A régi falusi életbe kalauzol vissza Környén a Mesterségek utcája

A török kiűzése idejére Környe teljesen elnéptelenedett, a faluban a háborúk szüneteiben betelepített magyar lakosság élt alacsony lélekszámban, majd a XVII. század második felében történt betelepítés után a német ajkú lakosság jellemzően mezőgazdasággal foglalkozott. A sváb portákon megtalálható volt minden, ami az önfenntartáshoz szükséges, ezt mutatja be a szabadtéri kiállítás.

– Köszönet illeti a Környei Német Nemzetiségi Önkormányzat tagjait azért az értékmentő munkáért, melynek segítségével bepillantást nyerhetünk őseink mindennapi életébe – hangsúlyozta Beke László polgármester az ünnepségen.

Tirhold Kármen, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a pajta mögötti részt és a fedett bemutató tereket elkészíttető önkormányzat mellett a falubelieknek mondott köszönetet, akik tárgyi emlékekkel segítették a kiállítás létrejöttét.

– Reményeinket túlszárnyalva vágott bele mindenki hihetetlen segítő és adományozó kedvvel, és kerültek elő a poros padlásokról a különböző használati tárgyak. Jelentős lépés ez az életünkben, hiszen amikor belépünk egy tájházba, mindig egy darabka történelem tárul a szemünk elé – mondta az elnök, majd hozzátette: a tablók is mesélnek, amelyek a környei családok, mesteremberek mindennapjait mutatják be, elevenítik fel.

A Környei Német Nemzetiségi Dalkör, a Kecskédről érkező tánccsoport és dalkör, a Schwung Tanzgruppe műsora után Kancz Csaba megyei kormánymegbízott, Beke László és Tirhold Kármen adta át az új létesítményt. Az ünnepség a Tatai út mentén lévő keresztnél folytatódott, amelyet Adam Grosinger állíttatott 1869-ben, és a Német Nemzetiségi Önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően 650 ezer forintos támogatással újulhatott meg.

Másnap a szentmise után a vasútállomás melletti emlékműnél Tirhold Kármen idézte fel a svábok 1946-47-es kitelepítését, a tulajdontól és élettől, több generáció munkájától megfosztott, szülőföldjükről elűzött családok sorsát. Az eseményen a dalkör előadásában elhangzó énekek idézték meg a kitelepítettek fájdalmas visszavágyódását, majd a jelenlévők elhelyezték a kegyelet virágait.

Irányt mutat a kereszt

Adam Grosinger állíttatta 1869-ben azt a majdnem három méter magas keresztet a Tatai út mentén, amely a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzat sikeres pályázatának köszönhetően 650 ezer forintból újulhatott meg a közelmúltban.

– Helyi idősek elmondása szerint ez a kereszt tájékozódásul szolgált az erre elhaladó lovas kocsiknak, és minden férfi megemelte a kalapját, amikor elhaladt előtte – mondta Tirhold Kármen, a Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke az átadóünnepségen. Az elnök beszédéhez kapcsolódva Visnyei László plébános így fogalmazott: a kereszt mindig irányt mutat az arra haladónak, legyen az temetőben, az út mentén, vagy a falu szélén. Majd a plébános áldást mondott, ezt követően a jelenlévők elhelyezték az örök emlékezés mécseseit a több mint százötven éves sváb keresztnél.