2010.07.01. 09:46
Kitöréssorozat a Strombolin
80 képpel a Föld körül címmel a dorogi Benedek Endre Barlangkutató és Természetvédelmi Egyesület a Kemma.hu-val és a 24 Órával ismeretterjesztő sorozatot indított, amelyben bemutatjuk a világ természeti csodáit. Ezúttal a tüzes Strombolihoz látogatunk.
Érdekesség, hogy ha a vulkáni felépítmény abszolút magasságát nézzük, Stromboli még az Etnát is megelőzi, ugyanis ez utóbbi 3350 méteres tengerszint feletti magassága ellenére néhány száz méteres üledékes (vagyis nem vulkáni) talapzaton nyugszik, tehát magasságából ezt le kell vonnunk. Természetesen a tűzhányó kiterjedését tekintve az Etna elsőbbségét nem vitatjuk.
A Stromboli két törésvonal találkozásánál alakult ki és a jelentősebb, északkelet-délnyugati törés mentén megnyúlt alakot formáz. A piramis alakú sziget teljes területe mindössze 12 km2.
Az aktív csúcskrátereket leszámítva a Stromboli legjellegzetesebb képződménye a Sciara del Fuoco („Tüzes lejtő” vagy „Tűzcsúszda”), mely egy kilométer széles, meredek, földcsuszamlás által létrehozott lejtő a vulkán északnyugati oldalán.
A sziget tetejét dupla hegycsúcs alkotja: a 926 méter magas Vancorit egy nyereg köti össze a 918 méter magas Pizzo Sopra la Fossával. A nyereg természetes teraszként magasodik a Sciara del Fuoco tetejénél fekvő aktív kürtők fölé. Jelenleg (az elmúlt évtizedben) a főkráter és a két-három mellékkráter területén nyolc-kilenc kürtő található. A kráterek és a kürtők száma azonban egyik napról a másikra változhat, nem is szólva az éppen aktív kürtők számáról és elhelyezkedéséről. A Stromboli krátereiben az elmúlt 200 évben bizonyosan, de valószínűleg több mint 2000 éve legalább három, de gyakran öt vagy nyolc kürtő is működik többé-kevésbé rendszeresen és gyakran egyidejűleg, néhány perces-órás időközönként. Ezért ha valaki Európában vulkáni kitörést szeretne látni, annak legcélszerűbb a Stromboli csúcsát meglátogatni (ezt ma már csak kizárólag helyi vezetővel lehet megtenni).
A csoport videófelvételt is készített Stromboli túráról. A videót ITT tekinthetik meg.
Kép: Dobos Péter
Szöveg: Kosztra Barbara – Szabó Zoltán