Itt vannak a friss KSH-számok: Komárom-Esztergom pezsgő metropolisz Somogyhoz képest

A KSH két és fél hónappal az adatfelvételi időszak végét követően közzétette a népszámlálás első eredményeit. Hazánk népessége az adatok alapján 9 millió 604 ezer fő, és országszerte 4 millió 593 ezer lakást regisztrált a hivatal, emelte ki a KSH sajtótájékoztatóján Kovács Marcell, a népszámlálás projektvezetője az MTI beszámolója szerint.

Mint az most kiderült, a lakosság 18 százaléka a fővárosban él, de vármegyénk is az ország legsűrűbben lakott térségei között szerepel.  A legritkábban lakott vármegye Somogy, ahol negyedannyian laknak egy négyzetkilométerre vetítve, mint Pest vármegyében. Október 1-jén 4 millió 613 ezer férfi, 4 millió 991 ezer nő és 1 millió 407 ezer gyerek élt az országban, az aktív korúak (15 és 64 év közöttiek) száma 6 millió 201 ezer, az időskorúaké, azaz a 65 év felettieké pedig 1 millió 995 ezer volt.

A legutóbbi, 2011-es és a 2022-es népszámlálás között a természetes fogyás miatt 464 ezerrel csökkent a lakosság száma, de ezt mérsékelte a 131 ezres, többségében a környező országokból érkező bevándorlási többlet, így a népesség száma tizenegy év alatt 333 ezerrel csökkent, tette hozzá a projektvezető.

Területi eloszlás szerint csak Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében nőtt a lakosság száma, mindenhol máshol csökkent, a legnagyobb növekedés Pest vármegyében tíz százalékos volt, a legnagyobb csökkenés, tizenhárom százalékos, Békés vármegyében volt, mondta a projektvezető. A változás főként a természetes fogyásból adódik, amely Szabolcs-Szatmár-Bereg és Pest vármegyében volt a legkisebb, Békés vérmegyében pedig a legnagyobb. Szűkebb hazánkban 1,2 százalékkal csökkent a lakosság száma.

Az első adatok alapján a legtöbben Pest vármegyébe költöztek, és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyéből költöztek el. A népességcsökkenés mértéke a községekben volt a legkisebb, negyedakkora, mint a megyei jogú városokban. 

A születések és a halálozások száma is ingadozott ezen időszak alatt, a 2011-es év mélypont volt a születési statisztikában, ezután azonban jelentős emelkedés következett, 2021-ig. A halálozások száma az elmúlt tizenegy évben 130 ezer körül alakult évente, jelentős emelkedés volt azonban a koronavírus-járvány miatt, 2020-ban 141 ezerre, 2021-ben pedig 156 ezerre emelkedett az elhunytak száma.

A tavalyi népszámláláskor a lakosság huszonegy százaléka volt időskorú, tizenöt százaléka gyerekkorú. A két népszámlálás között eltelt időben 318 ezerrel, tizenkilenc százalékkal nőtt az időskorúak száma és aránya, miközben a gyerekkorúaké csak kismértékben, az aktív korúaké pedig jelentős mértékben csökkent.

Kovács Marcell a sajtótájékoztatón ismertette, hogy 2011 óta a lakásállomány 4,6 százalékkal nőtt, Békés megye kivételével mindenhol emelkedett, a dunántúli vármegyékben nagyobb mértékben, mint a keletiekben. A legnagyobb emelkedés Győr-Moson-Sopron, Pest, valamint Somogy vármegyében volt. A vidéki városokban nőtt leginkább a lakásállomány, a községekben pedig alig változott.

1870-ben, az első népszámláláskor alig több mint ötmillió lakosa volt az országnak, ez a szám, eltekintve a háborús időszakoktól, folyamatosan nőtt, 1980-ban 10 millió 907 ezerre emelkedett, azóta viszont folyamatos a népességcsökkenés, mivel egyre több az idős ember, és emiatt egyre többen haláloznak el. Ez a természetes fogyás jelensége - tette hozzá a projektvezető.