Fesztivál

2022.07.30. 15:55

David Coulthard és Navracsics Tibor Esztergomban, az MCC Feszten– ez volt a második nap

Címkék#MCC Feszt

Izgalmas szakmai előadásokkal folytatódott a 2022-es MCC Feszt második napja, ám a programsorozat nem ér véget szombaton is várja Esztergom az érdeklődőket.

Kemma.hu

Forrás: Hernádi Ádám

Fotó: Neves Ildikó

Az érdeklődők megtudhatták mit adott a világnak a magyar film, milyen hatással vannak a multinacionális cégek társadalmunkra, valamint – Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter részvételével – az uniós tárgyalásokról is érdekfeszítő vitát hallhattak a fesztivál résztvevői. A tudományos, közéleti témák mellett természetesen most sem maradhattak el a jobbnál jobb zenei programok: a fesztivál hangulatot többek között a Balkan Fanatik, a New Level Empire, a Blahalouisiana, valamint a Dzsúdló garantálta.

Mit adott a világnak a magyar film?

Kultfilm az, amely kiejti az ember kezéből a távirányítót, amely több generációnak is tud érvényes mondanivalót közvetíteni 

– hangzott el az idei MCC Feszt első közéleti előadásán.

Izgalmas beszélgetéssel indult a pénteki nap az MCC Feszt MOL Nagyszínpadán: Mit adott a világnak a magyar film? – járták körbe a kérdést meghívott vendégek, a válaszra pedig sokan voltak kíváncsiak Esztergom főterén.

– A magyar film olyan, mint a magyar foci: akkor érezzük a miénknek, ha sikere van, ha jól megy – mondta Köbli Norbert, az MCC Story Lab vezetője. A szakértő szerint a magyar film olyat nyújt nekünk, mint a magyar vers vagy zene. 

– Mindenkinek van kedvence, olyat ad, amit a külföldi művektől sosem kaphatunk meg. 120 éves a magyar filmgyártás – tette hozzá Kerékgyártó Yvonne forgatókönyvíró, filmrendező –, így hát nem csak a kortárs alkotásokra kell gondolni, amikor a témát elővesszük. Főleg, mivel az igazi kultfilmek sokszor nem saját korukban, hanem generációkkal később kapják meg a nekik járó elismerést.

És hogy a vendégeknek mit adott a magyar film?

– Én miattuk akartam filmkészítő lenni – válaszolta meg a kérdést Szentgyörgyi Bálint író-rendező, a Besúgó című nagysikerű sorozat megalkotója.

Bigtech cégek kontra Szabad Világ

A Nagyszínpadon William Dalrymple nemesi származású skót történész és művészettörténész, Nagy-Britannia egyik legismertebb történészének gondolatait ismerhette meg a közönség. Az előadás témája a Bigtech cégek viszonya a „szabad világhoz”.

Az előadó a saját könyvére hivatkozva beszélt arról, hogy egy, a XVI. századra visszanyúló történet fontos figyelmeztetés a mai társadalmak számára. A brit Kelet-Indiai Társaság a világ első multicége volt, amely rátette a kezét egész Indiára, háborúzott Kína ellen, és ópiumot adott el a kínaiaknak. Működése igen szörnyű példája a nagy multinacionális vállalatoknak. Kiemelte, hogy a politikai törvényhozásnak vannak eszközei az ilyen cégek káros tevékenységei ellen, és szükséges az állami szabályozás.

A beszélgetés alkalmával az „élet értelmének” témakörét is igyekeztek körbejárni a résztvevők. William Dalrymple szerint a teológusok és filozófusok már nagyon sokat írtak erről a fontos kérdésről, ismertette a hinduizmus és buddhizmus által képviselt eszméket.

David Hodge kifejtette, fontos a vallás, a spiritualizmus, mert az élet nehéz, tele van kihívásokkal, ezek viszont segítenek abban, hogy optimisták legyünk. A fiataloknak is azt javasolta, próbáljanak a mélyebb, spirituálisabb dolgokkal is foglalkozni.

Tibor Fischer szerint fontos, hogy a fiatalokat ismerjék és értsék önmagukat, mert így világossá válhat számukra, mi motiválja őket, és hol vannak a határaik.

