2021.03.15. 11:18
Nem marad el március 15., csak a virtuális térbe költözik
Március 15-én a tavalyi évhez hasonlóan idén is elmaradnak a megemlékezések az elhúzódó koronavírus-járvány miatt. Összegyűjtöttük, hogy megyeszerte miképpen emlékeztek az ifjú tanítványok és kisgyermekek, közösségek az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünkre.
Forrás: Bárdos László Gimnázium/Facebook videó
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország történetének egyik legmeghatározóbb eseménye. Erre emlékezünk március 15-én. A tavalyi évhez hasonlóan, idén is különös módját választották az intézmények, óvodák, iskolák, hogy megemlékezzenek a nemzeti ünnepünkről. Az elhúzódó koronavírus-járvány miatt 2021-ben is az internetes videóké, fotóké lett a főszerep.
A környei Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hetedik évfolyamos tanulói és a művészeti tagozat néptáncosai ünnepi műsorral készülnek, melyet március 15-én, délután 15:00-kor tekinthetnek meg az érdeklődök a Környei Közösség YouTube-csatornáján.
Ahogyan arról már korábban beszámoltunk a Bárdos László Gimnázium diákjai az alábbi összeállítással tették tiszteletüket:
A tatabányai Micimackó Óvoda csoportjai kézműves foglalkozásokkal emlékeztek a nemzeti ünnepre, amit
meg is osztottak:A Tatabányai Árpád Gimnázium képeket osztott meg
arról, hogy a helyi gimnáziumokkal közösen elhelyeztek egy koszorút az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékművénél:A 12 pont, avagy „Mit kíván a magyar nemzet.”
A párizsi forradalom hírére 1848. március 3-án Kossuth Lajos felirati javaslatot terjesztett az országgyűlés elé, amelyben az érdekegyesítést és a belső reformokat jelölte meg célként, a birodalom népeinek pedig alkotmányt követelt, amelynek később fontos szerepe lett a bécsi forradalom kitörésében. Az alsótábla a javaslatot azonnal elfogadta, és feliratban javasolta a jobbágyfelszabadítást, a közteherviselést és a független, nemzeti kormány felállítását.
Másnap a reformer politikusokat tömörítő Ellenzéki Kör is megvitatta a felirati javaslatot, melyből hiányolták a sajtószabadság, az évenkénti országgyűlés és más intézmények tételes megemlítését. Ezért március 12-ére – Irinyi József megfogalmazásában – elkészült a 12 pont első változata, amelynek tartalma jóval túlment az eredeti felirati javaslaton. Ez a változat egy bevezetőt is tartalmazott, amely kijelentette, hogy a nemzet immáron az alkotmány teljes reformját igényli, részeredményekkel már nem elégszik meg.
A radikális pesti ifjúság a Pilvax kávéházban elhatározta, hogy a 12 pontot a március 19-i József-napi vásáron a vásározók elé terjeszti. A bécsi forradalom március 13-i kitörése, valamint az, hogy a bécsi tanuló ifjúság a rendekkel elfogadtatta a március 11-i petícióját, felgyorsította az eseményeket. Március 14-én az elégedetlen ifjúság – Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vasvári Pál vezetésével – cselekvésre szánta el magát, és a Pilvax kávéházban úgy döntött, hogy másnap reggel tüntetést szervez Pest-Budán, valamint az egész városban kihirdeti a 12 pontot – olvasható a marcius15.kormany.hu oldalon.
A 12 pont a „nagy nap” során
Március 15-én reggel, a 12 pontot is magában foglaló kiáltvány megfogalmazása után, mind a négyen a Pilvax kávéházhoz mentek, mellükön háromszínű kokárdát viselve, ahol Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt. A költeményt nagy tetszéssel fogadták társai. A kávéházból tíz-tizenöten indultak az orvosi egyetem felé, ahol Petőfi újra elszavalta a Nemzeti dalt, míg Jókai a kiáltványt olvasta fel a diákoknak.
Az Egyetem térre induló, időközben 3-400 fősre duzzadt tömeghez folyamatosan csatlakoztak az emberek. Az Egyetem téren már több ezren hallgatták az újra elszavalt Nemzeti dalt és a proklamációt. A számban és lelkesedésében is egyre gyarapodó tömeg Landerer és Heckenast nyomdájához indult, hogy kinyomtassa a Nemzeti dalt és a 12 pontot. Ez a következő pontokban sorolta föl a magyar nép követeléseit:
Délután a Nemzeti Múzeumnál már tízezres tömeg zúgta Petőfi után az esküt: „Rabok tovább nem leszünk!”. Elhatározták, hogy kiszabadítják Táncsics Mihályt a budai vár helytartótanácsi börtönéből, majd hatfős tárgyalóbizottságot alakítottak a Pest Város tanácsával való egyezkedésre. A tanácsterembe betóduló 300 fő és az épület előtt várakozó 10-15000 fős tömeg hatására a városi tanács elfogadta a 12 pontot, majd aláírta és lepecsételte annak egyik kinyomtatott példányát.
Ezt követően átvonultak a budai Várba, ahol Nyáry Pál, Klauzál Gábor és Rottenbiller Lipót a Helytartótanács elé terjesztette a 12 pontot. A húszezres tömegtől és a bécsi forradalomtól megrémült tanács alelnöke, gróf Zichy Ferenc fél 6 körül engedett a követeléseknek. Megtiltatott minden katonai beavatkozás, eltörölték a cenzúrát és Táncsics Mihály börtönajtaja is megnyílt.
1848. április 11-én, az utolsó magyar rendi országgyűlésen V. Ferdinánd király elfogadta az úgynevezett „áprilisi törvényeket”. A törvénycsomag jórészt a pesti forradalom 12 pontjának törvénybe foglalása volt, amely biztosította a magyar országrész polgári demokratikus fejlődését, és Magyarországot lényegében rendi államból parlamentáris állammá alakította.
Noha az április törvényeket a forradalom leverését követően az új, neoabszolutista kormányzati rendszer eltörölte, azok a magyar politika viszonyítási alapjává váltak, és részint megvalósultak az 1867-es kiegyezéssel, illetve az Osztrák-Magyar Monarchia idején végbement közjogi fejlődéssel.
A Nemzeti dal, melyet Petőfi Sándor 1848. március 13-án írt Pesten, a tardosiak előadásában: