Lekapcsolták a fűtést több oroszlányi középületben – itt vannak a friss távhőszámok

A helyi Csobbanó uszoda bezárása, valamint a sportlétesítmények fűtés nélküli üzemeltetése után újabb megszorításra kényszerül a város önkormányzata. Az oroszlany.hu számolt be arról, hogy Lazók Zoltán polgármester a hétvégén, saját hatáskörben azt a döntést hozta, hogy további intézkedésig a fűtésszolgáltatás hétfő reggel, szigorú takarékossági elvárások mellett, csupán a város oktatási és szociális intézményeiben indul újra. A polgármesteri hivatal, a művelődési ház és a kormányhivatal október hónapban várhatóan fűtés nélkül üzemel majd. Az állami fenntartású oktatási intézmények (az általános és középiskolák) a Tatabányai Tankerületi Központ és a Tatabányai Szakképzési Centrum döntése szerint fognak működni, tették hozzá.

Mint írják, a döntés hátterében a Technológiai és Innovációs Minisztérium (TIM) friss rendelete áll, amely október 1-jétől a korábbi 3088 Ft/GJ-ról, 55 ezer 835 Ft/GJ-ra emelte fel a külön kezelt intézmények (Oroszlányban ezek az óvodák, iskolák, szociális intézmények, művelődési ház, polgármesteri hivatal és a kormányhivatal) távhőszolgáltatási hődíját. Ez az emelés a fűtésköltségek mértékét éves szinten milliárd forintos nagyságrenddel növelné meg, tették hozzá.

Ahogy arról elsőként beszámoltunk, a múlt heti testületi ülésen kerültek terítékre az ukrán válság és az Oroszországot sújtó szankciót miatt kialakult európai energiaválság helyi hatásai. Mivel október 1-jétől az uszoda fűtési költségei 19-szeresére, a többi sportlétesítményé 11-szeresére nő(tt volna), így a testület azt a döntést hozta, hogy bezárják az uszodát, a sportlétesítmények pedig egyelőre fűtés nélkül üzemelnek.

A város újonnan megalakult vészhelyzeti és költségvetés-védelmi munkacsoportjának javaslatára a polgármester döntött arról is hogy múlt héten péntek délutántól hétfő reggelig valamennyi önkormányzati intézményben elzárják a fűtést, hiszen a hétvégi két nap alatt az egész hónapra jutó költséget elhasználnák.

A jellemzően önkormányzati tulajdonú távhőszolgáltatókat az energiaválság különösen rosszul érinti. A most megjelent, oroszlányiak által is hivatkozott TIM-rendelet pedig több pontban is foglalkozik a kérdéskörrel. Egyrészt meghatározza az értékesítési díjakat, amelyeket a szolgáltatók fizetnek, másrészt a külön kezelt intézményeknek értékesített távhő hődíját (amely miatt nem mindenhol kapcsolták be a fűtést hétfőn Oroszlányban), valamint azt is, hogy a távhőszolgáltató cégek milyen támogatást kapnak. 

A rendelet 87 vásárló szolgáltató és értékesítő esetében határozta meg a havi értékesítői alapdíjat és hődíjat. Eszerint a Veolia részéről Dorogon az előbbi 25 millió 98 ezerre, utóbbi 51 ezer 695-re, Esztergomban 41 mllió 511 ezerre, valamint  szintén 51 ezer 695-re változik a Promtávhő felé. Tatabányán az Energiabörze Power Zrt. értékesítői alapdíja nulla, hődíja 7401 forint, a Tatabánya Erőmű Kft-nek 270 milliós az értékesítői alapdíja és ugyanúgy 7401 forint lesz a hődíja a T-Szol felé.

A külön kezelt intézményeknek értékesített távhő díját is megszabták. Ez Dorogon 61 ezer 154 Esztergomban 70 ezer 176, Komáromban 56 ezer 789, Nyergesújfalun 55 ezer 696, Oroszlányban 55 ezer 835, Tatán 25 ezer 612, Tatabányán 8 ezer 550 forintra változik.

A szabályozás emellett, ahogy írtuk, arról is rendelkezik, hogy a távhőszolgáltatók milyen támogatást kapnak, egyrészt egy fix összegben, másrészt a lakossági szolgáltatás után fajlagosan. Ezek az összegek a korábbi szabályozáshoz képest jelentősen emelkedtek. A Promtávhő Dorogon az előbbire majd' 25 millió, utóbbira 58 ezer 302; Esztergomban bő 43 millió, valamint 67 ezer 76 forintot kap. 

A Komáromi Távhő Kft majd' 12 milliót, illetve 53 ezer 979-et, a Distherm Nyergesújfalun 4 millió 106 705-öt, valamint 52 ezer 719-t, Oroszlányban az MVM OTSZ több mint százmilliót, valamint 53 ezer 446-ot, a Tata Energia bő 16 milliót és 23 ezer 146-ot,  a T-Szol 381milliót, illetve 5 ezer 544-et kap így támogatási formában.