Gladiátorok, katicák és a Balaton Sound: ezek voltak az edzők 2017-es aranyköpései

Íme, az őszi idény legérdekesebb edzői nyilatkozatai a megyei bajnokság első osztályából:

A 2. fordulóban a Sárisáp vereséget szenvedett az Esztergomtól, Karcagi Pál azonban tudta, mi lehet ennek az oka:

– Szűk kerettel érkeztünk, de ez nem lehet mentség egy ilyen harmatgyenge teljesítményre. Az az igazság, hogy a Balaton Sound legyőzött bennünket, nem bírtuk el, hogy játékosaink onnan érkezzenek a bajnokira.

Az 5. fordulóban az Esztergom 3-2-re nyert az Ács ellen, Veress Balázs azonban a győzelem ellenére sem volt elégedett:

– Az egyetlen pozitívum a megszerzett három pont, és hogy néhány fiatal játékos kiválóan helytállt a felnőtt mezőnyben. Egyébként rendkívül gyenge teljesítményt nyújtottunk.

Ugyanebben a fordulóban az Oroszlány meglepetésre csak döntetlent ért el az újonc Koppánymonostor ellen. Hagymási Zoltán önkritikusan nyilatkozott a mérkőzés után.

– Ezen a mérkőzésen – főleg a második félidőben – még helyzetet sem tudtunk kialakítani, így nem is lehetett más az eredmény, mint döntetlen. Egy pici pozitívuma azért van a mérkőzésnek, mégpedig, hogy egy ponttal távoztunk Komáromból.

Szintén az ötödik fordulóban született Wéber Roland nyilatkozata is, aki szintén megmondta a tutit csapata, a Tata Bábolna elleni pontvesztése után:

– Egy nagyon stabilan védekező Bábolnát nem tudtunk feltörni. Mi lassan és elképzelés nélkül játszottunk. Megérdemelten vittek el tőlünk egy pontot!

A 6. fordulóban a Nagyigmánd szakvezetője, Mohácsi Antal szerette volna kissé megreformálni a futball játékszabályait.

– Most sajnálom, hogy a labdarúgás nem pontozásos sportág, mert akkor ma mi örülhettünk volna. A döntetlen igazságosabb lett volna.

Veress Balázs szintén a hatodik körben, a Komáromtól elszenvedett vereség után ment neki alaposan játékosainak, ám mint látjuk, ez később bejött.

– Rendkívül lélektelen és gyáva társaság benyomását keltettük. Remélem, a játékosok is ugyanannyira szégyellik magukat, mint én.

A 8. fordulóban aztán a vértessomlói Hegedűs István matekozni kezdett...

– Négy mérkőzés, nulla lőtt gól, tizenhárom kapott. Ez mindent elmond a formánkról...

Egy körrel később, október elején Karvaj Imre, az Ács edzője leadta a karácsonyi kívánságlistáját csapata tatai veresége után.

– Nehéz indulatok nélkül nyilatkozni erről a mérkőzésről. Nulla-nullás állásnál a kitörő csatárunkat elütötte a hazai kapus. Kiállítás és büntető helyett labdafeldobás lett. Karácsonyi ajándék helyett azt kérném, hogy Lovas úr soha többet ne vezessen nekünk mérkőzést. Az ősz folyamán már négy büntetőt fújtak ellenünk, ebből három alkalommal ő volt a sípmester.

Ugyanebben a fordulóban a nyegesújfalui Elzer István sem fogta vissza magát, már ami a játékvezetést illeti.

– Gratulálok a Komáromnak! Viszont a meccs előtti igazoltatásnál a játékvezető mondatai több, mint elgondolkodtatóak: „Kérem önöket, figyeljenek a Komáromra, mert nem ebbe az osztályba valóak! Gyorsabbak, jobbak, ne legyen gond!” – Kis nyomásgyakorlás! Attól, hogy a Komárom jobb csapat, ez még kiveri a biztosítékot! És hát a második gólnál ennyire nem észrevenni a támadófaultot... Ezzel a hibás ítélettel eldöntötte a meccset, utána már csak asszisztáltunk.

A 10. körben aztán Mohácsi Antal túllépett a vezetőedzői pozíción, és forgatókönyvíróként is kipróbálta magát csapata Kecskéd elleni döntetlenjét követően.

– Az első játékrészben mint a kisasszonyok, a másodikban pedig mint a gladiátorok, úgy játszottunk. A második félidő sokkal jobban tetszett...

A 11. fordulóban aztán Karcagi Pál elég borúlátóan nyilatkozott csapata koppánymonostori veresége után.

– Gyenge mérkőzést játszott a két középcsapat. Az nyert, akinek többet megengedtek. Az egészségem fontosabb annál, amit most már hetek óta át kell éljek, így hosszú távra már nem tervezek...

Hagymási Zoltán csapata a 12. fordulóban 0-2-es félidő után 5-2-re nyert a Vértesszőlős ellen, de az edző most sem hazudtolta meg önmagát.

– Az első félidőről semmit sem akarok mondani. Aki látta, az szenvedett. A második játékrészben már többet futottunk, hamar rúgtuk a gólt. Megérdemelten nyertünk ilyen arányban is.

A 14. hétvégén Bodó László kissé előrehozta a karácsonyt, és csodáról beszélt csapata, a Zsámbék Koppánymonostor elleni győzelme kapcsán.

– Eddig csak bíztam benne, léteznek csodák, de most már el is hiszem. Óriási alázat jellemezte ma a csapatot, és egy nagyon izgalmas meccsen gyűjtöttük be a három pontot.

Ugyanezen a hétvégén Babicz Pál, a Bokod játékos-edzője már kevésbé bírta cérnával csapata sokadik, ezúttal a Bábolna ellen elszenvedett vereségét.

– Elérkeztünk a szezon feléhez, itt az idő, hogy az ellenfeleink köszönetet mondjanak azoknak, akik hétről hétre cserbenhagyták a csapatot. Bár még van egy előrehozott tavaszi forduló, neki kell állnunk az új csapat építésének.

Az év utolsó fordulójáig kellett várni aztán a legjobb nyilatkozatra, ezt is Babicz Pálnak, a bokodiak játékos-edzőjének köszönhetjük csapata sárisápi veresége után:

– Én még soha nem foglalkoztam a játékvezetéssel, de ez után a mérkőzés után ezt már nem tudom megtenni. A szezonban többször előfordult, hogy pökhendi, felsőbbrendű, spanyolviasz-felelős stílusban állnak hozzá a játékvezetők a mérkőzéseinkhez. A mai alkalommal, ha csak ránéztünk a játékvezetőre, már sárgát kaptunk. Az ellenfélnél a kemény, néha durva belépők is csak elvétve lettek lefújva. A mérkőzés folyamán többször kimutogattak, megjegyzéseket tettek. Többek közt megjegyezték, hogy a katicának is több pontja van, mint nekünk, ami sajnos igaz ugyan, de nem a pályára való megjegyzés. Én is megtehetném, hogy bárkinek az intelligenciájáról nyilatkozzak, és az illető egy esetleges teszten lehet, hogy kevesebb pontot érne el, mint mi az ősszel. De nem teszem, mert ehhez is intelligencia szükséges. Egyébként sajnos nem a játékvezetés miatt kaptunk ki, de mostanra elszakadt a cérna...