogy van számos „humanitárius” álláspontot képviselő diák az Egyesült Államokban. „Az egyetem vezetősége elítéli a véleménynyilvánítás szabadságának elfojtását amerikai és európai egyetemeken” – írták a közleményben.

A húszik tavaly november óta mintegy ötven hajót támadtak meg, egyet eltérítettek, míg egy másikat elsüllyesztettek. A támadások azonban egyre ritkábbak, egyfelől az Egyesült Államok válaszcsapásai, másfelől a Vörös-tengeren közlekedő teherhajók számának csökkenése miatt, miután sok vállalat inkább körbe hajózza Afrikát, annak ellenére, hogy ez sokkal költségesebb és időigényesebb is.

Palesztinbarát tüntetők táboroznak számos ausztrál egyetem területén is

Az egyesült államokbeliekhez hasonlóan számos ausztrál egyetem campusán táboroznak palesztinbarát tüntetők, ily módon tiltakoznak Izraelnek a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet elleni hadművelete miatt, amelynek a Gázai övezet civil lakossága is áldozatul esik.

Ausztráliában mintegy két héttel ezelőtt kezdtek tábort verni a tüntetők az egyetemeken, és azt követelik, hogy oktatási intézményük szakítson meg minden tudományos kapcsolatot Izraellel, valamint hogy állítsa le a fegyvergyárakkal való közös kutatási programjait.

Ausztrália egyetemein eddig messze nem történtek olyan erőszakos összetűzések, mint Amerikában, és őrizetbe vétel sem volt, de a legrégebbi egyetem, a Sydney-i Egyetem területén több száz fős palesztinbarát csoport pénteken összetűzésbe került Izraelt támogató ellentüntetőkkel, kisebb dulakodás is kialakult közöttük, de végül mindkét oldal támogatói meghátráltak az erős biztonsági jelenlét miatt.

Mark Scott, az egyetem rektorhelyettese szerint mindkét tüntetőcsoport számára volt biztosítva terület demonstrációra.

Legyenek akármilyen súlyos nézeteltéréseik bizonyos kérdésekben, az egyetem helyet tud adni vitáikhoz, és remélhetőleg képesek leszünk békésen lefolytatni ezeket

– mondta Scott az ABC ausztrál közszolgálati hírportálnak nyilatkozva.

A rektorhelyettes szerint nem minden tüntető diák, és lehet hogy néhányan nem a békés és eredményes részvétel szándékával csatlakoztak a megmozduláshoz, de az erőszak elkerülése érdekében az egyetem együttműködik a rendőrséggel.

Az utóbbi hetekben az Egyesült Államok több száz egyetemén tartottak megmozdulásokat, számos helyen nyíltan zsidóellenes megnyilvánulásokkal. A tüntetők azt követelik az intézmények vezetésétől, hogy szakítsák meg kapcsolataikat Izraellel, valamint az olyan anyagi támogató szervezetekkel, amelyek Izraelhez köthetők. A héten már Joe Biden elnök és Donald Trump volt elnök, republikánus párti elnökjelölt-aspiráns is reagált ezekre az eseményekre, Biden elítélte az erőszakos egyetemi tiltakozásokat, de védelmébe vette a békés tiltakozáshoz való jogot mint az amerikai demokrácia egyik fontos elemét, míg Trump a radikális baloldalt tette felelőssé az erőszakos egyetemi tüntetésekért.

A Gázai övezet lakosságának szánt nemzetközi segélyszállítmányt rakodják az erezi határátkelőnél, az övezet északi csücskében levő Bét Hanún palesztin város közelében 2024. május 1-jén. Az izraeli kormány április elején közölte, hogy megnyitják a korábban lezárt erezi átkelőhelyet a humanitárius segélyek előtt
Fotó: Atef Szafadi / Forrás: MTI/EPA

Törökország a tartós tűzszüneti megállapodás megkötéséig nem hajlandó kereskedni Izraellel

Törökország nem hajlandó újraindítani az áruforgalmat Izraellel a Gázai övezetben zajló harcokat lezáró tartós tűzszüneti megállapodás megkötéséig és a palesztinoknak szánt humanitárius segítség zavartalan eljuttatásáig – közölte Ömer Bolat török kereskedelmi miniszter pénteken Isztambulban.

