A világjáró baji kerékpáros a szívét követte és követi most is

Négy évvel ezelőtt indult föld körüli útjára a baji származású fiatal mérnök, Illés Adorján, útjáról pedig a Meandmybicycle.love oldalon folyamatosan beszámolt. Több mint 38 országot érintve mintegy 46 ezer kilométert tekert le azóta, és bő egy hónapja ért haza. A tatai Öreg-tó partján találkoztunk vele. Mi mással, mint kerékpárral érkezett, hogy együtt felidézzük, hol járt az elmúlt években.

– Szerbia, Bulgária, Törökország, aztán Grúzia, Örményország, Irán, Türkmenisztán, Üzbegisztán, Tadzskisztán, Kirgizisztán, Kína, Pakisztán, India, Nepál, Mianmar, Thaiföld, Malajzia, Szingapúr, Indonézia, Ausztrália, Új-Zéland, Fidzsi-szigetek, Japán, Hawai, Egyesült Államok, Mexikó, Beliz, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Costa Rica, Panama, Kolumbia, Ecuador, ahonnan április 18-én értem vissza Európába, Spanyolországot elhagyva pedig Franciaország, Monaco, Olaszország, Ausztria és Magyarország – idézte fel az 1473 napos utazást Adorján, akinek az elmúlt négy éve mondhatni elfért a kerékpárján. Öt táska, köztük az egyik a konyha például: a kis gázsütőn kávét főzni is lehetett.

– Minél több a holmid, annál nehezebb tekerni a biciklit, és ez az élettel is így van. Csak azt vittem magammal, amire szükségem volt. Annyi pólót, amennyit használtam, cipőt, sátrat, hálózsákot, fényképezőt, pénzt, bankkártyát, telefont – mondta Adorján, aki azért a tadzsikisztáni Pamír-hegységben, 4600 méteren mínusz 10-12 fokban is aludt. Ma már mosolyogva idézi fel, hogy mindent felvett és mindennel betakarózott, hogy ne fázzon.

A cél felkelni és boldognak lenni

Ez a mosoly egyébként is sajátja a most 38 éves (de legalább tízet le is tagadható) világjárónak. Vallja: imádta az út minden egy napját.

– Színes, óriási kaland volt az egész! A japánoknál például a kultúra teljesen más, mint mondjuk Dél-Amerikában. Előbbi nagyon tiszteletteljes, visszafogott, utóbbi intenzív, sokat táncolnak az emberek – idézett fel egy példát Adorján, akit itthon, Bajon hatalmas szeretettel fogadtak.

– Otthon mákos guba is várt, a Baj-táblánál meg rengeteg ember. Mint megtudtam, sokszor kérdezték anyuékat az elmúlt években, hogy épp merre járok. Szuper élmény volt erre a fogadtatásra betekerni. Hoztak tortát, a nyugdíjas klub is készült tánccal. Meghatódtam.... – mosolyodott el ismét a bringás, akinek most egyetlen nagy terve van: minden nap felkelni és boldognak lenni.

Mindenben megtalálni a Teremtőt

– Lehet, hogy elmegyek Afrikába, ott még nem bicikliztem, de leginkább meg szeretném osztani másokkal azt, amit megéltem, tanultam az elmúlt években. Ahogy egyre többet utaztam, egyre kevesebb volt a tervezés és egyre több a szívből utazás. Nem terveztem meg, hogy hova kell mennem egy adott országban, csak mentem, amerre a szívem húzott épp. Így kerültem el például egy jezsuita szerzeteshez, aki arra tanított, hogy lássam meg mindenben a Teremtőt. És nem csak az emberekben, hanem minden találkozásban, szituációban is. Nála is elültettem egy fát egyébként – utalt Adorján arra, hogy Szabó Ádámmal, akivel anno nekivágott a föld körüli útnak, azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy minden országban elültetnek egy fát.

Útjuk idővel szétvált, a missziót azonban nem engedték el. Azt, hogy most beüljön egy irodába, nem tudná elképzelni, pedig a nagy út előtt egy telekommunikációs cégnél, jó munkakörülmények között dolgozott.

– De ilyenkor benne vagy egy dobozban. Mi nem erre születtünk. Tele vagyok energiával. Szívesen írnék könyvet is. Mert ez többről szólt, hogy mint itt van egy csávó, aki bicózott mindenfelé. A fő az, hogy mindenki számára elérhető a boldog élet, meg tudjuk teremteni azt. Lehet, hogy zűrösebb útnak tűnik, ki kell lépni a komfortzónából, de megéri és mindenki meg tudja csinálni – osztotta meg legfontosabb tapasztalatát velünk a földkerülő baji kerékpáros, aki augusztus 9-én 18 órától hazai pályán, vagyis Bajon, az IKSZT-ben mesél majd élményeiről.

https://www.facebook.com/meandmybicycle.love/photos/a.418354662265261/420517388715655/?type=3&permPage=1