Ukrán válság

2023.12.12. 05:44

Biden újabb katonai támogatást jelentett be

657. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Vlagyimir Putyin orosz elnök az Államtanács ülésén a moszkvai Kremlben 2022. május 25-én

Forrás: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat

Biden újabb katonai támogatást jelentett be, de nincs előrelépés a segélyezés folytatásáról

Az Egyesült Államok újabb 200 millió dollár katonai támogatást juttat el Ukrajnába - jelentette be Joe Biden elnök kedden, amikor a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.

A kétoldalú megbeszélést megelőzően újságírók előtt az Ukrajna további támogatását tartalmazó javaslatának elfogadását sürgette Joe Biden, és Volodimir Zelenszkij is annak gyors megszavazását kérte.

Joe Biden úgy fogalmazott, hogy a most hozott döntések a következő évtizedeket fogják meghatározni, különösen Európát illetően.

A Kongresszusnak meg kell szavaznia a javaslatot, hogy ne nyújtson át Vlagyimir Putyinnak "karácsonyi ajándékot" - tett hozzá.

Volodimir Zelenszkij azzal érvelt a folytatódó támogatás mellett, hogy az eddig megkapott segítségek révén országa képes volt katonai sikerekre, és azt állította, hogy a Fekete-tengeren győzelmet aratott Oroszország felett.

Arról is beszámolt, hogy washingtoni látogatása alatt, hétfőn találkozott a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank vezetőivel. Elmondta, hogy az ukrán gazdaság képes volt 5 százalékos növekedést felmutatni, és azt mondta, hogy az ukrán gazdaság most már kevésbé függ a külföldi segélyektől. Az ukrán elnök hozzátette, hogy programjában szerepelt a találkozó a legnagyobb amerikai hadiipari cégek vezetőivel, valamint ígéretet tett arra, hogy folytatják az ukrajnai intézményi reformokat.

Volodimir Zelenszkij a fehér házi találkozót megelőzően a Kongresszus tagjaival tárgyalt a washingtoni törvényhozás épületében.

A kongresszusi találkozókról beszámoló republikánus szenátorok szerint az ukrán elnök szavait meghallgatva sem változott véleményük, és továbbra is azt várják a Fehér Háztól, hogy mielőtt az ukrajnai támogatási csomagról döntenének, hozzon határozott lépéseket az Egyesült Államok határainak védelmében és a bevándorláspolitikában.

BIDEN, Joe; ZELENSZKIJ, Volodimir
Joe Biden amerikai elnök ukrán partnerét, Volodimir Zelenszkijt fogadja a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájában 2023. december 12-én
Fotó: Yuri Gripas / Forrás: MTI/EPA/POOL

Mike Johnson, a Képviselőház republikánus elnöke úgy fogalmazott, hogy "jó" megbeszélést folytatott az ukrán elnökkel, amely mintegy fél óráig tartott, de véleménye nem módosult, vagyis az Egyesült Államok számára nemzetbiztonsági kérdésként jelentkező bevándorlási kérdéseket tekinti prioritásnak. Hozzátette azt is, hogy világos elképzelést vár a Fehér Háztól arra, hogy mi az út, amely elvezet Ukrajna győzelméhez, és szükségesnek mondta az átláthatóságot azzal kapcsolatban, hogy az amerikai adófizetők pénzét miként használják fel Ukrajnában.

Chuck Schumer, a Szenátus demokrata többségének vezetője "nagyon erőteljesnek" nevezte az ukrán elnökkel tartott másfél órás megbeszélést, amelyen szenátorok vettek részt. A demokrata párti politikus szerint Volodimir Zelenszkij részletesen felvázolta számukra, hogy Ukrajnának milyen jellegű támogatásokra van szüksége az Oroszország elleni további önvédelemhez, és azt mondta, hogy a segítségre gyorsan szükség van. Chuck Schumer úgy vélekedett, hogy ha Ukrajna megkapja, amire szüksége van, akkor képes győzni.

Mitch McConnell, a szenátusi republikánusok vezetője, a törvényhozás épületében újságírók elől arról beszélt, hogy most már gyakorlatilag lehetetlen karácsony előtt elfogadni az ukrajnai támogatási csomagot, még akkor is, ha erről kompromisszum születik a Fehér Ház és a képviselőházi republikánusok között. A republikánus politikus korábban arról beszélt, hogy ő elkötelezett Ukrajna támogatása mellett, de a fehér házi indítvány nem fog átmenni a határőrizeti politika megváltoztatása nélkül.

