Sport

2015.12.04. 13:21

Kásás Zoltán bízik Benedek Tiborban és a magyar vízilabdában

A tatabányai Dózsa György Általános Iskolában osztálytermet neveztek el Kásás Zoltánról, az egykori világklasszis vízilabdázóról és edzőről, aki hosszú ideig erősitette a város pólósportját.

Kun Attila

– Hogyan kezdődött a pályafutása?
– Tiszaalpáron, vagy ahogy akkoriban hívták, Alpáron születtem. Édesanyám révén ugyan hamar Budapestre kerültem, de gyakran jártam vissza a nagyszüleimhez a szülőfalumba. Itt, a Tisza holtágán kezdtem el úszni és megbarátkozni a vízzel. 1958-ban, az általános iskolai sportuszodában aztán kiszúrt egy úszóedző, ekkor kezdtem komolyabban foglalkozni a sportággal.

– Hogyan került képbe a vízilabda?
– Négy éven keresztül úsztam, de már két év után belekóstoltam a vízilabdába is. Mivel előbbiben nem voltam igazán tehetséges, maradtam a pólónál. 1962-ben leigazolt a Ferencváros, itt indult a valódi karrierem.

– Számtalan siker után végül Tatabányára került.
– 1976-ban még Magyar Kupát nyertem a Fradival, de akkor már túl voltam pályafutásom csúcsán. 1977 januárjában Gál István, a Tatabányai Bányavállalat akkori vezérigazgatója keresett meg azzal, hogy játsszak Tatabányán. A cél akkoriban az volt, hogy a város csapata első osztályú legyen.

– Ami aztán elég hamar össze is jött.
– Már az első évben megnyertük a másodosztályú bajnokságot, így 1978-ban elindulhattunk az élvonalban. Hamar teljesítettük a kitűzött célt.

Kis híján három évtized a vízben

Kásás Zoltán (Alpár, 1946. szeptember 15. –) olimpiai ezüstérmes és világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, edző. Fia Kásás Tamás vízilabdázó.

1968-ban magyar bajnok volt. 1966-ban mutatkozott be a válogatottban. 1970-ben Eb, 1972-ben olimpiai második helyezett volt. 1973-ban világbajnoki, 1974-ben Európa-bajnoki címet szerzett. A válogatottban 1975-ig szerepelt. 1977-től 1984-ig a Tatabányai Bányász játékosa volt.

Díjai, elismerései:

Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2004)

Mesteredző (2005)

A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008)

Papp László Budapest-Sportdíj (2013)

– Milyen emlékeket őriz a városról és a csapatról?
– Remek csapatunk volt, akár a játéktudást, akár az összetartást, a kereten belüli összhangot tekintve. A ''80-as években Tatabánya a magyar vízilabdasport egyik fellegvárának számított, az egyik legerősebb vidéki alakulattal. Az utolsó években játékosedzőként és edzőként segítettem a csapatot, bár közben egy évet eltöltöttem Ausztráliában is. Sok barátot szereztem Tatabányán, ráadásul a fiam, Tamás is itt kezdett el játszani. Máig szívem csücske a város, minden pillanatát élveztem az itt töltött időknek.

– Jelenleg mivel foglalkozik?
–A Magyar Vízilabda Szövetség képzési és szakmai igazgatója vagyok, az edzők képzéséért felelek. A Nemzetközi Szövetség felkérésére külföldön is vállalok munkát, elsősorban olyan országokban próbálok segíteni a vízilabda fejlesztésében, ahol a sportág még gyerekcipőben jár. Legutóbb például Ghánában jártam.

– Edzőként is kiemelkedő sikereket ért el. Gondolkodik még a folytatáson?
– Ha kapnék egy megfelelő ajánlatot, elgondolkodnék rajta, de így, a hetvenhez közeledve nem szeretném elvenni a lehetőséget a fiatal szakemberek elől.

Edzőként is sikerre vitte a csapatokat

1987-től a Magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya is volt. A szöuli olimpián ötödik helyezett lett a csapata. Szerződését 1988 végén meghosszabbították, de az 1989-es Eb-n elért 9. helyezés után lemondott. Ezután az olasz Ortigia Siracusa edzője lett. 1991-ben visszatért Magyarországra és a Szeged edzője lett, majd egy szezon után a Ferencváros edzéseit vezényelte. Itt 1994-ig volt a felnőttek vezetőedzője. Ezután ugyancsak az FTC-nél az ifik trénere lett. 1995 májusában ismét a Fradi felnőttek trénerének kérték fel, de a következő szezonban már nem ő állt a csapat élén. Később a szerb Becej alkalmazta. 2000-ben a BL győzelemre vezette őket. 2001-ben ugyanebben a sorozatban negyedikek lettek. Ezt követően a görög Olimpiakosz Pireusz edzője volt, akikkel 2002-ben a BL-győztes lett, majd a Szuper kupát is megnyerték.

