Felharsantak a kürtök: a vadászatról szólt minden a Tulipános Házban

Az Országos Magyar Vadászkamara vármegyei területi szervezete a tatabányai Tulipános Házban tartotta soron következő rendezvényét. A cél az volt, hogy bemutassák a helyi értékeket.

Tamás Antal, az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztályának vadászati referense tartott előadást a vadásztérség történetéről. Mint elhangzott, már a honfoglalástól 1326-ig a Csák nemzetség volt a Vértesi Erdőispánság fő birtokosa. Az 1051-től Vértesnek nevezett hegység korábbi neve Bodok volt, melyet több környező település elnevezése a mai napig őriz. 

Száz esztendő keresztül királyi birtokként és Vadászterületként szerepelt a Vértes. 1434-ben így írt a pápai követ: “az erdőkben a szarvasok megszámlálhatatlan sokasága található”. Száz esztendővel később pedig az esztergomi érsek nevezte a “Verthes”-t az ország “legnevezetesebb erdőségé”-nek. Érdekesség volt még a farkasokról szóló dia adatsora, miszerint a gesztesi uradalomban az 1700-as és 1800-as években fordult meg az arány az elejtett farkasok és szarvasok száma között - utóbbiak javára.

A fórumon a vadászat során használt fotótechnikai eszközökről Halmi Péter Pál beszélt az érdeklődőknek.

Az előadások után a különböző kürtök hangja tötötte meg a patinás épületet. A Hangvadász Kürtegyüttes vadászati témájú darabokkal és a hangszer különlegességét bemutató, könnyed zeneszámokkal örvendeztette meg a közönséget. Juhász Csaba, az együttes vezetője nem csak a kürtökről, de az egyes zeneszámok megszületésének koráról, körülményeiről is érdekes információkat osztott meg az érdeklődőkkel.