Joe Biden ősszel terjesztette 106 milliárd dolláros kiegészítő költségvetési támogatásról szóló, úgynevezett nemzetbiztonsági csomagját a Kongresszus elé jóváhagyásra, amelyben Ukrajna folytatódó támogatására 61 milliárd dollár szerepel, de vannak benne Izrael, a határőrizet és egyéb célok finanszírozására is összegek.

Az ukrán védelmi miniszter és a fegyveres erők főparancsnoka látogatást tett a fronton

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter és Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka kedden közösen látogatást tett az ország keleti felében futó frontvonalakon - közölte a kijevi védelmi minisztérium.

A tárca szerint az aktuális helyzetről tájékozódtak, katonákat tüntettek ki és egy közös cselekvési tervet készítettek elő.

A minisztérium egyúttal közzétett egy videofelvételt, amelyen Umerov és Zaluzsnij látható Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka társaságában.

Umerov később sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy a kijevi kormányzat Zaluzsnij leváltására készülne, aminek lehetőségéről az ukrán sajtó cikkezett. A kérdés nem merült fel - mondta a miniszter.

Finnország fokozza lőszertermelését

Finnország több mint kétszeresére tervezi növelni lőszergyártó kapacitásait 2027-ig - közölte kedden a helsinki védelmi tárca.

A minisztérium tájékoztatása szerint összesen mintegy 120 millió euró beruházásra számítanak a tervben, amiből 24 milliót a kormány, a fennmaradó összeget pedig az ipari magáncégek biztosítanák.

A mostani döntés jelentősen fokozni fogja a nehézlőszerek termelési kapacitását Finnországban, lehetővé téve Ukrajna hosszú távú támogatását egészen 2030-ig

 - közölte Antti Hakkanen védelmi miniszter.

A tárcavezető úgy fogalmazott, hogy Finnország már jelenleg is "a legnagyobb tüzérséggel rendelkezik" az EU-ban, és a nehézlőszerek egyik fő termelőjévé kíván válni.

Finnország az ukrajnai orosz agresszió miatt már korábban is fokozta tüzérségi lőszereinek termelését.

Washington orosz érdekeltségek és külföldi szereplők széles köre ellen vezetett be újabb szankciókat

Az Egyesült Államok több mint 250 orosz, illetve Oroszországgal üzleti kapcsolatban álló magánszemély és intézmény ellen vezetett be kedden büntetőintézkedéseket hivatalos közlés szerint.

A szankciók egy részét a külügyminisztérium, másik részét a  pénzügyminisztérium vezette be.

A külügyminisztérium azt közölte, hogy száz intézmény, vállalkozás vagy magánember ellen intézkedett többek között az Oroszország elleni korábbi szankciók megsértése miatt. Az érintettek egy része elősegíti az orosz katonai műveleteket Ukrajnában, és hozzájárulnak az orosz energiatermelés és -export bővítéséhez. A büntetőintézkedésekkel sújtottak  között vannak olyan gazdasági szereplők, akik vagy amelyek észak-koreai katonai eszközök és anyagok értékesítésében vettek részt - olvasható a közleményben. A szankciós listából kiderül, hogy azok hatálya alá kerültek bányászati vállalkozások is, köztük orosz cégek mellett több ciprusi és egyesült arab emírségekbeli bejegyzésű cég, de van közöttük Nagy-Britanniában regisztrált, oroszországi aranybányászatban érintett vállalkozás is.

A pénzügyminisztérium a külügyi tárca intézkedéseivel párhuzamosan mintegy 150 magánember és vállalkozás ellen lépett fel, többek között olyan üzleti hálózatokkal szemben, amelyek a szankciók megkerülésében segítették Oroszországot. Büntetőintézkedések alá kerültek további orosz pénzügyi intézmények, valamint az orosz hadiipar külföldi beszállítói közül is több szereplő. A pénzügyminisztérium intézkedései kiterjednek kínai, hongkongi, pakisztáni, törökországi, emírségekbeli és svájci vállalkozásokra is.

A külügyminisztérium közleményében megállapítja, hogy az Egyesült Államok szövetségeseivel összhangban a rendelkezésére álló eszközökkel folytatja Oroszország és azok felelősségre vonását, akik támogatják Oroszország háborúját Ukrajnában.

Kreml: Joe Biden és Volodimir Zelenszkij találkozója nem változtat a „különleges hadművelet” menetén

Nem változtat az ukrajnai „különleges hadművelet” menetén Joe Biden amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tervezett washingtoni találkozója, amelyet a Kreml komoly figyelemmel fog kísérni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz államfő sajtótitkára keddi tájékoztatóján.

