Mészáros István ötvenévesen ült be a szakácstanulók közé

– Az az igazság, hogy nagyon kreatív vagyok, tehát ami van, abból készítek valamit. Ha nincs határozott elképzelésem, hogy mit főzzek, akkor körülnézek a spájzban, és a rendelkezésre álló anyagokból főzök – avatta be az érdeklődőket főzési technikájába Mészáros István, aki természetesen magával hozta köteteit is a találkozóra.

Itt rögtön hangsúlyozta, hogy ő nem profi szakács, hanem egy lelkes amatőr, aki szívesen megfőzne mindent, ami a könyveiben szerepel.

„Vizes Pista” – így ismerik sokan Sárisápon a szerzőt, akinek eddigi életét végigkísérte a művészet is. Felidézte, hogy fiatalon is nagyon szeretett olvasni, rajzolgatott, festegetett, de további technikákkal is megismerkedett. Bár nem lett országosan is elismert alkotó-, illetve képzőművész, ezirányú érdeklődésének köszönhetően volt szerencséje megismerni korábban Antal Imre műsorvezetőt, illetve a híres zeneszerzőt, énekest, Cseh Tamást is.

Elhangzott, hogy Mészáros István alapszakmája villanyszerelő, de megtanult vízvezetéket is szerelni, aztán ötvenévesen úgy döntött, hogy szakácstanuló lesz, és elsajátította a szakmát a szakmunkásképzőben.

Valamennyi kötetének előszava egyfajta történelmi áttekintés a gasztronómia világából, majd saját receptjeivel és országos gyűjtésével egészíti ki írásait.

Mészáros István meg is jegyezte, hogy mindig komoly gyűjtőmunka előzi meg az írást: jövőre jelenhet meg a tojásról szőlő könyve, melyben ötszáz tojásos étel elkészítésének módját találhatjuk majd meg, és ebből száz kimondottan leves lesz.

– Száz tojásos leves? Hát mi ismerünk vagy egyet… – vágta rá egy hölgy, aki izgatottan várja az újabb művet.

Hív a természet

Mészáros István felidézte, hogy volt alkalma a televízióban is megmutatni az ételeket, hiszen korábban meghívást nyert a Fishing and Hunting csatorna egyik műsorába. Azon az alkalmon a kamerák előtt készített el fácánt, illetve fürjet tartalmazó ételeket. Kedves emlékként él benne az a pillanat, amikor receptjével megnyerte a 24 Óra receptversenyét, ajándékként pedig mikrohullámú sütőt kapott. Szívesen emlékszik vissza arra is, amikor Boross Zoltán színművész esküvőjén kellett főznie. A találkozón kezébe vette a Hová lehet itt… kimenni? című kiadványát is, aminek borítóján sejtelmesen egy pottyantós toalett látható. A sorok olvasása közben megtudhatjuk, hogyan jutottunk el a ma is látható modern vécécsészéig.

A szerző a találkozó végén köszönetet mondott az érdeklődőknek, majd odalépett hozzám:

– Te szeretsz főzni? – kérdezte, majd rá is vágtam, hogy szeretnék, de nem tudok.

– Hát, akkor az első lépés az, hogy tanulj meg főzni – mondta, majd kezembe nyomott két kötetet. A lecke feladva, az első saját ételem bizonyosan Mészáros István valamelyik könyve alapján készül majd el.