Krumbian mint krumpli: a sváb hagyományokat adja át diákjainak a tatabányai igazgató

A felsőgallai német nemzetiségi általános iskola szakmai munkáját az alsógallai Schamberger Ágnes irányítja. Büszke az elért eredményeikre, az itt tanító pedagógusokra, tanulókra. A német itt nemcsak egy tanulandó nyelv. Az elődeik sváb hagyományait ezért népismereti órán sajátítják el a szokásoktól az ételeken át a nyelvjárásig. Ebben nagy szerepe van az intézmény vezetőjének, aki anyai és apai ágon is sváb származású.

Schamberger Ágnes nagyszülei az általános iskolában kezdtek magyarul tanulni. Két generáció alatt megfordult a világ. Ágnesnek már a sváb volt a „második” nyelv. Az általánosban akkor még nem lehetett németet tanulni, így magántanárhoz járt. Otthon közben, ha azt szerették volna, hogy ne értse, mit beszélnek, svábul értekeztek. Ágnes csendben hallgatta őket, meg nem szólalt, de egy idő után már mindent értett.

– Nagymamám a mise után a ház előtt sokszor beszélgetett barátnőivel. Nekem mindig akkor jutott eszembe söprögetni körülöttük az udvart, utcát. Szinte belenőttem a svábságba. Azt hittem, a tyúkok csak akkor szaladnak be az ólba, ha azt mondom nekik: hesájni.

Iskolásként csak magyarul beszélt, ekkor már a nagyszülőkre is rászólt, ha svábul szóltak hozzá. Ma már bánja, mert ez idő alatt nem volt alkalma gyakorolni a kiejtést. Később az Árpád Gimnáziumba került, ahol kezdetben erdőmérnök, majd jogász szeretett volna lenni, végül tanárképzőbe ment.

– Ekkor már imádtam a németet, nagyon sokat tanultam, még magántanárhoz is jártam. A német csatornák műsoraiból, a reklámokból sokat gazdagodott a szókincsem is.

A nyelvvizsgán mégsem mert megszólalni. Talán befolyásolta a sváb és irodalmi német keveredése és a neveltetése, amely sokáig „titkos nyelvként” kezelte a németet. A felvételije nem sikerült azonnal, így képesítés nélküli óvónőként dolgozott. Egy intenzív német tanfolyamon közben sikerült legyőznie a verbális megszólaláskor tapasztalt nehézségeit is. Kiváló eredménnyel végzett az egri főiskola német-magyar szakán, ahonnan egyenes út vezetett a felsőgallai iskolába, amelynek tizenkét évvel ezelőtt lett az igazgatója. Imádja a gyerekeket, tanít is. Jelenleg magyart, valamint népismeretet, illetve két osztályban néptáncot.

Ma már azt vallja: nagy előnyt jelentettek a sváb gyökerek az irodalmi német tanulásánál. Kifejezések, szavak villannak fel egy-egy szituációban, amelyeket tovább tud adni a népismereti órákon. A felsőgallai tanítványai nagy része például a Kartoffel (burgonya) helyett Krumbian-nek hívja az egyik legfontosabb élelmiszert.

– Sváb közegben nőttem fel, de az akkori oktatási rendszerben még nem voltak olyan lehetőségek a német nyelv gyakorlására, mint manapság. A hagyományőrző csoportok is sokat segítettek a nyelv megőrzésében. Táncolok, és kiveszem a részem alapítvány, tájház üzemeltetésében is. Szeretek tanítani. Úgy vélem, a katedrán a helyemen vagyok – zárta szavait Schamberger Ágnes.

A felsőgallai iskoláról

Mint megtudtuk, a felsőgallai nemzetiségi iskolában nagy hangsúlyt fektetnek a német nyelvoktatásra és a hagyományok továbbadására is. Hetente öt német­óra mellett van egy-egy népismeret is osztályonként, ahol a helyi hagyományok mellett a jellegzetes nyelvjárást is tanulják a diákok. A bővített nyelvoktató programnak köszönhetően a tantárgyak harmadának tanítása egyébként németül zajlik. Néptáncoktatás is van az intézményben és énekkar is működik. Csodálatos viseleteik vannak, amelyekben sokszor szerepelnek a környező településeken is, ezekkel is öregbítik az intézmény hírnevét.

A felsőgallai nemzetiségi iskolába 267 tanuló jár, és jelenleg harminc betölthető álláshely van. Tizennégy osztályban folyik az oktatás. Jelenleg egyébként nincs minden évfolyamon két-két osztály, mert nem áll rendelkezésükre elegendő tér, terem, de már gondolkodnak a bővítésen. Az intézmény fenntartója 2016-tól a helyi német nemzetiségi önkormányzat.