Fontos megérteni, hogy az Ukrajnába pumpált több tízmilliárd dollár nem segített abban, hogy sikereket érjen el a harctéren. További tízmilliárdok ugyanarra a fiaskóra lesznek ítélve

– fogalmazott a Kreml szóvivője.

ZELENSZKIJ, Volodimir
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) az amerikai képviselőház republikánus párti elnökével tartott találkozójáról távozik a kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban 2023. december 12-én
Fotó: Jim Lo Scalzo / Forrás: MTI/EPA

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálatnak (SZVR) arról a bejelentéséről szólva, hogy a Nyugat Zelenszkij leváltását készíti elő, Peszkov kijelentette:

A sok kudarc, amely Ukrajnában folyamatosan történik, a csónak himbálózásához, a kormány tekintélyének megingásához vezet, ez tényleg szabad szemmel is látható.

Oroszországnak nincs joga választásokat tartani Ukrajna nemzetközileg elismert területein

Oroszországnak nincs joga választásokat tartani Ukrajna nemzetközileg elismert területein, az ilyen intézkedés súlyosan sérti az ENSZ Alapokmányát, valamint Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi épségét – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője egy keddi közleményében.

Josep Borrell az orosz központi választási bizottság bejelentésére reagált, amely szerint megtartják márciusban az orosz elnökválasztást az Ukrajnától elcsatolt régiókban is.

Az Európai Unió határozottan elítéli Oroszország arra irányuló újabb kísérletét, hogy legitimálja Ukrajna területeinek jogellenes annektálását - jelentette ki a főképviselő.

Az EU soha nem fogja elismerni az Ukrajna területén Oroszország által megrendezett választások eredményét

 – húzta alá. 

Oroszország politikai vezetése és azok, akik részt vesznek a választások megszervezésében, szembesülni fognak a jogtalan cselekmény következményeivel

 – szögezte le. Borrell hangsúlyozta: 

az EU megerősíti, hogy rendíthetetlenül támogatja Ukrajna függetlenségét, önállóságát és területi épségét, valamint jogát az önvédelemhez. A Krím, Herszon, Zaporizzsja, Donyeck és Luhanszk Ukrajna része.

Oroszországnak azonnal, teljesen és feltétel nélkül ki kell vonnia csapatait és katonai felszerelését Ukrajna nemzetközileg elismert területeiről - jelentette ki.

Joseph Borell az európai uniós állam- és kormányfők granadai informális találkozóján 2023. október 6-án
Fotó: Jorge Guerrero / Forrás:  AFP

Az Európai Unió továbbra is erőteljes pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást nyújt Ukrajnának az orosz agresszió elhárításához – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.

Írország csökkenteni fogja az újonnan érkező ukrajnai menekülteknek járó juttatásokat és lakhatási támogatást

Az állami juttatásokat az eddigi heti 220 euróról (84 ezer forint) 38,8 euróra (15 ezer forint) mérséklik, és legfeljebb 90 napra korlátozzák azt az időt, amíg a menekültek állami szálláshelyeken maradhatnak. 

Valamivel több mint százezer ukrajnai menekült érkezett Írországba az Ukrajna ellen Oroszország indította háború 2022. februári kezdete óta. Ezzel az 5,3 milliós Írország fogadta be Nyugat-Európában lakosságarányosan a legtöbb ukrajnai menekültet.

 Leo Varadkar miniszterelnök kedden közölte, hogy mintegy 80 ezer ukrajnai menekült tartózkodik továbbra is Íroroszág területén.

A jövő év elején bevezetendő megszorítások nem vonatkoznak az állami szálláshelyeken eddig elhelyezett mintegy 70 ezer ukrajnai állampolgárra.

A kormány közölte, hogy a juttatások mértékét a többi nyugat-európai országban bevett összegekhez, illetve a más országokból származó menedékkérők juttatásaihoz igazítják.

Az Ír Menekültügyi Tanács szerint a csökkentett kifizetés ugyan visszaáll a 220 eurós szintre, amint az érintett elhagyja az állami lakást, felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a túlnyomó többségnek szinte lehetetlen lesz saját szállást találni a jelenlegi lakásválság körülményei közepette.

A menedékkérők elszállásolásáért felelős hatóság a múlt héten már sátrakat kezdett kiutalni az újonnan érkezőknek, miután kifutottak a rendelkezésre álló lakásokból.

Novemberben rekordszintet ért el a fedél nélküliek száma Írországban, csaknem 13 200-an szorultak szükséglakásokra, miközben a bérbe adható lakások száma évek óta rekordalacsony szinten van.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy 100 ezer ukrajnait fogadtunk be Írországban, és világosan meg szeretném mondani, hogy az ukrajnai háború elől menekülő ukránokat továbbra is szívesen látjuk

– jelentette ki Varadkar a parlementben mondott beszédében.

A helyzet azonban az, hogy a szálláshelyek korlátozottak, és az érkezők száma nagyon magas, ezt a változtatást pedig annak tudatában tesszük, hogy más európai országok hasonlóan cselekedtek

– tette hozzá.

Az orosz Államtanács tagjaivá váltak az Ukrajnától elcsatolt régiók vezetői

Megújította az orosz Államtanács összetételét kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök, a testületbe az új orosz régiók vezetőit is kinevezte.

A kedden közzétett államfői rendelet értelmében az Államtanács tagja lett mások mellett Gyenyisz Pusilin, a donyecki, Leonyid Paszecsnik, a luhanszki, Vlagyimir Szaldo a herszoni és Jevgenyij Balickij, a zaporozzsjai régió kormányzója.

Az orosz Államtanács alkotmányos szerv, amelynek célja a hatalmi struktúrák együttműködésének biztosítása, a bel- és külpolitika fő irányainak, valamint az állam társadalmi-gazdasági fejlődése prioritásainak meghatározása. Az Államtanácsnak hivatalból tagja mások mellett a miniszterelnök, a parlement két házelnöke, az elnöki adminisztráció vezetője és a kormányzók. Elnöki határozat alapján a tanácsba bekerülhetnek az alsóházban frakcióval rendelkező politikai pártok tagjai, a helyi önkormányzatok képviselői és mások.

Az orosz védelmi minisztérium keddi hadijelentése szerint négy frontszakaszon kilenc ukrán rohamot vertek vissza orosz erők az elmúlt nap folyamán, a harcokban több mint 700 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg. A tárca szerint a legtöbb támadást, szám szerint ötöt, Donyeck térségében kísérelte meg az ukrán fél, és a legnagyobb emberveszteséget, mintegy 240 főt is a Donyeck körzetében vívott harcokban szenvedte el.

Az összesítés a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett egyebek mellett öt páncélozott harcjárművet, két páncélozott szállítójárművet, két HIMARS-és egy Tocska-U rakétát, valamint 23 drónt.

A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több településéről jelentettek ukrán tüzérségi és dróntámadást.

Orosz külügy: Dánia elutasította az orosz jogsegélykérelmet a nyomozáshoz

Dánia decemberben megtagadta Oroszországtól a jogsegélynyújtást az Északi Áramlat tengeri gázvezetékek elleni terrortámadások kivizsgálásához – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján.

Decemberben megkaptuk Dániától a főügyészség elutasító válaszát az Oroszországi Föderáció főügyészségének jogsegélynyújtás iránti kérésére az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetéket ért szabotázsakciók ügyében folytatott nyomozásban

– mondta Zaharova.

Ez nem lepett meg bennünket: előre sejtettük, hogy mi lesz a vége. Mindez csak megerősítette, hogy a dán hatóságok irányvonala az igazság eltitkolása a terrortámadás valódi megrendelőiről és elkövetőiről. A dán fél, akárcsak idén márciusban, arra az abszurd állításra hivatkozott, hogy az orosz kérés teljesítése állítólag veszélyeztetheti Dánia biztonságát

– tette hozzá.

A szóvivő szerint a dán hatóságok álláspontja és magatartása az Északi Áramlatok ügyében egyre inkább „valami abszurd színházra” hasonlít.

„Az akadályok ellenére az orosz fél továbbra is törekszik a terrortámadások hatékony, átlátható és politikamentes kivizsgálására az illetékes orosz szervek és a Gazprom részvételével, beleértve a nemzetközi struktúrákat is” – nyilatkozott Zaharova.

A szóvivő kitért arra is, hogy az Oroszország és az Izrael közötti párbeszéd a Gázai övezetben kialakult helyzetről nyíltan és bizalmi alapon folyik. Kifejezte Moszkva háláját Izraelnek azért a segítségért, amelyet az oroszok és családtagjaik Gázából való evakuálásában nyújtott.

Kibertámadás érte Ukrajna legnagyobb mobilszolgáltatóját

Kibertámadás érte kedd reggel a Kyivstart, Ukrajna legnagyobb távközlési vállalatát, ami miatt az érintett előfizetőknél átmenetileg szünetelt a mobil- és internetes szolgáltatás. 

December 12-én reggel a Kyivstar hálózata egy erőteljes kibertámadás célpontjává vált, ami technikai fennakadásokat okozott

 – írta az X közösségi oldalon a 24 millió előfizetőt kiszolgáló cég, amely a rendvédelmi szervekkel együttműködve dolgozott a szolgáltatás újraindításán.
A vállalat azt is jelezte, hogy túlterheléses támadásról van szó. Az a legfontosabb, hogy nem sérültek a felhasználók személyes adatai, írta közleményében a Kyivstar, kártalanítást is ígérve az ügyfeleinek.

Az ukrán háború mérlege: több mint egymillió menekült, nyolcvanmilliárd forintnyi segítség

Több mint 1,2 millió ember menekült el határainkon keresztül Ukrajnából, ahol második éve tart a háború – közölte Szentkirályi Alexandra. 

A kormányszóvivő közösségi oldalán úgy fogalmazott, a segítségpontokon, pályaudvarokon, karitatív szervezeteknél több mint hatszázezren kértek és kaptak valamilyen segítséget. 

Ötezer fölötti gyermeknek biztosítja a magyar állam az oktatáshoz jutását térítésmentesen, és a tavalyi évhez hasonlóan az idén nyáron is több turnusban több ezer ukrán gyerek táboroztatását biztosította. 

Hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciója több mint nyolcvanmilliárd forintot tesz ki, a magyarországi karitatív szervezetek pedig eddig összesen mintegy ötezer tonna adományt juttattak a határon túlra, melynek értéke közel 13 milliárd forint

 – sorolta, hozzátéve, az év során többször megfordult segélyszervezetnél, családoknál, iskolákban.

 Ezúton is köszönöm az ott dolgozók kitartó, áldozatos munkáját

 – hangsúlyozta Szentkirályi Alexandra, aki jelezte, a kormány nemcsak segítő kezet nyújt a a bajban, hanem tesz a békéért is.

Mert ez az egyetlen út, az egyetlen megoldás! Reméljük Európa is magára talál és háború helyett békére fog törekedni

 – szögezte le a kormányszóvivő. Mint fogalmazott, ahol baj van, ott a magyar segítség.

A Pentagon üzenete Ukrajnának: Mi jobban csináltunk volna!

A The Washington Post nemrég részletes cikket közölt az ukrán nyári ellentámadásról, amelyben a Pentagon és a NATO tervei és az ukrán katonai vezetés döntései közötti különbségek kerültek előtérbe. A lap több mint harminc magas rangú amerikai, európai és ukrán döntéshozóval, valamint több mint húsz katonatiszttel folytatott interjúk alapján összegezte az eseményeket – írta Facebook-bejegyzésében Bendarzsevszkij Anton biztonságpolitikai szakértő. A Mandiner által szemlézett írás szerint az elemző úgy véli, a cikk főbb üzenete egyértelmű:

a Pentagon és a NATO különböző terveket dolgozott ki az ukrán ellentámadásra, azonban az ukrán katonai vezetés más utat választott. Ennek eredményeként a nyári ellentámadás kudarcba fulladt.

Az amerikai narratívában az tükröződik, hogy a Pentagon és a NATO úgy vélték, más, hatékonyabb stratégiát alkothattak volna az ukránok helyett.

Ez egyfajta fölényes civilizációs logikaként jelenik meg, amely azt sugallja, hogy a modern nyugati fegyverekkel felszerelkezettek jobban boldogultak volna a helyzetben, mint az „elmaradott bennszülöttek” – folytatta Bendarzsevszkij Anton.

Politico: Semmit sem érnek a szankciók

A Politico brüsszeli hírportál elemzése szerint továbbra is mintegy ezerhatszáz nyugati cég van jelen Oroszországban, sok vállalat pedig bár „papíron” látványosan kivonult, termékeik továbbra is kaphatók az országban.