Izrael kompromisszumot nem tűrő hozzáállása és a Gázai övezetben egyre rosszabbodó helyzet miatt Törökország egyszerűen kénytelen leállítani a kereskedelmet Izraellel – tette hozzá a miniszter.

Törökország csütörtöki bejelentésével az első Izrael fő kereskedelmi parterei közül, amely felfüggesztette mind az Izraelbe irányuló exportot, mind az onnan érkező importot a Gázai övezetben a Hamász iszlamista terrorszervezettel folytatott harcokra hivatkozva.

Izrael külügyminisztere, Jiszráel Kac erősen bírálta Recep Tayyip Erdogan török elnök döntését.

Erdogan felrúgta a szabályokat. Ez egy olyan diktátor viselkedése, aki lábbal tiporja a török nép és üzletemberek érdekeit, és figyelmen kívül hagyja a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokat

– jelentette ki Kac.

Kac az X-en közzétett csütörtöki bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy Izrael alternatív megoldásokat keres a Törökországgal folytatott kereskedelem helyettesítésére, például a helyi termelésre és más országokból származó termékek importjára helyezve a hangsúlyt. A miniszter leszögezte, hogy Izrael gazdasága erősen és bátran néz szembe a helyzettel. „Mi nyerünk, ők veszítenek” – tette hozzá Kac.

A Hamász azonban üdvözölte Törökország „bátor és a palesztinokat támogató” döntését.

Izrael és Törökország tavaly nagyjából 5,4 milliárd dollárnyi (1958 milliárd forint) török exportot és 1,6 milliárd dollárnyi (580 milliárd forint) izraeli importot magába foglaló áruforgalmat bonyolított le.

Egy iraki fegyveres csoport azt állítja, hogy rakétatámadást hajtott végre Tel-Aviv ellen

Az Irán-barát Iraki Iszlám Ellenállás nevű síita milíciaszövetség csütörtökön több rakétatámadást is indított Izrael ellen – állítja a csoport egyik forrása.

A csoport azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy a milíciaszövetség különböző Arkub típusú manőverező robotrepülőgéppel hajtotta végre a támadást és először Tel-Aviv városát vették célba.

Az Irán-barát milíciaszövetség több tucat rakéta- és dróntámadást vállalt magára az amerikai erők ellen Irakban és Szíriában, valamint izraeli célpontok ellen az elmúlt hónapokban. Februárban közös ellenállásra szólította fel a többi fegyveres csoportot Irakban, hogy kiűzzék az amerikai erőket az országból.

Izrael nyilvánosan még nem kommentálta az állítólagos támadásokat.

Amerikai védelmi miniszter: nincs arra utaló jel, hogy a Hamász támadást tervezne amerikai csapatok ellen

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter csütörtökön elmondta, hogy nem látja jelét annak, hogy a Hamász támadást tervezne a gázában állomásozó amerikai csapatok ellen, de hozzátette, hogy megfelelő intézkedéseket hoztak a katonák biztonsága érdekében.

„Jelenleg nem látom semmilyen jelét annak, hogy szándék lenne erre” – mondta Austin egy sajtótájékoztatón. „Ennek ellenére ez egy háborús övezet, és számos dolog történhet, és számos dolog fog történni” – tette hozzá.   

Az amerikai hadsereg által a gázai humanitárius segélyek beáramlásának felgyorsítására épített tengeri mólónak napokon belül meg kell nyílnia, annak ellenére, hogy a rossz időjárás akadályozza az előkészületeket – közölte csütörtökön John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági szóvivője.   

Az Egyesült Államok felszólította Izraelt és a Hamászt, hogy biztosítsák a gázai civileknek szánt segélyszállítmány zavartalan érkezését.

Korábban egy Jordániából érkező szállítmányt először izraeli telepesek támadtak meg, amelyet később palesztin fegyveresek térítettek el.

Ez történt csütörtökön:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában