(Be)szabaduló játékkal kapott újabb nívós díjat a tatai múzeum

A 18. Múzeumok Őszi Fesztiválja nyitórendezvényén adták át az év leginnovatívabb múzeumpedagógiai kezdeményezéseit elismerő Múzeumpedagógiai Nívódíjakat, valamint hatodik alkalommal nyerhette el egy arra érdemes szakember a Szabadtéri Néprajzi Múzeum által alapított Múzeumpedagógiai Életműdíjat. Idén negyedik alkalommal a Családbarát Múzeum elismerő címet is átvehették az eseményen azon muzeális intézmények, melyek a MOKK által kidolgozott minősítési rendszer szerint családbarát szemlélettel működnek.

A nívós díjra a tatai múzeum is jelentkezett, az Óvakodj a mamuttól! – (be)szabaduló játékával, ami hatalmas sikert arat a gyerekek körében. Végül a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége különdíját érdemelte ki a tatai múzeum ötlete. A Kuny Domokos Múzeum képviseletében Szűcs József múzeumpedagógus vehette át az elismerést.

A szakember a Kemma.hu-nak elmondta, hogy a foglalkozást a Kuny Domokos Múzeum Természettudományi Gyűjteményére építették fel. A gyűjteményt Skoflek István állami díjas paleontológus, a tatai Eötvös József Gimnázium egykori tanára alapította, és 1981-ben bekövetkezett váratlan haláláig bővítette, kezelte is. 

– Az elmúlt tíz évben újra szakmuzeológus dolgozik a gyűjteménnyel, így megkezdődhetett a hányattatott sorsú kulturális javak felmérése, rendezése, feldolgozása, ezzel egy időben pedig célkitűzéssé vált a raktározott természettudományos tárgyak minél szélesebb körű megismertetése, a természettudományok visszahozatala a köztudatba, a város életébe, hiszen Tata városa maga is számtalan természeti kinccsel rendelkezik. Múzeumunk múzeumpedagógiai kínálata 2014 óta természettudományos tematikával is bír, 2016 óta együttműködünk az országos szervezésű Év ásványa, Év ősmaradványa programmal. 2019-ben, hosszú idő után, első alkalommal nyílt meg saját anyagból létrehozott természettudományi témájú kiállításunk, 2021 óta pedig a nyarak elmaradhatatlan programja intézményünk Geo tábora – sorolta a programjaikat a szakember. 

Ezután hozzátette: a foglalkozást azzal a kifejezett céllal állították össze, hogy megmutassák, Tata nem csupán történelmi értékekkel és múlttal rendelkezik, hanem természeti kincsekkel, természettudományi gyűjteménnyel is. Szerettek volna Skoflek István személye és munkássága előtt is tisztelegni, így a játékuk keretét adó filmben őt elevenítik meg, ő üzen a múltból a jelen kutatócsoportjai számára, mely csoportokat a játék résztvevői alkotják.

– A foglalkozás kezdetekor a résztvevőket véletlenszerű öt csoportra osztják, majd megnézik a nyitó kisfilmet, melyben "Skoflek István" jelentkezik 1979-ből, kérve az utókor kutatóit, folytassák a megkezdett kutatásait. Majd kijelölik az öt kutatócsoport is. A foglalkozás lényege tehát a játékos, ismeretterjesztő formában történő ismerkedés a csapatok kutatási területeivel. Valamint nagyon jó lehetőség a múzeum természettudományi segédgyűjteményéből válogatott darabok segítségével megismerkedni az ősmaradványokkal, ásványokkal – magyarázta Szűcs József.

A játék szabaduló jellegének része, hogy egy négyjegyű számkódot kell a csapatoknak együtt összeraknia, mely csak akkor áll össze, ha a csapatok segítik egymást. A videófilmben „Skoflek István” fel is hívja a figyelmet a folyamatos együttműködésre és kommunikációra, mely a projekt sikeres teljesítéséhez kulcsfontosságú. A videó végén szem- és fültanúi lehetünk annak, ahogyan Skoflek izgatottan kommentálja egy újonnan érkező, vizsgálható lelet érkezését, mely nem más, mint a klímaváltozás miatt, a jégtakaró alól előkerült mamuttetem.

A gyerekek segédeszközöket is kapnak: ceruzákat, jegyzetlapokat, nagyítót, normál és UV-lámpát, Búvár Zsebkönyvet, illetve egy dossziét, melyben az első állomáshoz vezető nyom található: egy később szükséges segédeszköz, illetve egy „kódkártya”. Az izgalmat fokozza, hogy mindenki kap egy walkie-talkie-t is. Ezen keresztül értesülnek a csapatok arról is, hogy a játék elején látott kisfilmben említett mamut feltámadt, és elindult a múzeum felé. A fizikusok számításai szerint nagyjából negyven perc alatt ér a múzeumhoz, vagyis ennyi idő maradt a feladatok végrehajtására, a leletek megmentésére. Amennyiben a ládát sikerül időben kinyitni, az abban található „mamutriasztó spray” alkalmazásával a fenyegető veszély elhárul.

A múzeumpedagógus elmondta, hogy a foglalkozás elején mindig felhívják a résztvevők figyelmét arra, hogy ez nem verseny, nincsenek helyezések, sőt, az egyik legnagyobb kihívás, hogy csak akkor teljesíthető a közös projekt, ha mindenki végez a feladatokkal, amihez pedig egymás segítésére van szükség. Ezért is nagyon jó csapatépítő, ami de az adott csoport vezetőjének, tanárának is segítséget nyújthat abban, hogy rávilágítson a csoporton belüli problémákra, széthúzásokra, viszonyokra.

– A foglalkozással célunk volt, hogy természettudományi témakörben elindítsunk gondolatokat, kötődést, érdeklődést. Pedagógustól kapott visszajelzés alapján volt gyermek, aki a játék során olvasott szavaknak magától kezdett el utánanézni. A játék, véleményünk szerint bármely múzeumi gyűjteményre könnyedén adaptálható, csupán a kerettörténetet, a feladatok tematikáját kell hozzá igazítani, illetve a leletmentéshez megfelelő tárgyakat, eszközöket kell kiválasztani – tette hozzá a szakember.