A Miratorg agráripari vállalat ABC-áruháza Moszkvában 2022. november 10-én
Fotó: Makszim Sipenkov / Forrás: MTI/EPA

Különösen szembeötlő a szankciók megkerülése a hadiiparban. Az ukrán területen talált orosz roncsok elemzése felfedte, hogy bár az EU vezetői a kínai cégekre mutogatnak mint az oroszok szankciótörő technológiai beszállítóira, valójában

a „kiemelt fontosságú harctéri eszközök” legnagyobb beszállítója az amerikai Intel, az első hatban pedig a második helyen álló kínai Huawei kivételével csak amerikai cégek találhatók.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

Nézőpont Intézet: ezzel járna az Európai Unió számára Ukrajna tagsága

Az Európai Bizottság ajánlására a december 14–15-i Európai Tanács elé kerülhet az ukrán csatlakozási folyamat megkezdésének ügye, miközben a magyar kormány inkább egy partnerségi megállapodás felé terelné az együttműködést Ukrajnával. A Nézőpont Intézet gazdaságkutatói a rendelkezésre álló adatok alapján arra voltak kíváncsiak, hogy mivel is járna az Európai Unió számára Ukrajna uniós tagsága.

Bombatölcsér Harkivban 2023. december 8-án, miután orosz rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai várost
Fotó: Szergej Kozlov / Forrás: MTI/EPA

Az ukrán statisztikai hivatal szerint a háború előtti utolsó évben, azaz 2021-ben az egy főre jutó ukrán hazai termék alig haladta meg a négyezer eurót, miközben a hivatalosan is legszegényebb uniós tagország, Bulgária GDP-je még ennek is közel háromszorosa (tízezer euró) volt.

2021-ben az egy főre jutó uniós átlag GDP közel 33 ezer euró volt, azaz az egy főre jutó ukrán GDP tízszerese.

Ukrajnában csak egyetlen alkalommal, 2001-ben volt népszámlás, akkor közel 48 és fél millió embert számláltak meg. Az adathiány és a háború miatt azt sem lehet tudni pontosan, hányan élnek jelenleg az országban. 

Az ország 2022 januárja és 2023 októbere között összesen 132,69 milliárd dollár pénzügyi segélyt, 16,66 milliárd dollár humanitárius segítséget, illetve 97,75 milliárd dollár katonai támogatást kapott.

A Magyar Nemzet teljes cikke ITT olvasható el. 

900 millió dollár támogatást hagyott jóvá Ukrajnának az IMF

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa 900 millió dollár támogatást hagyott jóvá Ukrajnának. A pénzinjekcióra a nyugati szövetségesek Kijev jövőbeli pénzügyi és katonai támogatásával kapcsolatos aggodalmak közepette került sor.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatója, Kristalina Georgieva megérkezik, hogy beszéljen a sajtóval, miután 2023. december 11-én az IMF washingtoni központjában tárgyaltak
Fotó: ROBERTO SCHMIDT / Forrás: AFP

A kifizetés a négyéves, 15,6 milliárd dolláros (12,4 milliárd GBP) kiterjesztett alapprogram márciusban jóváhagyott, úgynevezett második felülvizsgálatának végén történik.

Washingtonban az ukrán elnök

Biztos vagyok benne, hogy a szabadság erősebb lehet bármely ellenségnél. Hiszem, hogy most épp olyan hatékonyak lehetünk a szabadság megvédésében, mint a szabad világ 1989-ben. Ugyanolyan magabiztos vagyok ma, mint február 24-én, amikor azt mondtam a világ vezetőinek – Ukrajna harcolni fog, Ukrajna ki fog állni

– mondta Volodimir Zelenszkij az Egyesült Államok Nemzetvédelmi Egyetemén.

ZELENSZKIJ, Volodimir; McCONNELL, Mitch
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (k) Chuck Schumerrel, az amerikai szenátus demokrata párti többségének vezetőjével (j) és Mitch McConnell-lel, a szenátus a republikánus párti kisebbségének vezetőjével a kongresszus washingtoni épületében, a Capitoliumban 2023. december 12-én
Fotó: Michael Reynolds / Forrás: MTI/EPA

Az ukrán elnök munkalátogatása során később találkozott a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatójával, Kristalina Georgievával, hogy a hosszú távú finanszírozási program végrehajtásáról tárgyaljon, különös tekintettel arra, hogy Ukrajna teljesíti-e az IMF strukturális referenciaértékeit.

Egy másik találkozón Ajay Banga, a Világbank elnöke megerősítette, hogy a szervezet kész következetesen pénzügyi támogatást nyújtani és megosztani a legjobb globális gyakorlatokat Ukrajna gazdasági fellendülése érdekében.

7500-an érkeztek Ukrajnából hétfőn

Magyarország területére 2023. december 11-én az ukrán-magyar határszakaszon 4294 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3206 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt hétfőn:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a kemma.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában