2023.02.24. 07:01
Változtak a szabadságok szabályai: ezt mindenkinek tudnia kell, különös a kisgyerekeseknek
Az idei év januárjának első napjával módosult a Munka Törvénykönyvének több olyan rendelkezése, amelyekre érdemes a munkavállalóknak is figyelniük. Leginkább az apaszabadságról és a szülői szabadságról lehetett hallani. Hogy mit is jelent ez pontosan, és milyen más változás történt? Megkérdeztük dr. Mayer Annamária munkajogi szakjogászt, a Becker Ügyvédi Iroda munkatársát.
− Mit kell tudni az apasági szabadságról és a szülői szabadságról?
− Az apákat megillető szabadság eddig is volt, de a vonatkozó szabályok most a munkavállalókra kedvező módon változtak. Így a szabadság mértéke 10 munkanapra emelkedett, amiből öt munkanapra távolléti díj jár, a hatodik munkanaptól viszont csak a távolléti díj 40 százaléka, és ezen szabadságot legkésőbb a gyermek születését követő második hónap végéig kell kiadni. Új formája a szabadságnak az úgynevezett szülői szabadság, melyből a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap illeti meg. Az apasági és a szülőszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, az apasági szabadságot legfeljebb két részletben. Lényeges, hogy utóbbi az apát illeti meg, tehát nincs jelentősége a családi állapotnak, és nem feltétel az egy háztartásban nevelés sem.
Forrás: Beküldött
− Mi történik, ha a munkavállaló az apasági szabadságot nem veszi ki? Megváltható-e pénzben?
− A rendes és pótszabadságot is csak a munkaviszony megszűnése esetén lehet megváltani, azonban az apasági szabadságot ekkor sem válthatja meg a munkáltató, és ugyanez vonatkozik a szülői szabadságra is. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató köteles igazolást kiadni a munkavállaló részére kiadott ezen pótszabadságról (szülői szabadságról is), amelyben fel kell tüntetni a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság tartamát is. E körben azonban lényeges, hogy ezt a pótszabadságot is a munkáltató adja ki. Ha viszont a munkavállaló az apasági szabadságot a gyermek születését követő második hónap végéig saját döntése miatt nem veszi ki, a szabadság kiadására a munkáltató nem kötelezheti őt, ezért a szabadságot utólag már nem lesz jogosult igénybe venni. Pénzbeli megváltásnak viszont ebben az esetben sincs helye.
A dolgozó kérheti a felmondás indoklását
Bizonyos esetekben a munkáltató akkor is köteles indokolni a felmondását, ha egyébként erre a törvény nem kötelezné – ad tájékoztatást dr. Mayer Annamária munkajogi szakjogász a Munka Törvénykönyve új és figyelemre méltó rendelkezéséről. - Ilyen eset lehet például a próbaidő alatti azonnali hatályú munkaviszony megszüntetés, melyet a munkáltató nem lenne köteles indokolni. Az indokolást az új szabályok szerint azonban a munkavállaló kérheti írásban, ha úgy véli, hogy a felmondás hátterében valójában visszaélésszerű joggyakorlás áll. Az indokolásnak ilyenkor szükséges megfelelnie azoknak a követelményeknek, amelyeket a törvény a kötelező indokolásnál előír. Amennyiben a munkáltató utóbbiakat nem tudja teljesíteni, úgy ez eredményezheti a munkaviszony jogellenes megszüntetésének bíróság általi megállapítását is.
− A szülői szabadság időtartamára milyen juttatás jár a munkavállalónak?
− A szülői szabadságra a távolléti díj 10 százaléka jár, azonban ezt csökkenteni kell a munkavállaló részére megfizetett GYED, illetve GYES összegével. A szülői szabadság igénybevételével kapcsolatban fontos, hogy a törvény azt a további feltételt is megállapítja, hogy a munkaviszony egy éve fennálljon. Lényeges, hogy a munkavállaló akkor sem esik el ettől a szabadságtól, ha a gyermek születésekor még nem érte el az egy éves munkaviszonyt, mivel amennyiben még a gyermek hároméves kora előtt ezt eléri, úgy jogosulttá válik a szülői szabadságra. Végül felhívom a figyelmet egy sokakat érintő szabályra: a munkáltató, ha a munkavállaló gyermeke 2022. augusztus 2. és 2023. június 30. között tölti be a harmadik életévét, a szülői szabadságot legkésőbb 2023. június 30-ig terjedő időszakban adja ki.
− Milyen egyéb módosításai voltak a Munka Törvénykönyvének, amelyek a munkavállalókat leginkább érinthetik?
− Többek között megjelent a gondozói munkaidő-kedvezmény, bővült a munkavállalók által kérelmezhető munkaszerződés módosítások köre, valamint kiegészült a próbaidő intézménye a határozott idejű munkaviszony esetére vonatkozó specialitásokkal. Utóbbi szerint határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása vagy annak megszűnését követő 6 hónapon belül ismételt létesítése esetén azonos vagy hasonló munkakörben történő foglalkoztatás esetén próbaidő nem köthető ki, továbbá legfeljebb 12 hónapra létesített munkaviszonynál arányosan kell megállapítani a próbaidőt. Jelentős és bizonyos munkavállalói csoportokat érintő változás, hogy éjszakai munka a nő vagy a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló számára gyermeke hároméves korától tízéves koráig csak írásbeli hozzájárulásával osztható be.
