Világhíressé tették Vértesszőlőst, nem csoda, hogy máig emlékeznek rájuk

A vértesszőlősi előembertelep megnyitásának évfordulóját ünnepelték az idei Samu-napon, emellett pedig Vértes László barlangászra is emlékeztek az elmúlt hét végén, annak apropóján, hogy 50 éve, 1968. augusztus 20-án hunyt el.

A megnyitón Tomka Gábor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese, Bencsik János országgyűlési képviselő, Veres Zoltán, a megyei önkormányzat jegyzője, valamint A. Pál Gabriella, a Tatabányai Múzeum igazgatónője köszöntötte az eseményre látogatókat.

Tomka Gábor elmondta, bár az itt őrzött leletnek látszólag már nincs köze a hétköznapjainkhoz, mégis üzen nekünk:

– Emberi sajátosság, hogy az elődeinket próbáljuk kutatni, megtudni honnan jöttünk és hová tartunk. Itt elgondolkozhatunk hová jutott az emberiség. A Samu korabeli ember sokkal inkább összhangban élt a környezetével, mégis találhatunk hasonlóságokat a mai világunkkal. Tomka Gábor azt is hozzátette, az évforduló arra is jó alkalom lenne, hogy végre megújulhasson a kiállítóhely.

Ki volt Samu?

Arról, hogy Samu hogyan is élt, a Magyar Nemzeti Múzeum oldaláról letölthető egy érdekes összeállítás is, Sámuel nyomában címmel. A Sámuel néven ismert, mintegy 320 ezer éves vértesszőlősi tarkócsont a legrégebbi magyarországi emberi maradvány. 1965. augusztus 21-én Vértes László régész a vértesszőlősi mésztufabányában talált rá az úgynevezett heidelbergi típusú ember maradványára.

A. Pál Gabriella Vértes László Kavicsösvény című művéből idézett, majd Veres Zoltán a régészeti kiállítóhely megyei Értéktárba kerüléséről szólt.

Bencsik János összefogásra szólította fel a vértesszőlősi, a tatai és a tatabányai önkormányzatot, mert véleménye szerint így valósulhatna meg legegyszerűbben, már a 2020–24 közötti időszakban a múzeum rekonstrukciója, melyre körülbelül egymilliárd forintot kellene költeni. Hozzátette, a beruházás nemcsak a helyiek, hanem az egész tatai medencének érdeke, hiszen hozzájárulna az idegenforgalom fejlődéséhez is.

A családokat érdekes programok várták a nap folyamán. A gyerekek láthattak Állati Jó bemutatót, kvízeket tölthettek ki, lovagolhattak. A felnőtteknek Markó András régész, szakmuzeológus tartott tárlatvezetést, míg a kisebbeket Kisné Cseh Julianna régész vezette körbe.

Óriási mérföldkő volt Samu és egykori élőhelyének felfedezése

Ahogy a megyei értéktár oldalán olvasható, Magyarországon napjainkig az egyetlen korai őskőkori embermaradvány Vértesszőlősön került elő, mely világhírnevet szerzett a településnek. Emellett páratlan értékű és mennyiségű leletanyag került elő a lelőhely feltárása során.

A bemutatóhely teljes területe, növény- és állatvilága is természetvédelmi oltalom alatt áll, és világhírnevet szerzett Vértesszőlősnek, így jelentősége messze túlmutat a település határain.

Könyvben örökítette meg az ásatást

Vértes László 1914-ben született Budapesten. Régészetet sosem tanult, lelkes barlangászként vett részt, később pedig irányított ásatásokat szerte az országban. Élete utolsó öt esztendejét és minden energiáját Vértesszőlősre összpontosította. Közben megírta Kavicsösvény címen a vértesszőlősi feltárás eseménytörténetét. Sikerült elérnie, hogy védett területként a látogatók számára is bemutathatóvá tegyék a lelőhelyet. A telep komplex monográfiáját már nem tudta befejezni, 54 éves korában váratlanul elhunyt.

1947-ben a Filmhíradók is bemutatta Vértes László munkáját, akkor az Istállóskői barlangban találta meg a valaha ott élt ősember tűzhelyét. Ha nem tudja megnyitni a videót, kattintson IDE!