Észak-Dunántúl legnagyobb madaras, halas paradicsoma a Ferencmajori halastavak

Elkezdődött a szavazás arról, hogy a megye 7 csodája közé melyek kerüljenek be a befutott jelölések közül. A 24 Órában és a Kemma.hu-n mind a húsz „csodajelöltet”bemutatjuk a szavazás végéig, önök pedig online és a lapban is megjelenő szavazólapon voksolhatnak, szavazatukkal pedig nyerhetnek is. Íme a Ferencmajori halastavak története:

Az 1700-as évek közepén a birtokos Eszterházy család megbízásából Mikoviny Sámuel tervei alapján a terület mocsarait lecsapolták, majd egy-egy sajátos, szántókból, legelőkből, rétekből álló mozaikos területet alakítottak ki, melyet át- meg átszőttek a mesterséges árkok, csatornák.

Ezen a területen létesítették azután 1962-től az első négy síkvidéki, körtöltéses halastavat, melyet a rendszerváltás idején, 1989-1990-ben újabb kilenc megépítése követett. A halastórendszer most a maga 370 hektárjával Észak-Dunántúl legnagyobb kiterjedésű ilyen létesítménye. A tavakat elsődlegesen haltenyésztés céljára alakították ki, de említhető még a liba-és kacsatenyésztés, a nádvágás és a vadászat is.

A terület jellegzetessége, hogy környezetében sokféle élőhelytípus megtalálható. A Duna közelsége, a háttérben húzódó Gerecse-hegység vonulatai, a tatai Öreg-tó, a területet övező ligetes erdők, mezőgazdasági területek és rétek természeti adottságaik révén mind hozzájárulnak ennek a csodálatos területnek a változatosságához, fajgazdagságához.

A környékbeli természetvédők – elsősorban a Száz Völgy Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Madártani Egyesület (MME) Komárom-Esztergom Megyei Csoportja és a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei – munkájának eredményeképpen a halastórendszer 2006-óta nem csupán az Európai Unió Natura2000 hálózatának, hanem a csaknem 1900 hektáros „Tatai tavak” Ramsari területnek is szerves részét képezi. Naszályon, a halastavak területén vár minden évben a Ferencmajori Madárvárta, ahol a térségen átvonuló madarak adatait gyűjtik össze, elsősorban a tavaszi és az őszi madárvonulási időszakban.

A mobil hálórendszereket, melyeket a madarak befogására használnak, már áprilisban kihelyezik, a gyűrűzési munkák pedig az augusztusi Hopp Ferenc madarásztábort követően még további két hónapig, általában október végéig tartanak.

A hálóba repült madarakat a gyűrűzők átvizsgálják, a beteg példányokat ellátják, majd a különböző adatok feljegyzése után szabadon engedik őket. Két évvel ezelőtt, az Európai Madármegfigyelő Napok idején egy különlegesnek számító gyűrűzés is történt: az MME megyei csoportjának tagjai a rendezvényt megelőző két napban három ázsiai kóborló vándorfüzikével találkoztak.

Végül, de nem utolsósorban felsoroljuk azokat a vízimadárfajokat, amelyekkel szinte mindig találkozhat errefelé a türelmes természetbarát megfigyelő: búbos vöcsök, kárókatona, szürke gém, nyári lúd, tőkés réce és barátréce, dankasirály, valamint a bütykös hattyú. Érdemes hosszabb időre is eljönni, és magunkkal hozni egy jó távcsövet, no meg persze fényképezőgépet. A halastavak a Tatához közeli Naszályról autóval, valamint kerékpárral egyaránt gyorsan.