Navracsics Tibor az uniós tárgyalásokról: Egyszerre kell bizalmat építeni és tárgyalást folytatni

Az MCC Feszten megrendezett Mandiner Vita a Magyarország előtt álló kihívásokról, többek között az Európai Bizottsággal való tárgyalásokról szólt. A téma kapcsán Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hangsúlyozta, az egyeztetések során az idő a legnagyobb ellenfél; ha nem sikerül az terítéken lévő ügyek kapcsán időben döntést hozni, akkor forrásvesztés következhet be. Sokan azt hiszik, konfliktuskezeléssel telnek a tárgyalások, pedig gyakran a bizottság álláspontjának tisztázásán dolgoznak. Egyszerre kell bizalmat építeni és tárgyalást folytatni, és ez nem egyszerű feladat, főleg, ha az idő miatt nyomás alatt vannak a felek – emelte ki Navracsics Tibor.

Balázs Péter emeritus professzor, volt külügyminiszter arról szólt, hogy a tárgyalások során, ha siker van, az a kormány érdeme, ha viszont bukás következik be, akkor azt mindig a tárgyaló számlájára írják. Hozzátette: egy ország békéjének megteremtése többtényezős feladat; egyaránt vannak belső és nemzetközi szintű feladatok, kihívások, amelyekkel meg kell küzdeni.

Az orosz-ukrán konfliktus kapcsán Balázs Péter elmondta: eddig hat szankciós csomagot fogadott el az Európai Bizottság, de szankciókkal eddig még soha senki nem nyert háborút. A szankció tulajdonképpen egy emlékeztető, hogy vissza kell venni, meg kell egyezni; arra is hatással van, aki megalkotta, de nem olyan szinten, hogy lemondjon róla. Navracsics Tibor a témával kapcsolatban kifejtette: a szankciónak akkor van jelentősége, ha két erőtől duzzadó hatalom feszül egymásnak – de az orosz-ukrán háború kapcsán nem erről van szó. Hozzátette: az Európai Bizottságtól azt várjuk, hogy a békekötésre koncentráljon, ne pedig a szankciós politikára. A két országnak mielőbb meg kell egyeznie egymással.

Csendes tengerek nem nevelnek ügyes tengerészeket

Miért jó egy bank, ha magyar? – többek között erről a kérdésről beszélgettek az MCC Feszten a MOL Nagyszínpadon a magyar bankszektor meghatározó szereplői, Dr. Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Hegedűs Éva, a Gránitbank elnök-vezérigazgatója, valamint Puskás András, a Magyar Bankholding elnöki főtanácsadója, vezérigazgató-helyettese.

A bankvezetők abban mind egyetértettek, hogy a magyar bankrendszer nemzetközi összehasonlításban is rendkívül stabil mind tőkeerő, mind likviditás tekintetében. Emellett abban sem volt vita közöttük, hogy hosszabb távon a digitális és különböző fintech megoldások jelentik a jövőt, amelyek nem csupán a meglévő, hanem a bejósolható ügyféligényekre is választ adnak. A mai geopolitkai helyzet kapcsán Csányi Sándor hangsúlyozta: csendes tengerek nem nevelnek ügyes tengerészeket.

A mitől magyar egy bank kérdés izgalmas párbeszédet hozott létre, amelyen azt boncolgatták, hogy a tulajdonosi szerkezet vagy a döntéshozás helye határozza-e meg azt, mennyire tekinthető magyarnak egy bank? Hegedüs Éva szerint a döntéshozói centrum helye az, ami igazán lényeges, amiben Csányi Sándor is egyetértett, felhozva példaként, hogy bár az OTP Bank, mint nyilvános részvénytársaság nagyrészt külföldi tulajdonosi háttérrel rendelkezik, azonban a döntések mindig is Magyarországon születtek. Ugyanezt a vonalat erősítette Puskás András is azzal a kiegészítéssel, hogy a Magyar Bank Holding több mint 30százalékos tulajdonosa a magyar állam.

A siker kapujában - rendszerváltás a felsőoktatásban

Legfontosabb cél a versenyképesség – hallhattuk a felsőoktatásról szóló panelbeszélgetés talán egyik legfontosabb gondolatát az MCC Feszt MOL Nagyszínpadán.

Évről évre nagyobb a verseny a felsőoktatásba jelentkező hallgatókért: egyre kevesebben vannak és egyre inkább jellemző, hogy külföldön tanulnak tovább – világított rá Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, a Semmelweis Egyetem fenntartói joggal rendelkező alapítvány kuratóriumának elnöke. Hozzátette: nemzetközi szinten is versenyképesnek kell lenniük a hazai felsőoktatási intézményeknek.

