lovas csapat

2017.12.29. 16:04

A legsikeresebb szabadidomító

Kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapul Hamza Viktória kapcsolata az állataival, különösen lovaival. Olyan tökélyre fejlesztette ezt, hogy tanítani kellene. Ám nemcsak a patásokkal, hanem sokkal inkább az emberekkel kapcsolatban.

Palásti Péter

A fekvő Szirént Kisteleken is átugratta kedvencével a gazdájuk, aki kifejezetten lóközpontú munkát végez, úgy idomítja őket

Forrás: MW

Amikor kerestem, nem tudtam, hogy vele fogok találkozni. Felfigyeltem ugyanis a Mocsára, illetve Tatára vezető út elágazódása előtt a komáromi városrész, a hajdan önálló község legvégén lévő telekre, melyen egy igazi jurta áll. Ezt akartam belülről is látni, és megismerni azt, aki pénzt áldott azért, hogy ilyen különleges építménye is legyen.

A bemutatkozásnál viszont rögtön tudtam, hogy nevét már többször hallottam, s az is beugrott, hogy a különböző lovasrendezvények népszerű szereplője ő, aki úgynevezett szabadidomítóként elvarázsolja nemcsak a patásokhoz értőket, de a laikusokat is.

Megtudtam tőle, hogy Komáromban született, de Szőnyben nőtt fel, s ma is abban a házban lakik ahova a „gólya hozta”. Az általános iskola után a tatabányai kereskedelmi szakközépbe került, ahol vendéglátóipari technikusként végzett 2012-ben, de sosem dolgozott szakácsként, cukrászként de még felszolgálóként sem. Sikeres érettségi vizsgáját követően azonnal beiratkozott a győri Veres Péter Mezőgazdasági Szakközép- és Szakiskolába, aminek lótartó és lótenyésztő szakát egyaránt elvégezte 2014-ben.

A fekvő Szirént Kisteleken is átugratta kedvencével a gazdájuk, aki kifejezetten lóközpontú munkát végez, úgy idomítja őket. Forrás: MW.

Már oklevelének kézhezvétele előtt is aktívan foglalkozott hátasokkal. A patásokkal még hétéves korában került kapcsolatba, de találkozásuk nem volt szerelem az első látásra. Már csak azért sem, mert diákévei alatt sokkal jobban érdekelte a szertorna, később a kosár- és kézilabda, de meghatározó tagja lett a szőnyi Palánkdöngetők nevet viselő floorballcsapatnak is.

Közben azért alkalomszerűen lovagolt, s kivette részét a családi gazdaság működtetéséből. Mindig ott és akkor, amikor szükség volt rá. Ezt teszi ma is, hiszen édesapja CNC-gépek programozója egy tatabányai gyárban, öccse ugyanott dolgozik, így a házkörüli munkák nagy része Vikire hárul. Olyannyira, hogy amikor elvégezte napi feladatait, esténként még meg is főzi hármuk másnapi ebédjét, mert évek óta együtt él nemzőjével és testvérével.

Spanyol lépések és hátakra ugrások

Hamza Viktória szabadidomítóként ismert szakemberré vált lovas körökben. Első nyilvános szereplése néhány évvel ezelőtt a lakóhelyén volt nem sokkal azután, hogy különleges módszerével elkezdett foglalkozni saját patásaival. Később egyre többször hívták máshova is. Felléptek már az ország számos, egymástól meglehetően távoli pontján. Volt bemutatójuk Kisbéren, Budapesten, Nyíregyházán, Hódmezővásárhelyen, Pécsen, Sopronban, Szombathelyen, de még Hatvanban is. Nemcsak itthon, de külföldön is.

Leggyakrabban, az erdélyi Gyergyószentmiklóson arattak hatalmas sikert, de teljesítményükről elismerően szóltak a szerbiai Ludason, Szlovéniában, Csehországban és a szlovákiai Trencsényben éppúgy, mint Dunaszerdahelyen. Showműsoruk leglátványosabb elemei azok, amikor a lovacskák ágaskodnak, vagy a különösen nehéznek számító spanyol lépéseket mutatják be, amikor elülső lábaikat magasra emelve lépnek, mint ha menetelnének. Ehhez képest a lovak fektetése vagy leültetése könnyűnek tűnik, pedig nem az, mint ahogy az úgynevezett magasiskolai lovaglás sem.

