A viharos tatabányai közgyűlésen alpolgármestert sem tudtak választani

A város október 13-án megválasztott polgármestere, Szücsné Posztovics Ilona az alakuló ülésen – amelyről élőben tudósítottunk – köszöntőjében kiemelte: reméli, nem politikai adok-kapok helyszíne lesz a nagyterem. Felsorolta az Összefogás Tatabányáért, s a Fidesz-KDNP testületbe került 8-8 tagját. Előbbi frakcióvezetője Fekete Miklós (MSZP), utóbbiaké Schmidt Csaba lett. Boda Bánk László (Mi Hazánk Mozgalom) a két politikai oldal között foglalt helyet.

Schmidt Csaba kiemelte: csak két nappal korábban kapták meg az előterjesztéseket, köztük az elkövetkezendő öt évre a közgyűlés működését meghatározó, átdolgozott Szervezeti és Működési Szabályzatot (SZMSZ). Ez az idő nem volt elegendő az állásfoglalásokra, ezért javasolta, hogy a még érvényben lévő SZMSZ alapján kezdjék el a munkát, s vegyék le a napirendről a rendeletmódosítást. Hozzátette: az alpolgármesterek személyét illetően sem ismert számukra a polgármester elképzelése, így javasolta, hogy ezt se tárgyalja a közgyűlés.

Boda Bánk László is kiemelte, hogy rövid idő állt a rendelkezésre a következő öt év munkáját alapvetően meghatározó működési szabályzat módosításának megismerésére, így erről most még nem lehet dönteni. Javasolta, kerüljön le a napirendről.

Fekete Miklós véleménye szerint az SZMSZ-be új dolgok nem kerültek, a bizottságok hatásköre sem változik, csupán két bizottságot kívánnak összevonni. A polgármester nem vonta vissza az SZMSZ előterjesztését, a napirendeket pedig a többség megszavazta.

Bencsik János országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy húsz évig volt a város polgármestere úgy, hogy nem mindig volt meg a szavazati többsége politikai közösségének. Meglehetősen színesnek mondható a város lakóinak az értékrendje, ezt mutatja a közgyűlés összetétele, amely törékeny működést vetíthet elő – hangsúlyozta. Hozzátette: ez csak körültekintéssel és megalapozott, jól előkészített előterjesztésekkel tartható fenn. Ezek megismeréséhez pedig nem elegendő 1-2 nap akkor, amikor a felszólalásokból érzékelhetőek a változások: az új vezetés csökkentené a bizottságok számát, kettő helyett három alpolgármestert javasol a város élére, s bővítené a tanácsnoki pozíciókat is.

A felszólalást a polgármester és a képviselők eskütétele követte, majd ezt követően jóváhagyták a polgármester törvényben szabályozott illetményét, amely 997 ezer200 forint és a költségtérítésének összegét, amely ezen felül havonta 149 ezer 580 forint.

Miután az ülés hiányos előkészítése és a nem megfelelő előzetes egyeztetések miatt egymást vádolták a képviselők, az SZMSZ rendeletmódosítása kapcsán a polgármester kitért a javasolt változtatásokra. Alpolgármesternek Lusztig Pétert (DK), Balogh Ferencet (Jobbik) és a közgyűlésről hiányzó John Katalint (Fidesz-KDNP) javasolta. A Fidesz-KDNP frakciója ugyanakkor Fekete Miklós öt évvel ezelőtti javaslatát felidézve egy alpolgármestert javasolt.

Az előterjesztésben emellett a népjóléti és az oktatási bizottság összevonása, s környezet- és klímavédelmi, valamint a Modern Városok programjáért felelős tanácsnokok kinevezése is szerepelt. A fideszes ellenzék itt különösen a stratégiai területnek számító önálló oktatási bizottság beolvasztását nehezményezte.

Szücsné Posztovics Ilona a Modern Városok programjáért felelős tanácsnoknak Schmidt Csabát javasolta, amit a képviselő visszautasított. Azt mondta, hogy ez polgármesteri feladat és hatáskör, Karácsony Gergely budapesti főpolgármester sem mást küldött a kormány­ülésre, hanem maga ment oda tárgyalni. Hozzátette: szívügye a program, ezért mindenben segít poszt nélkül is. A polgármester arról beszélt, hogy a Modern Városok Programját nem gyengíteni, hanem erősíteni akarta volna egy illetékes tanácsnok kijelölésével. A módosító indítványokról egyenként szavaztak, s ezeket, valamint az új SZMSZ-t sem tudták megszavazni.

Az ebédszünet után két alpolgármestert próbáltak megválasztani titkos szavazással. Lusztig Péter és Balogh Ferenc személyéről csak az Összefogás Tatabányáért frakció tagjai és a Mi Hazánk Mozgalom képviselője szavazott – eredménytelenül, hiszen a 9 igen, 1 nem azt jelentette, hogy nem lett meg a minősített többséghez szükséges 10 igen szavazat. Mint később kiderült, Boda Bánk László szavazott rájuk nemmel. A Mi Hazánk Mozgalom helyi szervezete Facebook-oldalán írt arról, hogy közösségük mindkét jelöltet alkalmatlannak tartja a város képviseletére, ezért nem támogatta őket.

Az alapvető működést biztosító két bizottság ugyan megalakult egyelőre külsős szakértő tagok nélkül, de az alakuló ülés alpolgármesterekre, s a többi bizottságra és a tanácsnokok személyére történő előterjesztését végül Szücsné Posztovics Ilona visszavonta. Folytatás két hét múlva...

Képviselők és bizottságok

A tatabányai képviselő-testület élén Szücsné Posztovics Ilona áll, hatpárti (Demokratikus Koalíció–Jobbik–Lehet Más a Politika–MSZP–Momentum–Párbeszéd) támogatással megválasztott független polgármesterként.

Összefogás Tatabányáért frakció (DK–Jobbik–LMP–MSZP–Momentum–Párbeszéd): Renczes Dávid, Lusztig Péter, Frankné Farkas Gabriella, Hajdu Ferenc, Nagy Béla, Hoffer Dávid, Balogh Ferenc, Fekete Miklós.

Fidesz-KDNP frakció: John Katalin, Schmidt Csaba, Bereznai Csaba, Vejtey Miklós, Turza Károly, Pataki Zoltánné, Kupcsok Péter, Magyaré Kocsis Andrea.

Mi Hazánk Mozgalom: Boda Bánk László.

Megválasztották a pénzügyi bizottság elnökének Schmidt Csabát, alelnök Frankné Farkas Gabriella, tagja Boda Bánk László lett. A gazdasági, lakásügyi és turisztikai bizottság elnöke Fekete Miklós, alelnök Pataki Zoltánné, tagok: Hoffer Dávid, Magyarné Kocsis Andrea.