Ennek érdekében már több kormány is megpróbálta elindítani az egyetemek átalakítását: közelebb vinni működésüket a piachoz, a hallgatókhoz, elvégre a felsőoktatási intézmények a változások fő zászlóshajói – tette hozzá Prof. Dr. Stumpf István egyetemi tanár, volt alkotmánybíró, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős korábbi kormánybiztos. A modellváltás azonban nem orvosság, sokkal inkább lehetőség, hangsúlyozta, felhívva a figyelmet a mentalitásváltás szükségességére is.

– Az egyetemek korábban felügyelet nélküli költségvetési intézményekként működtek – fogalmazott meg hasonlatot Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetemet fenntartói joggal rendelkező alapítvány kuratóriumának elnöke.

Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója, a Design Terminal vezetője és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem alapítványi elnöke hangsúlyozta: a modellváltás elsődleges nyertesei az egyetemi dolgozók, elvégre nemcsak a munkabérek, de a munkakörülmények is jelentősen javultak.

David Coulthard: eltökéltség, kitartás és egy jó csapat is kell a sikerhez

A Mindszenty Színpadon David Coulthard volt Formula-1-es versenyző, tanácsadó és kommentátor; Märcz Tamás olimpiai bajnok vízilabdázó, a férfi vízilabda-válogatott volt szövetségi kapitánya és Friss-Kovács Ágnes olimpiai bajnok, kétszeres világ- és hétszeres Európa-bajnok, sokszoros Világkupagyőztes beszélgetett arról, mekkora szerepet játszik a mentális tényező az élsportolók sikereiben.

David Coulthard elmondta, vannak, olyan sportolók, akiknél genetikailag determinált a siker, de szükséges hozzá a lehetőség, a támogatás és a belső indíttatás. Úgy gondolja, hogy a sikereit annak köszönheti, hogy eltökélt és kitartó volt a sportpályafutása alatt.

Friss-Kovács Ágnes szerint mind a fizikai, mind a mentális erő nagyon fontos a sportsikerhez. Hangsúlyozta, a mentális állapotnak döntő szerepe lehet egy kiélezett versenyhelyzetben, ezt viszont lehet fejleszteni tanulással, gyakorlással.

Märcz Tamás a csapatszellem fontosságáról beszélt, szerinte az ilyen sportágakban a siker elsősorban attól függ, hogy a csapat mennyire tud együtt dolgozni. Akkor tudnak győzni, ha a tagok támogatják egymást, csapatként működnek.

Friss és izgalmas témákkal várta az érdeklődőket az Aréna színpad

Az MCC Aréna színpadán történeti, nemzeti hagyományokon alapuló építészetről, a könyvek rendkívüli szerepéről, a start-up vállalkozások kihívásairól, valamint a jó ügyek közösségi médián keresztül való támogatásáról is hallhattunk pénteken.

A helyszín első szakmai programján az előadók körbejárták, vajon legitim-e a modernizmus kritikája, miszerint az építészetnek a nemzeti kulturális örökség védelmét kell szolgálnia. Hagyomány és/vagy haladás? – ezt a kérdést boncolgatta Erhardt Gábor, az MCC Építész Műhelyének vezetője, Zubreczki Dávid szakíró és Mizsei Anett építész, szakíró, az Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának mesteroktatója.

Az első élőlény a Földön, amely képessé vált a tudását speciális tudástárolóban tárolni, az ember volt. Ez a tudástároló pedig a könyv, amivel kapcsolatban manapság egyre gyakrabban merül fel a kérdés: szükségünk van-e még rájuk a digitális érában, vagy új tudástárolók látszódnak kialakulni? Erre a kérdésre is keresték a választ vendégeink az MCC Arénában, akik a könyvkiadás jelenét és jövőjét is igyekezték értékelni. Kovács Péter, a Libri-Bookline Zrt. vezérigazgatója, Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója és Ürögdi András, A Pagony ügyvezető igazgatója osztották meg gondolataikat a témában.

Majd korábbi MCC-s diákok eddig elért sikereik rejtelmeibe engedtek betekintést, mesélve életútjukról, és arról, hogyan hatott rájuk az MCC-s kapcsolódás. Hatalmas érdeklődés övezte a szakmai programokat és az MCC teljes képzési palettáját felvonultató Edu sétányt, az esti koncerteken pedig abszolút teltház volt. 

Az MCC Feszt még több érdekfeszítő és izgalmas programot tartogat a fesztivál utolsó, szombati napjára, amelyre a szervezők mindenkit szeretettel várnak.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában