2017.02.12. 12:28
Kollár-Klemencz László: ez az én igazi világom!
Új lemez, novelláskötet, koncertek, fellépések. Új oldaláról mutatkozott be a József Attila Megyei és Városi Könyvtárban is Kollár-Klemencz László zenész és Grecsó Krisztián író. Előbbivel beszélgettünk zenéről, szövegről, zenéről és Kistehénről.
Távol a várostól
Kollár-Klemencz László több együttesben játszott, a Kistehén zenekar albumai mellett már három szólólemeze és novelláskötete is megjelent. Hamarosan megjelenik második novelláskötete, a munkacíme a Műanyag kertiszékek élete. Ez a műfaj izgatja, és hasonló novellákat ír majd, mind az első kötetben.A Kistehén az idén lesz 15 éves: ezt több koncerttel ünneplik meg, de a nagy buli majd nyáron lesz. A Kistehén 2002-ben indult egy óvodás reklámdallal, de aztán komolyabbra fordultak a dolgok.
- Már hét lemeznél járunk és igényesebb dalokkal jelentkezünk. Tavasszal új albumon dolgozunk, ami szeptemberben kerül a boltokba. Nagy kaland a Budapest Bárban való közreműködésem is. A harmadik albumom decemberben jelent meg: ez kicsit népzenei, kicsit régizenei hagyományokra épülő dalok, balladák füzére - tette hozzá Kollár-Klemencz.
Az igényes zenét igényes szövegekkel ötvözi, és ebben az irányban zenélnek együtt Grecsó Krisztiánnal is. Örül, hogy el tud menni mindenhová, ahová hívják és el tudják juttatni egyéni hangzású zenéjüket az érdeklődő közönségnek. Alkotói munkáját jól kiegészíti a vidéki, "farmer" lét, ahol állatokkal foglalkozik gazdálkodik: vidéken, a természetben töltődik fel igazán, távol a várostól.
– Zene és vers, novella és kortárs költők alkotásai, saját szerzemények és koncertek, mindezt párosan előadva. Mit jelentenek ezek a találkozások?
– A kezdetek messzebbre nyúlnak vissza. A legutolsó találkozás mindig valami más, eltér az előzőektől, ez benne az izgalmas. Kezdetben volt a Rájátszás, játék a szavakkal és a zenével: ez olyan irodalmi és zenei produkció, amelyben ismert rockzenészek és kortárs költők írják újra és játsszák el egymás műveit. Itt egy időben együtt dolgoztunk Grecsó Krisztiánnal és másokkal, noha a barátságunk régebbre nyúlik vissza. Meghívtuk egymást a fellépéseinkre, sokat szerepeltünk együtt, egyszer csak kialakult ez a páros. Az eredmény sok közös szerzemény, közös fellépés.
– Megzenésített versek?
– A verseknek újabban talán így van létjogosultságuk. Magunk is írunk szövegeket, de gyakran kortárs költők verseit zenésítjük meg. Gyakran fordulunk Erdős Virág, Kemény István, Szálinger Balázs költeményeihez. Háy János is benne van a csapatban, bár vele nem dolgoztam együtt. Újabban Grecsó Krisztián is ír szövegeket, zenét is komponál hozzá, gyakran együtt öntjük végső formába a dalokat. Jól kiegészítjük egymást, nemcsak a dalok megírásában, a hangszerelésben, hanem a koncerteken, a fellépéseken is. Nagyon jó a fogadtatásuk, ezért is örülünk, hogy gyakran hívnak minket mindenfelé, hetente megfordulunk valahol az országban.
– Sok műfajt kipróbáltál. Most min dolgozol?
– Mindig a filmmel foglalkoztam, a 90-es években egészen komolyan játszottam a gondolattal, hogy nagyjátékfilmet forgatok majd. Állandóan gyűjtöttem a történeteket: a filmekben megtaláltam magamnak a zene, a szöveg, a történetek egységét, ami egy mozihoz kell. Aztán a film lassan elmúlt, hiszen talán évek is kellettek volna ahhoz, hogy egy egészestés filmet összehozzak. Ez így nem az én világom: ha valamit kitalálok, sok-sok idő kell hozzá, mire az alkotás megszületik, de fél év múlva már máshogy gondolkodom, akkor már nem akarom megmutatni, mit akarok közölni a filmmel, mert már nem érdekel, már máshol járok. A szöveg, a zene az más, tudja azt a tempót, amit számomra izgalmas. A szöveg sokrétegűsége, a zene mozgalmassága az, amit megtalálok egy-egy dalban: ez az én igazi világom!
A Kistehén az idén lesz 15 éves: ezt több koncerttel ünneplik meg, de a nagy buli majd nyáron lesz. A Kistehén 2002-ben indult egy óvodás reklámdallal, de aztán komolyabbra fordultak a dolgok.
- Már hét lemeznél járunk és igényesebb dalokkal jelentkezünk. Tavasszal új albumon dolgozunk, ami szeptemberben kerül a boltokba. Nagy kaland a Budapest Bárban való közreműködésem is. A harmadik albumom decemberben jelent meg: ez kicsit népzenei, kicsit régizenei hagyományokra épülő dalok, balladák füzére - tette hozzá Kollár-Klemencz.
Az igényes zenét igényes szövegekkel ötvözi, és ebben az irányban zenélnek együtt Grecsó Krisztiánnal is. Örül, hogy el tud menni mindenhová, ahová hívják és el tudják juttatni egyéni hangzású zenéjüket az érdeklődő közönségnek. Alkotói munkáját jól kiegészíti a vidéki, "farmer" lét, ahol állatokkal foglalkozik gazdálkodik: vidéken, a természetben töltődik fel igazán, távol a várostól. -->