Beszélgetésünk legérdekesebb része az volt, amikor a szabadidomítás lényegét fogalmazta meg. Határozott álláspontja, hogy az a lovakkal való kölcsönös bizalmon és tiszteleten alapul, s ettől válik teljesen harmonikussá az ember és az állat együttműködése. Ő kifejezetten lóközpontú munkát végez, amit úgy ér el, hogy hasonlóként mozog és kommunikál velük, mint ahogy azt az állatok teszik egymás között, csak épp nem négykézlábra állva teszi ezt. Kedvencei egyébként minden feladatot felszerelés és kényszerítő eszköz nélkül hajtanak végre. Mert a természetes lovaglás esetében is ez a fontos. Az, hogy lovaival úgy alkosson egy csapatot, hogy közben ne kényszerítse őket olyasmire, amit nem akarnak megtenni. Főleg erőszakkal nem, ami Viki módszerének gyakorlása közben teljes egészében kizárt. Épp ezért amikor ismerkedni kezd egy új állattal, próbál vele úgy viselkedni, ahogyan két paci barátkozna egymással.

Nem könnyű ez, de rá lehet jönni, s meg is lehet tanulni.

Igyekszik rávilágítani arra, hogy bármit el lehet érni velük erőszak nélkül is. Igaz, ez sokkal több időt vesz igénybe, de hosszú távon csak így kifizetődő. Hangsúlyozza, hogy ez nem olyan dolog, amivel csak úgy szabad játszadozni. Elsősorban azért, mert nagyon veszélyes lehet mind a lovasra, mind a lóra nézve. Azt javasolja, hogy aki egymaga kezdené el tanulni ezt, az alaposan gondolja át, olvasson sok szakirodalmat, de még jobb, ha olyan emberhez fordul segítségül, aki jártas ebben, s valóban érti a dolgát, mert a lovak nem játékszerek. Nem lehet tőlük egyik napról a másikra olyan dolgokat elvárni, amit soha életében nem tanítottak neki. A természetes lókiképzés ugyanis nem abból áll, hogy feldobunk egy csomózott kötőféket a patásunkra, és nekivágunk a világnak. Következetesnek kell lenni, mert ha rosszul csinálják, akkor több kárt is okozhatnak, mint hasznot.

Hamza Viktória nevét jól ismerik lovas körökben. Forrás: MW.

Ő hisz a testbeszéd erejében és a példamutatásban, továbbá az erőszakmentességben, ezért nem hogy ostort, de még botot sem használ, pedig súlya alig több 45 kilogrammnál. Csupán egy, maximum két pálca van a kezében, s kizárólag azért, hogy azokkal meghosszabbíthassa a karját.

Érdemes megnézni, valóban nem mindennapi látvány. Mint ahogy jurtája sem, amit májusban vásárolt. Alapterületének átmérője hat méter, anyaga nemez, de vízlepergető réteggel is bevonták. Egyelőre nincs teljesen berendezve, ezt a következő nyár elejéig szeretné pótolni. A következő napokban viszont téliesíteni fogja kedvenc tartózkodási helyét, hogy a fagyos napokon fűthessen is, s ugyanúgy aludhasson majd benne decembertől februárig, ahogy azt a kellemesen meleg, csillagfényes nyári éjszakákon is tette.

Szeretetből tartják őket

Viktória mindennap 6–7 óra között kel, s első útja az állataihoz vezet, akiket megetet. Nincs állandó órarendje, rugalmas a munkaidőbeosztása, de csak annyira, hogy délután újra elláthassa négy- és kétlábúit egyaránt, no és persze saját magát is. Csak ezután kezd el foglalkozni saját lovaival és kutyáival. Előbbiekből hat van. Jaffa és Babszi, a két póni, továbbá Csipke és Szirén, akik a kislovak kategóriájába tartoznak, illetve Jáde és Góliát, az igazi nagylovak. Egyikükkel sem kivételez, csupán négy kutyája között akad egy kedvenc. Ő Cheza, aki border collie, s azért, mert ő volt az első a csaholók között. Családi gazdaságukban egyébként van még szamár és kecske is, néhány bárány, struccokhoz hasonló emuk, sertések, baromfik, nyulak, s természetesen macskák is. Az állomány létszáma alig változik, mert mindegyiket szeretetből tartják.

(A cikk eredetileg a 24 Óra október 4-i számában jelent meg.)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!