BTMN, SNI és a többiek, avagy mit tehet a szülő, ha „problémás” a gyerek

A megyei szakértői bizottság csecsemőkortól a tankötelezettség végéig, sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek esetében pedig akár 25 éves korig foglalkozik a fiatalokkal – mondja Molnár Rózsa, a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Szakszolgálat főigazgató-helyettese, a megyei szakértői bizottság vezetője. Három éves kor alatt már kérhet tanácsot a testülettől a szülő. Később, három éves kor felett már a járási tagintézményeket kell felkeresniük.

A leggyakoribb problémák a beszédfejlődés, mozgásfejlődés késése, beilleszkedési, magatartási, figyelmi, egyéb pszichés problémák, az olvasás, írás, számolás terén jelentkező különféle nehézségek. Ha átlagostól eltérő viselkedést tapasztalnak, akkor az adott intézmény vagy a szülő kezdeményezésére és minden esetben a szülő beleegyezésével indítják el a gyermek vizsgálatát.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) esetén fejlesztéseket javasolhatnak, és ezeket az iskolákban és óvodákban, vagy a pedagógiai szakszolgálat tagintézményeiben veheti igénybe a gyermek.

Túlmutathat azonban a vizsgálat eredménye ennél is, akkor kerülnek a fiatalok a bizottsághoz. Itt további vizsgálatok után áll össze az eredmény.

A szakember elmondta: harminc évvel ezelőtt az értelmi fogyatékosság megállapítása volt a fő feladatuk. Később a korai fejlesztések, a kontrollvizsgálatok elvégzése, majd a tanulási és magatartási zavarok megállapítása. Ma már az arányok megfordultak, és a szakértői bizottság leginkább a tanulási zavarok kiszűrésével foglalkozik.

– A kisgyermekekhez sokat kell beszélni – hangsúlyozta a szakember. – A fejlődési zavarok, beszédfejlődés elmaradása hátterében az is állhat, hogy keveset kommunikál a szülő a kicsivel.

Egyre fiatalabb korban készülnek el a diagnózisok, derülnek ki problémák a gyermekek fejlődésmenetében. Ennek egyik oka, hogy ma már több tájékoztatást kapnak az óvodapedagógusok, tanítók, tanárok a figyelemzavar, hiperaktivitás vagy az autizmus felismeréséhez.

– Jó a diagnosztikai rendszer is, így egyre korábban felismerik például az autisztikus tüneteket. Ahhoz azonban, hogy az óvodákban, iskolákban megkapja a gyermek a szükséges fejlesztéseket, a szakértői bizottság ajánlására is szükség van – teszi hozzá a szakember.

A szakértői véleményben szerepel a fejlesztések óraszáma. Ha helyben nem megoldott, akkor az utazó gyógypedagógiai szolgálat munkatársainak közreműködésével biztosítják.

Ha a gyermek SNI-s, akkor ez az iskolaválasztást is befolyásolja, hiszen csak olyan intézménybe mehet, amelynek alapító okiratában szerepel az adott fejlődési nehézségekkel élők fogadása. A bizottság ajánlása alapján a gyermek állapotához igazodó, egyéni fejlesztési tervek készülnek. Ezeket megtekintheti a szülő is. Sőt, ajánlott a gyakori egyeztetés a fejlesztő pedagógusokkal, annak érdekében, hogy a szülő is tudja, ő miben segítheti a gyermeke fejlődését – tette hozzá a szakember.

Tatabánya mellett további tagintézmények is működnek

A Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Szakszolgálat nyolcféle tevékenységet lát el. Ők látják el a pályaválasztási tanácsadást, a szakértői bizottsági tevékenységet, a logopédiai ellátást, a gyógytestnevelést, a nevelési tanácsadást, a korai fejlesztéseket, a konduktív (rávezető) pedagógiai ellátást, emellett koordinációs tevékenységet is végeznek a kiemelten tehetséges gyermekek gondozása és az iskolapszichológiai ellátás terén – tudta meg lapunk a szakembertől. A megyei központ mellett járásonként működnek még további tagintézmények Esztergomban, Dorogon, Nyergesújfalun, Oroszlányban, Tatán, Kisbéren, valamint Komáromban. Komárom-Esztergom megyében egyébként összesen csaknem kétszáz szakember dolgozik a szakszolgálatnál. Az ellátórendszer egy 2013-as átalakítás eredményeként vált egységessé Magyarországon.