2003-ban a Vasas edzője lett. 2004-ben az OB I-ben másodikok voltak. A BL-ben kiestek a negyeddöntőben. A szezon végén nem hosszabbították meg a szerződését a Vasasnál. Ezután Hódmezővásárhelyen volt edző.

2008-tól elvállalta a Szegedi VE edzői teendőit. Először csak a rájátszásra, majd a szezon végén három évre kötelezte el magát. 2009-ben megnyerték a LEN-kupát. 2009. decemberében kikaptak az európai Szuperkupában. 2010-ben és 2011-ben bronzérmes lett a csapata az OB I-ben. A 2011-es bajnokság után a Szeged nem hosszabbította meg Kásás szerződését.[4] Ezt követően Szaúd Arábiában vállalt munkát, majd a brit válogatott szaktanácsadója lett. Ez a feladata az olimpia után megszűnt. 2013 szeptemberében a vízilabda-edzőképzés vezetője lett.

– A Tatabánya hosszú idő után újra az első osztályban szerepel. Hogyan látja a helyi vízilabda jövőjét?
– Mint mindenhol, itt is az utánpótlásnevelés jelenti az alapot. Az első osztálynak köszönhetően vannak példaképek, ami komoly perspektívát jelenthet a fiatalok számára. Szerencsére sok gyermek próbálkozik a sportággal, ami bíztató a jövőre nézve.

– Milyennek ítéli meg a magyar vízilabda jelenlegi helyzetét?
– Jelenleg hullámvölgyben vagyunk, de ne feledjük, csak Magyarország büszkélkedhet 9 olimpiai bajnoki címmel ebben a sportágban. Az idei év valóban nem volt túl sikeres, de a magyar vízilabda mindig vissza tudott kapaszkodni a csúcsra. Ehhez persze türelem is kell. Benedek Tibor személyében mindenesetre megfelelő ember áll a válogatott élén a jövőbeni nagyobb célok eléréséhez.

– A rengeteg cím és kitűntetés mellett hová helyezi azt, hogy termet neveztek el Önről?
– Nagyon komoly és megtisztelő cím ez. A gyerekek az én fényképemet és nevemet is láthatják, olvashatják az osztálytermükben. Nagyon büszke vagyok erre.

1968-ban magyar bajnok volt. 1966-ban mutatkozott be a válogatottban. 1970-ben Eb, 1972-ben olimpiai második helyezett volt. 1973-ban világbajnoki, 1974-ben Európa-bajnoki címet szerzett. A válogatottban 1975-ig szerepelt. 1977-től 1984-ig a Tatabányai Bányász játékosa volt.

Díjai, elismerései:

Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2004)

Mesteredző (2005)

A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2008)

Papp László Budapest-Sportdíj (2013) Edzőként is sikerre vitte a csapatokat

1987-től a Magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya is volt. A szöuli olimpián ötödik helyezett lett a csapata. Szerződését 1988 végén meghosszabbították, de az 1989-es Eb-n elért 9. helyezés után lemondott. Ezután az olasz Ortigia Siracusa edzője lett. 1991-ben visszatért Magyarországra és a Szeged edzője lett, majd egy szezon után a Ferencváros edzéseit vezényelte. Itt 1994-ig volt a felnőttek vezetőedzője. Ezután ugyancsak az FTC-nél az ifik trénere lett. 1995 májusában ismét a Fradi felnőttek trénerének kérték fel, de a következő szezonban már nem ő állt a csapat élén. Később a szerb Becej alkalmazta. 2000-ben a BL győzelemre vezette őket. 2001-ben ugyanebben a sorozatban negyedikek lettek. Ezt követően a görög Olimpiakosz Pireusz edzője volt, akikkel 2002-ben a BL-győztes lett, majd a Szuper kupát is megnyerték.

2003-ban a Vasas edzője lett. 2004-ben az OB I-ben másodikok voltak. A BL-ben kiestek a negyeddöntőben. A szezon végén nem hosszabbították meg a szerződését a Vasasnál. Ezután Hódmezővásárhelyen volt edző.

2008-tól elvállalta a Szegedi VE edzői teendőit. Először csak a rájátszásra, majd a szezon végén három évre kötelezte el magát. 2009-ben megnyerték a LEN-kupát. 2009. decemberében kikaptak az európai Szuperkupában. 2010-ben és 2011-ben bronzérmes lett a csapata az OB I-ben. A 2011-es bajnokság után a Szeged nem hosszabbította meg Kásás szerződését.[4] Ezt követően Szaúd Arábiában vállalt munkát, majd a brit válogatott szaktanácsadója lett. Ez a feladata az olimpia után megszűnt. 2013 szeptemberében a vízilabda-edzőképzés vezetője lett. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!