Megvan a törvényjavaslat, hogy megyei jogú város legyen Esztergom

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, Erős Gábor, a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőjelöltje, Esztergom alpolgármestere február 8-án Facebook-oldalán jelentette be, hogy kezdeményezik, Esztergom kapja vissza megyei jogú város státuszát. Mint azt a 2-es számú választókerület jelöltje posztjában írja az esztergomiaknak több évtizedre visszanyúló vágya, hogy az ország első városának jusson kiemelkedőbb szerep.

A város Szent István korától egészen 1950-ig, több mint 900 éven át megyeszékhely volt. A megyei jogú státusz jogállásra történelménél, és a Kárpát-medencei összmagyarság egyik jelképeként betöltött szerepénél fogva érdemesnek gondoljuk.

– emelte ki posztjában Erős Gábor.

A kormány nevében február 15-én Semjén Zsolt törvényjavaslatot nyújtott be. Ebben szerepel többek között, hogy az önkormányzati törvény módosításával megyei jogú várossá nyilvánítanák a 34 ezer lakosú Baja mellett a 28 ezres Esztergomot.

Ezeké a településeké a rang - Magyarországon 2006 óta 23 megyei jogú város van. Ezek között Budapestet kivéve megtalálható valamennyi megyeszékhely és öt további, leginkább 45 ezer fő fölötti város: Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém, Zalaegerszeg.

Esztergom esetében a törvényjavaslatban az az elsődleges indok, hogy a város, amely addig Szent István idejétől az azonos nevű vármegye székhelyeként szolgált, az 1950-ben bekövetkezett közigazgatási változások elszenvedője volt. De megemlíti azt is, hogy Esztergom volt a középkori magyar állam egyik legelső hatalmi központja, és mind a mai napig a legfontosabb hazai római katolikus egyházi méltóság, a magyarországi prímás történelmi székhelye.